1.061.471

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Változó falvaink

Tizenkét falurajz Kercaszomortól Nyírkarászig

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 360 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-05-8994-9
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrált. Első magyar nyelvű kiadás.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

E kötet szerkesztői több ízben, legutóbb a 2007-ben megjelent Változó falvaink c. könyvükben tettek kísérletet a magyarországi falvak nagysága, gazdasági funkciói, népesedési folyamatai, a lakosság demográfiai struktúrája, anyagi helyzete alapján típusaik meghatározására. Bármekkora adatbázissal, bárminő módszertani apparátussal dolgoztunk is, csak a falvak legfőbb koordinátáit, adattá „szublimált" jelenségeit vehettük figyelembe a típusalkotásnál. Nyilvánvaló viszont az is, hogy egy-egy falu, egy-egy helyi társadalom helyzetét, állapotát, arculatát számos egyéb tényező is alakítja: a természeti környezet milyensége, a településtörténeti múlt, a hajdanvolt birtokviszonyok, az ipari korszakba való belesodródásuk időpontja, a lakosság vallási és nemzetiségi összetétele, tradíciói, értékrendje, életvitele, ízlése, vezetőik habitusa és így tovább. A „kemény" tényezők s a korántsem teljességre törekvően felsorolt motívumok minden egyes falut megismételhetetlen egyéniséggé formálják.... Tovább

Fülszöveg

E kötet szerkesztői több ízben, legutóbb a 2007-ben megjelent Változó falvaink c. könyvükben tettek kísérletet a magyarországi falvak nagysága, gazdasági funkciói, népesedési folyamatai, a lakosság demográfiai struktúrája, anyagi helyzete alapján típusaik meghatározására. Bármekkora adatbázissal, bárminő módszertani apparátussal dolgoztunk is, csak a falvak legfőbb koordinátáit, adattá „szublimált" jelenségeit vehettük figyelembe a típusalkotásnál. Nyilvánvaló viszont az is, hogy egy-egy falu, egy-egy helyi társadalom helyzetét, állapotát, arculatát számos egyéb tényező is alakítja: a természeti környezet milyensége, a településtörténeti múlt, a hajdanvolt birtokviszonyok, az ipari korszakba való belesodródásuk időpontja, a lakosság vallási és nemzetiségi összetétele, tradíciói, értékrendje, életvitele, ízlése, vezetőik habitusa és így tovább. A „kemény" tényezők s a korántsem teljességre törekvően felsorolt motívumok minden egyes falut megismételhetetlen egyéniséggé formálják. Ebből következik az is, hogy nem beszélhetünk általában, sommásan falvaink helyzetéről, „sorsáról", ahogy ez manapság gyakran tapasztalható. Ezt a „számítások" eredményeként kapott falutípusok mögött megbúvó sokféleséget kívántuk felvillantani az egyes falutípusokból kiválasztott 12 település földrajzi, szociológiai szempontú leírásával, a másfélszáz lakosú Szakácsitól a tanyavilágból szerveződött Zákányszéken, a Világörökség részévé vált Hollókőn, az ősemberleleteiről elhíresült Vértesszőlősön át a Budapest „holdudvarában" gyarapodó-növekvő Budakalászig vagy Budajenőig. Vissza

Tartalom

Bevezetés 7
I. fejezet. Faluvizsgálataink főbb eredményei
- Beluszky Pál-Sikos T. Tamás 11
Falvaink a „szocialista" évtizedekben 11
A rendszerváltás faluállományra gyakorolt hatásai 13
A falutipizálás módszere és eredményei 18
II. fejezet. A falutípusok vázlatos ismertetése
- Beluszky Pál-Sikos T. Tamás 27
I-III. falutípus 27
IV. falutípus 29
V. falutípus 29
VI-VII. falutípus 30
A vizsgálat tanulságai 30
III. fejezet. A falutájak jellemzői - Beluszky Pál-Sikos T. Tamás 33
I. falutáj (Nyugat-Magyarország) 35
II. falutáj (A Duna mente és a Mezőföld) 37
III. falutáj (Somogy és Baranya megye) 40
IV. falutáj (Tolna-Bácska) 42
V. falutáj (Budapest-környék) 44
VI. falutáj (Dél-Alföld) 44
VII. falutáj (Észak-Tiszántúl) 47
VIII. falutáj (Borsod-Abaúj-Zemplén megye
és Nógrád megye északi része) 49
IX. falutáj (az Északi-középhegység déli hegylába) 51
Az egyes falutípusok, falutájak legjellegzetesebb községei 53
1. Budakalász (1.1. altípus, V. falutáj) - Zábrádi Zsolt 53
2. Budajenő (I. 2. altípus, V. falutáj) - Kiss Réka 72
3. Vértesszőlős (I. 2. altípus, III. falutáj) - Kovács András 92
4. Jánossomorja (II. típus, III. falutáj)
- Szörényiné Kukorelli Irén-Baj Gabriella 120
5. Darány (III. 1. altípus, II. falutáj) - Szabó András 147
6. Nyírkarász (V. 1. altípus, VII. falutáj) - Bajmóczy Péter 183
7. Zákányszék (V. 2. altípus, VI. falutáj) - Duró Annamária 207
8. Torony (VI. 1. altípus, I. falutáj) - Csapó Tamás 239
9. Hollókő (VI. 2. altípus, VIII. falutáj) - Molnár Melinda 264
10. Alsószentmárton (VII. 3. altípus, II. falutáj)
- Virág Tünde 292
11. Kercaszomor (VII. 1. altípus, I. falutáj) - Baranyai Olga 317
12. Szakácsi (VII. 2. altípus, VIII. falutáj) - Osgyáni Gábor 338
Beluszky Pál-Sikos T. Tamás 359
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem