Változások Szék község életében

Előszó

Munkám témája "Szék város" nagyközség lakosságának életmódjában a XX. században bekövetkezett változások, folyamatok vizsgálata.
Az Észak-mezőségi dombok által a külvilág elől elzárt Szék a XX. században a Kárpát-medence településeitől és szűkebb környezetétől is jelentősen eltérő fejlődési utat járt be. A község a modernizálódás helyett a hagyományaiba való bezárkózást választotta. Konzervativizmusának egyik oka a földrajzi elzártsága, ami megakadályozta a régió vérkeringésébe való bekapcsolódását, és organikus fejlődését. A XX. században rendkívül ellentmondásos helyzet alakult ki Széken. Egyrészt történelme folyamán, így századunkban is nyitott község volt a külvilág felé - főleg gazdasági kényszer nyomására a vendégmunka által jutottak el lakosai a környező és Románia távolabbi városaiba, majd Magyarországra és nyugatra is. Másrészt viszont zárkózott maradt ezzel a világgal szemben. Az 1990-es évekig idegen elemek csak nagyon megválogatva, kis számban adaptálódtak a helyi kultúrába, bár a változtatás, újítás lehetősége ugyanúgy megvolt, mint a szomszédos falvak esetében.
Vizsgálatom során két háromgenerációs család három-három tagját kérdeztem életútjuk alakulásáról. Az egyik család hagyományőrző beállítottságú, a másik pedig a gazdasági és társadalmi változásokat szervesen adaptáló család. Az eredmények finomítása érdekében megkerestem még idősebb, konzervatív, hagyományőrző adatközlőket, a falu életében a modernizációt elsőként adaptáló és terjesztő fiatalokat, az értelmiségi rétegből pedig két helybeli származású tanítót, agrármérnököt, polgármesterhelyettest, valamint Budapesten vendégmunkásokat. Vissza