Korall 2012/49.

Előszó

Részlet a könyvből:

"A mai magyar (társadalom)történetírás időről időre, számos vonatkozásban sajátosan szelektív természetű, ami részben a kutatói érdeklődés változásainak, sajátosságainak, részben a „korszellem" hatásának, következményének tekinthető. Mindez azzal a következménnyel jár, hogy vannak témakörök, amelyek előtérbe kerülnek, nagy figyelmet kapnak, bizonyos értelemben népszerűvé válnak, s vannak olyanok, amelyek kétségbe vonhatatlan jelentőségük mellett kikerülnek a tudományos érdeklődés homlokteréből, és többé-kevésbé marginális témákká válnak. Ez többé-kevésbé igaz az ipari munkásság társadalomtörténetére is. A modern kori magyar nagyüzemi munkásság kutatására sajátos kettősség, vagy másként fogalmazva hullámzás jellemző. Az 1989 előtt kiemelten kezelt és ideologikus szempontok szerint - változó erősséggel - cenzúrázott kutatási téma a rendszerváltást követően átmenetileg elvesztette relevanciáját, a kilencvenes években háttérbe szorult, kikerült a mainstream kutatási témák köréből, vagy pontosabban fogalmazva, nem került be ide, annak ellenére, hogy a szocialista korszakban erősen szelektív és politikai-ideológiai meghatározottsággal terhelt volt a kérdéssel kapcsolatos kutatási eredmények nyilvánossága. A kilencvenes években - annak ellenére, hogy a levéltári kutatási korlátozások a politikai átalakulás következtében megszűntek -csak elvétve és meglehetősen esetlegesen folytak kutatások e tárgykörben. A munkásság kérdése jószerével csak 1956, pontosabban fogalmazva a munkástanácsok kapcsán került elő.1 Ez a helyzet az ezredforduló időszakában kezdett valamelyest megváltozni, hiszen ekkor a témakörben több figyelemre méltó kutatás kezdődött meg.
A kutatási előzmények rövid áttekintése után nyilvánvalóan választ kell adni arra a kérdésre, miért fontos a munkásság társadalomtörténetének tudományos kutatása, elemzése, illetve értelmezése? Elsődlegesen azért, mert annak ellenére, hogy a magyar gazdaság és társadalom modernizálódása az elmúlt százötven év során olyan volt, amilyen (az ezzel kapcsolatos áttekintés most nem feladatom), e folyamatnak a 19. század közepétől egyre meghatározóbb tényezője volt az iparosodás és az ipari társadalom kialakulása, aminek következtében a 20. század második harmadára/harmadában a(z ipari/városi) munkásság a magyar társadalom legnagyobb létszámú csoportjává vált. S ezt a helyzetet csak a rendszerváltás és a vele időben együtt járó posztindusztrializálódás változtatta meg." Vissza