kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | ELTE Eötvös Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 1.036 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 25 cm x 19 cm |
ISBN: | 978-963-284-112-0 |
Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Védődobozban. Fakszimile kiadás. |
I. kötet | |
Bevezetés a szerves kémiába | 12 |
Miből van? | 19 |
Az anyag szerveződése | 25 |
Atommag és elektron - Hidrogénatom | 26 |
Atomok | 27 |
Ionok | 30 |
Ionkristályok | 31 |
Molekulák | 32 |
Mi a szerves kémia? | 41 |
Ismerkedés a képletekkel | 47 |
Összegképlet | 47 |
Konstitúciós és izoméri | 49 |
Funkciós csoport | 53 |
Szénváz és funkciós csoport | 55 |
Szerkezet és sajátságok | 56 |
Szerkezetvizsgálat (Ismétlés sok újdonsággal) | 57 |
Vegyülettípusok | 62 |
Szénhidrogének | 65 |
A szénhidrogének csoportosítása | 67 |
Metán és etán | 68 |
A metánmolekula elektronszerkezete | 68 |
Energiaviszonyok | 69 |
A metán sajátságai | 72 |
A metán kémiai átalakulása | 73 |
Etán | 75 |
Telítettlen szénhidrogének - Paraffinok | 77 |
Konstitúció, izoméria | 77 |
Elnevezés | 78 |
A paraffinok fizikai sajátságai - Homológ sor | 83 |
Kémiai sajátságok, reakciókészség | 87 |
Földgáz és kőolaj | 89 |
Telített gyűrűs szénhidrogének | 90 |
Etén | 93 |
Az eténmolekula elektronszerkezete | 93 |
Az etén sajátságai | 95 |
Olefinek - Alkének | 96 |
Szerkezetvizsgálat | 98 |
Az olefinek gyakorlati szerepe | 98 |
Poliének | 101 |
Budatién | 102 |
Hexatrién | 105 |
Konjugált poliének | 106 |
Szín és elektronszerkezet | 106 |
A konjugált szénhidrogének sajátságai | 108 |
Izoprénvázas szénhidrogének | 109 |
Kaucsuk | 110 |
Acetilén | 112 |
Az acetilénmolekula elektronszerkezete | 112 |
Az acetilén sajátságai | 113 |
Az acetilén előállítása és felhasználása | 114 |
Alkinok | 114 |
Benzol | 115 |
A benzolmolekula elektronszerkezete | 117 |
A benzol sajátságai | 119 |
A benzol reakciókészsége | 119 |
A benzol hidrogénezése | 120 |
Aromás szénhidrogének | 122 |
Alkil-benzolok | 122 |
Sztirol | 125 |
Többgyűrűs aromás szénhidrogének | 126 |
Aromás szénhidrogének előállítása | 129 |
Atompályák - Molekulapályák | 131 |
Modell és valóság | 131 |
Állandósult elektronállapotok | 131 |
Hidrogénatom | 132 |
Többelektronos atomok | 136 |
Molekulák | 140 |
Ahogy tetszik | 147 |
Elektronok hierarchiája | 150 |
A szénhidrogének összefoglalása új szempontokkal | 150 |
Atomi elektronállapotok | 150 |
Molekuláris elektronállapotok | 151 |
Telített szénhidrogének | 152 |
Telítetlen szénhidrogének | 153 |
Nyílt láncú konjugált szénhidrogének | 153 |
Páratlan tagszámú konugált szénhidrogének | 153 |
Aromás szénhidrogének | 158 |
Aromás szénhidrogénionok | 159 |
Benzilionok | 160 |
A szénhidrogének reakciókészsége | 161 |
Heteroatomot tartalmazó molekulák | 165 |
A szénatom helyettesítése heteroatommal | 167 |
"Külső proton belövése a szénmagba vagy kiszakítása onnan - Ammóniumion és tetrahidrido-borát-ion | 168 |
"Belső protonok egyesítése a szénmaggal - Ammónia, víz, hidrogén-fluorid | 172 |
Izoelektronos csoportok | 177 |
Telített heteroatomos molekulák | 178 |
Metil-amin, metil-alkohol, metil-fluorid | 178 |
Tetrametil-ammónium-ion | 181 |
Két szénmag cseréje | 182 |
Telítetlen heteroatomos molekulák | 185 |
Formaldehid | 185 |
Hidrogén-cianid | 186 |
Kétatomos molekulák | 186 |
Heteroatomos konjugált rendszerek | 191 |
Akril-aldehid | 191 |
Háromtagú konjugált rendszerek I. - Allilanion heteroatomos származékai | 192 |
Karboxilátanion | 192 |
Karbonsavak | 196 |
Amidcsoport | 198 |
Nitrocsoport | 201 |
Még két példa | 204 |
Háromtagú konjugált rendszerek II. - Bot alakú heteroatomos molekulák | 206 |
Szén-dioxid | 206 |
Egyéb bot alakú molekulák | 210 |
Elágazó konjugált rendszerek | 213 |
Trimetilén-metil-anion | 213 |
Karbonátion | 217 |
Egyéb elágazó konjugált rendszerek | 219 |
Benzilanion | 222 |
Anilin | 222 |
Fenol - Fenolátion | 236 |
Aromás heterociklusok | 226 |
Piridin | 227 |
Pirimidin | 230 |
Bórazol | 231 |
Pirrol | 231 |
Pirrol és piridin | 235 |
Imidazol | 236 |
Többgyűrűs aromás heterociklusok | 242 |
Purin | 242 |
Porfin | 243 |
Annulének | 243 |
Heteroatomot tartalmazó szénvegyületek csoportjai | 251 |
Halogéntartalmú szénvegyületek | 253 |
Elnevezés | 254 |
Néhány érdekes halogénvegyület | 256 |
A halogénvegyületek sajátságai | 257 |
Oxigéntartalmú szénvegyületek | 263 |
Alkoholok | 265 |
Fontosabb alkoholok | 266 |
Az alkoholok sajátságai | 268 |
Hidrogénkötés | 272 |
Fenolok | 277 |
Sajátságok | 278 |
A fenol savassága | 279 |
Éterek | 284 |
Fontosabb éterek | 284 |
Az éterek sajátságai | 286 |
Oxovegyületek | 290 |
Fontosabb oxovegyületek | 291 |
Aldehidek | 291 |
Ketonok | 293 |
Szag és szerkezet | 295 |
A karbonilcsoport elektronszerkezete | 296 |
Forráspont | 296 |
Oldódás és hidratálódás | 297 |
Oldódási folyamatok | 299 |
Hidrogénhid molekulán belül | 301 |
Infravörös spektrum | 302 |
Sav-bázis sajátságok | 305 |
Tautoméri | 307 |
Karbonsasvak | 311 |
Elnevezés | 316 |
Fontosabb karbonsavak | 317 |
A zsírsavak sajátságai | 320 |
A karbonsavak savassága | 322 |
Sók oldékonysága - Felületaktív anyagok | 325 |
Telítetlen karbonsavak | 330 |
Aromás karbonsavak | 330 |
Dikarbonsavak | 331 |
Halogén-karbonsavak | 335 |
Hidroxikarbonsavak | 337 |
Oxokarbonsavak | 339 |
Oxigéntartalmú vegyületek átalakítása egymásba | 340 |
Oxidáció | 342 |
Redukció | 345 |
Oxidációs és redukciós folyamatok energiamérlege | 347 |
Hogyan játszódnak le a redukciós és oxidációs folyamatok? | 350 |
Észterek | 357 |
Egyszerű észterek | 358 |
Bonyolult karbonsavak és bonyolult alkoholok észterei | 360 |
Gliceridek - Zsírok és olajok | 364 |
Polimer észterek | 368 |
Szervetlen savak észterei | 371 |
Nitrogéntartalmú szénvegyületek | 373 |
Aminok | 377 |
Az aminok bázisos sajátsága | 379 |
Fizikai sajátságok | 387 |
Mennyire hasonlítanak egymásra különböző rendűségű aminok | 388 |
Érdekes természetes aminok | 392 |
Amidok | 395 |
Amidcsoport | 395 |
Levezetés, csoportosítás, elnevezés | 397 |
Hidrogénkötés | 403 |
Tautoméria | 405 |
Poliamidok | 409 |
Érdekes amidok | 412 |
A molekulák térszerkezete | 415 |
A molekulák mérete és alakja | 417 |
Molekulamodellek | 419 |
Konfiguráció | 422 |
Játék a modellekkel | 422 |
Királis térszerkezet | 426 |
Enantiomerek sajátságai | 429 |
Optikai aktivitás | 433 |
A konfiguráció meghatározás | 436 |
Molekulák több kiralitáscentrummal | 439 |
Királis molekulák képződése | 443 |
Konformác | 449 |
Az etán térszerkezete | 449 |
Konformációs egyensúly | 453 |
Hosszabb szénláncú molekulák konformációja | 459 |
Gyűrűs molekulák konformációja | 462 |
Szénhidrátok | 471 |
Szőlőcukor | 473 |
A szőlőcukor konstitúciója | 473 |
A szőlőcukor konfigurációja | 477 |
A szőlőcukor konformációja | 482 |
Egyszerű cukrok | 487 |
Motarotáció | 489 |
Diszacharidok | 494 |
Poliszacharidok | 497 |
Cellulóz | 497 |
Keményítő | 499 |
A szénhidrátok átalakulása az élő sejtben | 503 |
Miért éppen szénhidrátok | 505 |
II. kötet | |
Miért és hogyan alakulnak át a molekulák? | 517 |
Tartósság és változékonyság | 519 |
Állandók-e a molekulák? | 519 |
Egy molekula önmagában | 520 |
Sok azonos molekula együtt | 521 |
Különböző molekulák együtt | 523 |
Atomok egyesülése molekulává | 524 |
Molekulák reakciója atomokkal - Egy reakció anatómiája | 526 |
Hidrogénatomokból és klóratomokból felépülő molekulák | 526 |
A nagy kísérlet | 526 |
A rezgő hidrogénmolekula | 530 |
A hidrogénmolekula és a klóratom rugalmas ütközése | 532 |
A hidrogénmolekula és a klóratom rugalmas ütközése | 532 |
A hidrogénatom és a klóratom "eredményes" ütközése | 534 |
Az ütközési komplex | 535 |
Reakciódiagram | 538 |
Aktivitási energia és reakciósebesség | 539 |
A láncreakció | 540 |
A kémiai reakciókészség | 543 |
A paraffinok néhány reakciója - gyökös láncreakciók | 547 |
A metán hőbontása | 549 |
Krakkolás | 551 |
Halogénezés | 552 |
Oxidáció | 560 |
Kicserélődési reakciók telített szénatomon - nukleofil szubsztitúció | 561 |
Oldatban lejátszódó reakciók | 563 |
Ionos és kovalens klórvegyületek | 564 |
Metil-klorid reakciója hidroxidionnal | 565 |
Metil-klorid reakciója ammóniával | 568 |
Elektrofil és nukleofil sajátság | 569 |
Nukleofil szubsztitúció | 571 |
Nukleofil szénvegyületek - Grignard-reagens | 577 |
Csereakciók lehetőségei | 579 |
Oxigénatom nukleofil helyettesítése | 581 |
Nitrogénatom nukleofil helyettesítése | 589 |
Intermezzo - A diazo-metán | 590 |
Meglepő eredmények - Átrendeződés | 593 |
A nukleofil szubsztitúció térkémiája | 595 |
Halogénezett szénhidrogének szolvolízise | 597 |
Oxovegyületek néhány reakciója - Nukleofil addíció | 605 |
Nukleofil addíció | 607 |
Redukció | 608 |
Hidrátképződés | 608 |
Gingnard-reakciók | 610 |
Hidrogén-cianid-addíció | 613 |
A cukrok konfigurációjának meghatározása | 615 |
Aminosavak szintézise és az abiogén evulúció | 624 |
Aloladdíció | 628 |
Cannizzaro-reakció | 636 |
Az oxovegyületek reakciókészsége | 639 |
Észterek képződése és hidrolízise | 641 |
Az észtercsoport elektronszerkezete | 643 |
Észterek lúgus hidrolízise | 646 |
Észteresedés | 649 |
Az észteresedés és a hidrolízis mechanizmusa | 652 |
Acilezés és hidrolízis | 665 |
Olefinek reakciói - elektrofil addíció | 667 |
Az olefinek protonálódása | 669 |
Elektrofil addíció | 671 |
Sósavaddíció | 673 |
Kénsavadddíció - vízaddíció | 679 |
Dimerizáció | 684 |
Polimerizáció | 687 |
Olefinek savas közegben | 694 |
Brómaddíció | 695 |
Olefinek néhány egyéb reakciója | 706 |
Katalitikus hidrogénezés | 706 |
Oxidáció | 706 |
Nukleofil addíció | 707 |
Aromás vegyületek reakciói | 711 |
Elektrofil szubsztitúció | 713 |
A benzol brómozuásának mechanizmusa | 713 |
Nitrálás | 719 |
Szulfonálás | 723 |
Friedel-Crafts-reakció | 723 |
Irányítás | 731 |
Többgyűrűs aromás szénhidrogének reakciókészsége | 746 |
Aromás heterociklusok szubsztitúciója | 753 |
Nukleofil szubsztitúció aromás gyűrűn | 763 |
Savak és bázisok | 771 |
A Bronsted-féle sav-bázis fogalom | 773 |
Sav-bázis egyensúlyok - Proton-energiaszintek | 775 |
Savak és bázisok erőssége | 791 |
Gázfázisban lejátszódó protonálódás és szolvatáció | 793 |
Proton-energiaszint és nemkötő elektronpár | 797 |
Lewis-féle sav-bázis fogalom | 798 |
Kémiai átalakulás mint sav-bázis reakció | 801 |
Bázisok osztályozása | 807 |
Protonsavak erőssége Szupersavak | 808 |
A metán protonálása | 811 |
Átalakulások erős savakban | 813 |
Alkoholok átalakulása savban - Éterképződés, elimináció | 816 |
Fehérjék | 819 |
A fehérjék jellemzése | 821 |
Aminosavak | 823 |
Az aminosavak ikerionos szerkezete | 823 |
Néhány aminosav | 827 |
Konfiguráció | 829 |
A fehérjemolekulák konstitúciója | 831 |
Az aminosavrészek kapcsolódásmódja | 831 |
Az aminosavrészek sorrendje | 833 |
Oldalláncok | 837 |
A fehérjék térszerkezete | 844 |
A plipeptidlánc konformációi | 846 |
Fibrilláris fehérjék | 860 |
Fiboin | 860 |
Keratin | 861 |
Kollagén | 862 |
Globuláris fehérjék | 860 |
Mioglobin | 867 |
Ribonukleáz | 872 |
Enzimhatás | 875 |
Enzimkatalizált észterhidrolízis | 876 |
Molekuláris szerveződés | 883 |
Nukleinsavak | |
A nukleinsavak építőkövei | 887 |
Nukleozidok | 892 |
Nukleotidok | 895 |
Nukleotid-koenzimek | 899 |
A nukleinsavak primer szerkezete | 910 |
A nukleinsavak térszerekeze | 917 |
A DNS biológiai szerepe | 923 |
Az RNS térszerkezete és szerepe a fehérjeszintézisben | 929 |
Vezérlő-RNS (m-RNS) | 931 |
Riboszóma-RNS (r-RNS) | 931 |
Szállító-RNS (t-RNS) | 931 |
A fehérjeszintézis menete | 934 |
A genetikai kód | 939 |
A mutáció | 943 |
Név- és tárgymutató | 949 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.