Változó utak a külpolitika elméletében és elemzésében

Tartalom

BEVEZETÉS 9
1. A KÜLPOLITIKA HÉTKÖZNAPI ÉS TUDOMÁNYOS ÉRTELMEZÉSE 17
2. NEMZETKÖZI TÁRSADALOM ÉS KÜLPOLITIKA 22
2.1. Az európai nemzetközi társadalom keletkezése:
államrezon, szuverenitás, hatalmi egyensúly 22
2.2. A külpolitika és diplomácia kezdetei 32
2.3. Az európai nemzetközi társadalomtól a globális
nemzetközi társadalomig 36
2.4. A „régi diplomáciától" az „új diplomáciáig" -
a diplomácia és háború mint kontinuum 47
3. A KÜLPOLITIKA MINT A POLITIKA KÜLÖNLEGES TERÜLETE 52
3.1. Külpolitika, nemzetközi politika, transznacionális politika 52
3.2. Politika mint kül- és/vagy belpolitika 56
3.3. A külpolitika komplexitása és kettős természete 68
4. A KÜLPOLITIKA-KUTATÁS TÖRTÉNELMI SÚLYPONTJAI ÉS MÓDSZERTANI PROBLÉMÁI 77
4.1. A külpolitika-elemzés két tradíciója 77
4.2. Az elméletek besorolása: a struktúra- és aktorközpontú,
szisztemikus és szubszisztemikus elméletek viszonya 80
4.3. „Szcientista fordulat" és hatása: a „külpolitika-elemzés"
kialakulása 85
4.4. Külpolitika-kutatás a kelet-nyugati konfliktus után:
„interpretatív fordulat", a posztklasszikus realizmus
és az új liberalizmus 95
5. KÜLPOLITIKA ÉS TRANSZNACIONALIZÁLÓDÁS 107
5.1. A konfliktusok transznacionalizálódása
és a transznacionális szereplők azonosítása 107
5.2. A transznacionális szereplők tipológiája 116
5.3. A transznacionális szereplők viszonya az államhoz
és a civil társadalomhoz 123
5.4. Az állam és a transznacionális szereplők kölcsönhatása 133
6. KÜLPOLITIKA ÉS GLOBALIZÁLÓDÁS 137
6.1. A „világpolitika magánosítása" - „corporate diplomái y", avagy a külpolitika hálózatiasodása 137
6.2. Vesztfálián "innen" és "túl" - globalizálódás
és "posztvesztfáliai konstelláció" 149
6.3. A külpolitika mint hozzájárulás a „globális kormányzáshoz" 161
6.4. A külpolitika mint európaizálódás 172
6.5. A globalizálódás intézményi hatása: a külpolitikai
tevékenység diverzifikálódása és transznacionalizálódása 185
7. A KÜLPOLITIKA-ELEMZÉS SZEMPONTJAI 195
7.1. A külpolitika "belső forrásai": a "külső" és a "belső"
kölcsönhatása 195
7.2. A külpolitika-elemzés mint többszintű és többszereplős elemzés 203
73. A külpolitikai-elemzés komparatív perspektívában 210
7.4. A külpolitika-elemzés és a nemzetközi elmélet 213
8. A KÜLPOLITIKA-ELEMZÉS REALISTA ELMÉLETE ÉS ELEMZÉSI MÓDSZEREI 220
8.1. A realizmus alaptételei 220
8.2. A három realizmus 229
83. Külpolitika "felülről" - a neorealizmus mint szisztemikus
elmélet és elemzési módszer 235
8.4. A realizmus specifikus elméletei az elemzésben:
hatalmi egyensúly, a fenyegetés egyensúlya, hegemón stabilitás 247
8.5. A realista külpolitika-elemzés kritikai szempontjai:
a realizmus mint elmélet és az államvezetés gyakorlata 251
8.6. A külpolitika mint a hatalompolitika két formája:
autonómia- és hatalomirányultságú külpolitika 260
8.7. A hatalmi dinamika változása a nemzetközi rendszerben 267
8.8. Az államok realista stratégiai 274
8.9. Realista elemzés és a magyar külpolitika 282
9. A KÜLPOLITIKA-ELEMZÉS LIBERÁLIS ELMÉLETEI
ES ELEMZÉSI MÓDSZEREI 290
9.1. A liberális külpolitika jellemzői és a liberalizmus
három "képe" 290
9.2. Külpolitika és interdependencia - az interdependencia
mint a liberalizmus szisztemikus elmélete 305
9.3. A külpolitika aktorközpontú, szubszisztemikus
megközelítései - külpolitika "alulról' 312
9.3.1. Az egyén és a közvélemény szerepe a külpolitikában 313
9.3.2. Külpolitika és társadalom: a társadalomközpontú
külpolitika 324
9.3.3. Érdekcsoportok szerepe és a policy network elemzése 329
9.3.4. A külpolitika mint döntési folyamat: a külpolitikai
döntéselemzés három modellje 337
10. A KÜLPOLITIKA KONSTRUKTIVISTA ELMÉLETE
ÉS ELEMZÉSI MÓDSZEREI 353
10.1. A nemzetközi intézményi és a társadalmi-kulturális
normák hatása s külpolitikára 353
10.2. A „megfelelőség logikája" - "konvencionális"
és "interpretatív konstruktivizmus" 355
10.3. Konstruktivista és pozitivista külpolitika-elemzés -
hasonlóságok és különbségek 366
10.4. Szocializációs folyamatok mint oksági mechanizmusok 371
10.5. A politikai kultúra és a nemzeti identitás szerepe
a külpolitika-elemzésben 377
10.6. A nemzetközi és társadalmi normák mint a "megfelelő
külpolitikai magatartás" mutatói 391
10.7. Diskurzuselemzés mint a külpolitika-elemzés eszköze 398
11. ZÁRSZÓ HELYETT - KÜLPOLITIKA
ÉS KÜLPOLITIKA-ELEMZÉS AZ ÚJ ÉVSZÁZADBAN 411
FELHASZNÁLT IRODALOM 423

Témakörök