| I. kötet | |
| Bevezetés a szerves kémiába | 12 |
| Miből van? | 19 |
| Az anyag szerveződése | 25 |
| Atommag és elektron - Hidrogénatom | 26 |
| Atomok | 27 |
| Ionok | 30 |
| Ionkristályok | 31 |
| Molekulák | 32 |
| Mi a szerves kémia? | 41 |
| Ismerkedés a képletekkel | 47 |
| Összegképlet | 47 |
| Konstitúciós és izoméri | 49 |
| Funkciós csoport | 53 |
| Szénváz és funkciós csoport | 55 |
| Szerkezet és sajátságok | 56 |
| Szerkezetvizsgálat (Ismétlés sok újdonsággal) | 57 |
| Vegyülettípusok | 62 |
| Szénhidrogének | 65 |
| A szénhidrogének csoportosítása | 67 |
| Metán és etán | 68 |
| A metánmolekula elektronszerkezete | 68 |
| Energiaviszonyok | 69 |
| A metán sajátságai | 72 |
| A metán kémiai átalakulása | 73 |
| Etán | 75 |
| Telítettlen szénhidrogének - Paraffinok | 77 |
| Konstitúció, izoméria | 77 |
| Elnevezés | 78 |
| A paraffinok fizikai sajátságai - Homológ sor | 83 |
| Kémiai sajátságok, reakciókészség | 87 |
| Földgáz és kőolaj | 89 |
| Telített gyűrűs szénhidrogének | 90 |
| Etén | 93 |
| Az eténmolekula elektronszerkezete | 93 |
| Az etén sajátságai | 95 |
| Olefinek - Alkének | 96 |
| Szerkezetvizsgálat | 98 |
| Az olefinek gyakorlati szerepe | 98 |
| Poliének | 101 |
| Budatién | 102 |
| Hexatrién | 105 |
| Konjugált poliének | 106 |
| Szín és elektronszerkezet | 106 |
| A konjugált szénhidrogének sajátságai | 108 |
| Izoprénvázas szénhidrogének | 109 |
| Kaucsuk | 110 |
| Acetilén | 112 |
| Az acetilénmolekula elektronszerkezete | 112 |
| Az acetilén sajátságai | 113 |
| Az acetilén előállítása és felhasználása | 114 |
| Alkinok | 114 |
| Benzol | 115 |
| A benzolmolekula elektronszerkezete | 117 |
| A benzol sajátságai | 119 |
| A benzol reakciókészsége | 119 |
| A benzol hidrogénezése | 120 |
| Aromás szénhidrogének | 122 |
| Alkil-benzolok | 122 |
| Sztirol | 125 |
| Többgyűrűs aromás szénhidrogének | 126 |
| Aromás szénhidrogének előállítása | 129 |
| Atompályák - Molekulapályák | 131 |
| Modell és valóság | 131 |
| Állandósult elektronállapotok | 131 |
| Hidrogénatom | 132 |
| Többelektronos atomok | 136 |
| Molekulák | 140 |
| Ahogy tetszik | 147 |
| Elektronok hierarchiája | 150 |
| A szénhidrogének összefoglalása új szempontokkal | 150 |
| Atomi elektronállapotok | 150 |
| Molekuláris elektronállapotok | 151 |
| Telített szénhidrogének | 152 |
| Telítetlen szénhidrogének | 153 |
| Nyílt láncú konjugált szénhidrogének | 153 |
| Páratlan tagszámú konugált szénhidrogének | 153 |
| Aromás szénhidrogének | 158 |
| Aromás szénhidrogénionok | 159 |
| Benzilionok | 160 |
| A szénhidrogének reakciókészsége | 161 |
| Heteroatomot tartalmazó molekulák | 165 |
| A szénatom helyettesítése heteroatommal | 167 |
| "Külső proton belövése a szénmagba vagy kiszakítása onnan - Ammóniumion és tetrahidrido-borát-ion | 168 |
| "Belső protonok egyesítése a szénmaggal - Ammónia, víz, hidrogén-fluorid | 172 |
| Izoelektronos csoportok | 177 |
| Telített heteroatomos molekulák | 178 |
| Metil-amin, metil-alkohol, metil-fluorid | 178 |
| Tetrametil-ammónium-ion | 181 |
| Két szénmag cseréje | 182 |
| Telítetlen heteroatomos molekulák | 185 |
| Formaldehid | 185 |
| Hidrogén-cianid | 186 |
| Kétatomos molekulák | 186 |
| Heteroatomos konjugált rendszerek | 191 |
| Akril-aldehid | 191 |
| Háromtagú konjugált rendszerek I. - Allilanion heteroatomos származékai | 192 |
| Karboxilátanion | 192 |
| Karbonsavak | 196 |
| Amidcsoport | 198 |
| Nitrocsoport | 201 |
| Még két példa | 204 |
| Háromtagú konjugált rendszerek II. - Bot alakú heteroatomos molekulák | 206 |
| Szén-dioxid | 206 |
| Egyéb bot alakú molekulák | 210 |
| Elágazó konjugált rendszerek | 213 |
| Trimetilén-metil-anion | 213 |
| Karbonátion | 217 |
| Egyéb elágazó konjugált rendszerek | 219 |
| Benzilanion | 222 |
| Anilin | 222 |
| Fenol - Fenolátion | 236 |
| Aromás heterociklusok | 226 |
| Piridin | 227 |
| Pirimidin | 230 |
| Bórazol | 231 |
| Pirrol | 231 |
| Pirrol és piridin | 235 |
| Imidazol | 236 |
| Többgyűrűs aromás heterociklusok | 242 |
| Purin | 242 |
| Porfin | 243 |
| Annulének | 243 |
| Heteroatomot tartalmazó szénvegyületek csoportjai | 251 |
| Halogéntartalmú szénvegyületek | 253 |
| Elnevezés | 254 |
| Néhány érdekes halogénvegyület | 256 |
| A halogénvegyületek sajátságai | 257 |
| Oxigéntartalmú szénvegyületek | 263 |
| Alkoholok | 265 |
| Fontosabb alkoholok | 266 |
| Az alkoholok sajátságai | 268 |
| Hidrogénkötés | 272 |
| Fenolok | 277 |
| Sajátságok | 278 |
| A fenol savassága | 279 |
| Éterek | 284 |
| Fontosabb éterek | 284 |
| Az éterek sajátságai | 286 |
| Oxovegyületek | 290 |
| Fontosabb oxovegyületek | 291 |
| Aldehidek | 291 |
| Ketonok | 293 |
| Szag és szerkezet | 295 |
| A karbonilcsoport elektronszerkezete | 296 |
| Forráspont | 296 |
| Oldódás és hidratálódás | 297 |
| Oldódási folyamatok | 299 |
| Hidrogénhid molekulán belül | 301 |
| Infravörös spektrum | 302 |
| Sav-bázis sajátságok | 305 |
| Tautoméri | 307 |
| Karbonsasvak | 311 |
| Elnevezés | 316 |
| Fontosabb karbonsavak | 317 |
| A zsírsavak sajátságai | 320 |
| A karbonsavak savassága | 322 |
| Sók oldékonysága - Felületaktív anyagok | 325 |
| Telítetlen karbonsavak | 330 |
| Aromás karbonsavak | 330 |
| Dikarbonsavak | 331 |
| Halogén-karbonsavak | 335 |
| Hidroxikarbonsavak | 337 |
| Oxokarbonsavak | 339 |
| Oxigéntartalmú vegyületek átalakítása egymásba | 340 |
| Oxidáció | 342 |
| Redukció | 345 |
| Oxidációs és redukciós folyamatok energiamérlege | 347 |
| Hogyan játszódnak le a redukciós és oxidációs folyamatok? | 350 |
| Észterek | 357 |
| Egyszerű észterek | 358 |
| Bonyolult karbonsavak és bonyolult alkoholok észterei | 360 |
| Gliceridek - Zsírok és olajok | 364 |
| Polimer észterek | 368 |
| Szervetlen savak észterei | 371 |
| Nitrogéntartalmú szénvegyületek | 373 |
| Aminok | 377 |
| Az aminok bázisos sajátsága | 379 |
| Fizikai sajátságok | 387 |
| Mennyire hasonlítanak egymásra különböző rendűségű aminok | 388 |
| Érdekes természetes aminok | 392 |
| Amidok | 395 |
| Amidcsoport | 395 |
| Levezetés, csoportosítás, elnevezés | 397 |
| Hidrogénkötés | 403 |
| Tautoméria | 405 |
| Poliamidok | 409 |
| Érdekes amidok | 412 |
| A molekulák térszerkezete | 415 |
| A molekulák mérete és alakja | 417 |
| Molekulamodellek | 419 |
| Konfiguráció | 422 |
| Játék a modellekkel | 422 |
| Királis térszerkezet | 426 |
| Enantiomerek sajátságai | 429 |
| Optikai aktivitás | 433 |
| A konfiguráció meghatározás | 436 |
| Molekulák több kiralitáscentrummal | 439 |
| Királis molekulák képződése | 443 |
| Konformác | 449 |
| Az etán térszerkezete | 449 |
| Konformációs egyensúly | 453 |
| Hosszabb szénláncú molekulák konformációja | 459 |
| Gyűrűs molekulák konformációja | 462 |
| Szénhidrátok | 471 |
| Szőlőcukor | 473 |
| A szőlőcukor konstitúciója | 473 |
| A szőlőcukor konfigurációja | 477 |
| A szőlőcukor konformációja | 482 |
| Egyszerű cukrok | 487 |
| Motarotáció | 489 |
| Diszacharidok | 494 |
| Poliszacharidok | 497 |
| Cellulóz | 497 |
| Keményítő | 499 |
| A szénhidrátok átalakulása az élő sejtben | 503 |
| Miért éppen szénhidrátok | 505 |
| II. kötet | |
| Miért és hogyan alakulnak át a molekulák? | 517 |
| Tartósság és változékonyság | 519 |
| Állandók-e a molekulák? | 519 |
| Egy molekula önmagában | 520 |
| Sok azonos molekula együtt | 521 |
| Különböző molekulák együtt | 523 |
| Atomok egyesülése molekulává | 524 |
| Molekulák reakciója atomokkal - Egy reakció anatómiája | 526 |
| Hidrogénatomokból és klóratomokból felépülő molekulák | 526 |
| A nagy kísérlet | 526 |
| A rezgő hidrogénmolekula | 530 |
| A hidrogénmolekula és a klóratom rugalmas ütközése | 532 |
| A hidrogénmolekula és a klóratom rugalmas ütközése | 532 |
| A hidrogénatom és a klóratom "eredményes" ütközése | 534 |
| Az ütközési komplex | 535 |
| Reakciódiagram | 538 |
| Aktivitási energia és reakciósebesség | 539 |
| A láncreakció | 540 |
| A kémiai reakciókészség | 543 |
| A paraffinok néhány reakciója - gyökös láncreakciók | 547 |
| A metán hőbontása | 549 |
| Krakkolás | 551 |
| Halogénezés | 552 |
| Oxidáció | 560 |
| Kicserélődési reakciók telített szénatomon - nukleofil szubsztitúció | 561 |
| Oldatban lejátszódó reakciók | 563 |
| Ionos és kovalens klórvegyületek | 564 |
| Metil-klorid reakciója hidroxidionnal | 565 |
| Metil-klorid reakciója ammóniával | 568 |
| Elektrofil és nukleofil sajátság | 569 |
| Nukleofil szubsztitúció | 571 |
| Nukleofil szénvegyületek - Grignard-reagens | 577 |
| Csereakciók lehetőségei | 579 |
| Oxigénatom nukleofil helyettesítése | 581 |
| Nitrogénatom nukleofil helyettesítése | 589 |
| Intermezzo - A diazo-metán | 590 |
| Meglepő eredmények - Átrendeződés | 593 |
| A nukleofil szubsztitúció térkémiája | 595 |
| Halogénezett szénhidrogének szolvolízise | 597 |
| Oxovegyületek néhány reakciója - Nukleofil addíció | 605 |
| Nukleofil addíció | 607 |
| Redukció | 608 |
| Hidrátképződés | 608 |
| Gingnard-reakciók | 610 |
| Hidrogén-cianid-addíció | 613 |
| A cukrok konfigurációjának meghatározása | 615 |
| Aminosavak szintézise és az abiogén evulúció | 624 |
| Aloladdíció | 628 |
| Cannizzaro-reakció | 636 |
| Az oxovegyületek reakciókészsége | 639 |
| Észterek képződése és hidrolízise | 641 |
| Az észtercsoport elektronszerkezete | 643 |
| Észterek lúgus hidrolízise | 646 |
| Észteresedés | 649 |
| Az észteresedés és a hidrolízis mechanizmusa | 652 |
| Acilezés és hidrolízis | 665 |
| Olefinek reakciói - elektrofil addíció | 667 |
| Az olefinek protonálódása | 669 |
| Elektrofil addíció | 671 |
| Sósavaddíció | 673 |
| Kénsavadddíció - vízaddíció | 679 |
| Dimerizáció | 684 |
| Polimerizáció | 687 |
| Olefinek savas közegben | 694 |
| Brómaddíció | 695 |
| Olefinek néhány egyéb reakciója | 706 |
| Katalitikus hidrogénezés | 706 |
| Oxidáció | 706 |
| Nukleofil addíció | 707 |
| Aromás vegyületek reakciói | 711 |
| Elektrofil szubsztitúció | 713 |
| A benzol brómozuásának mechanizmusa | 713 |
| Nitrálás | 719 |
| Szulfonálás | 723 |
| Friedel-Crafts-reakció | 723 |
| Irányítás | 731 |
| Többgyűrűs aromás szénhidrogének reakciókészsége | 746 |
| Aromás heterociklusok szubsztitúciója | 753 |
| Nukleofil szubsztitúció aromás gyűrűn | 763 |
| Savak és bázisok | 771 |
| A Bronsted-féle sav-bázis fogalom | 773 |
| Sav-bázis egyensúlyok - Proton-energiaszintek | 775 |
| Savak és bázisok erőssége | 791 |
| Gázfázisban lejátszódó protonálódás és szolvatáció | 793 |
| Proton-energiaszint és nemkötő elektronpár | 797 |
| Lewis-féle sav-bázis fogalom | 798 |
| Kémiai átalakulás mint sav-bázis reakció | 801 |
| Bázisok osztályozása | 807 |
| Protonsavak erőssége Szupersavak | 808 |
| A metán protonálása | 811 |
| Átalakulások erős savakban | 813 |
| Alkoholok átalakulása savban - Éterképződés, elimináció | 816 |
| Fehérjék | 819 |
| A fehérjék jellemzése | 821 |
| Aminosavak | 823 |
| Az aminosavak ikerionos szerkezete | 823 |
| Néhány aminosav | 827 |
| Konfiguráció | 829 |
| A fehérjemolekulák konstitúciója | 831 |
| Az aminosavrészek kapcsolódásmódja | 831 |
| Az aminosavrészek sorrendje | 833 |
| Oldalláncok | 837 |
| A fehérjék térszerkezete | 844 |
| A plipeptidlánc konformációi | 846 |
| Fibrilláris fehérjék | 860 |
| Fiboin | 860 |
| Keratin | 861 |
| Kollagén | 862 |
| Globuláris fehérjék | 860 |
| Mioglobin | 867 |
| Ribonukleáz | 872 |
| Enzimhatás | 875 |
| Enzimkatalizált észterhidrolízis | 876 |
| Molekuláris szerveződés | 883 |
| Nukleinsavak | |
| A nukleinsavak építőkövei | 887 |
| Nukleozidok | 892 |
| Nukleotidok | 895 |
| Nukleotid-koenzimek | 899 |
| A nukleinsavak primer szerkezete | 910 |
| A nukleinsavak térszerekeze | 917 |
| A DNS biológiai szerepe | 923 |
| Az RNS térszerkezete és szerepe a fehérjeszintézisben | 929 |
| Vezérlő-RNS (m-RNS) | 931 |
| Riboszóma-RNS (r-RNS) | 931 |
| Szállító-RNS (t-RNS) | 931 |
| A fehérjeszintézis menete | 934 |
| A genetikai kód | 939 |
| A mutáció | 943 |
| Név- és tárgymutató | 949 |
Folytatás Microsoft-tal