Előszó az első kiadáshoz | 13 |
Előszó a harmadik kiadáshoz | 18 |
A válság gazdasági-társadalmi talaja és művészeti kifejezése az első világháború körül | |
Az elmaradás és felzárkózás kettőssége | 23 |
Nyugat-Európa két forradalma és tőkés előretörése | 23 |
Kihívás: csábítás és fenyegettetés az elmaradókra | 23 |
Társadalmi reformok Porosz- és Oroszországban és a török birodalomban | 24 |
A balkáni átalakulás | 25 |
A magyar forradalom és kiegyezés | 25 |
A világgazdasági rendszer szerepe a lemaradók bekapcsolódásában | 26 |
A vasút szerepe, gazdasági továbbgyűrűző hatása | 27 |
A mezőgazdaság és az exportágazatok | 28 |
Munkamegosztás és lemaradás a Balkánon | 29 |
Az orosz birodalomban | 29 |
Magyarországon | 30 |
A Habsburg-birodalom nyugati területei és Németország iparosodása és felzárkózása | 30 |
Az Elba határvonal. Hová tartozik Németország? | 32 |
A társadalmi fejlődés közép- és kelet-európai útjai: "Ersatzklasse" és a "Csonka tűrsadalmak" | 38 |
A társadalmi-politikai forradalom hiányának torzító hatásai | 38 |
A földkérdés és a "nemesi társadalmak" maradványa | 38 |
Az "Ersatzklasse" és az erős hatalom Németországban | 39 |
A "durch Schlamperei gemildert" Habsburg-hatalom | 40 |
A magyar és lengyel úri társadalmak | 40 |
A balkáni "csonka társadalmak" és a parvenü katonai-bürokratikus elit | 42 |
Az új burzsoázia gyengesége és a "hézagpozíciók"; a "zsidókérdés" kialakulása | 43 |
Kisebbségek, nemzetiségi elnyomás, nemzeti függetlenségi törekvések | 52 |
A gazdasági szintkülönbségek ellenére hasonló társadalmi-politikai feszültségek | 54 |
A kapitalizmus éles ellentmondása: az első világháború | 55 |
Béke helyett "húsz év fegyverszünet" | 61 |
Válságérzet és változtatni akarás: A művészet forradalma - a forradalom művészete | 64 |
A lázadás nemzeti ideológiája | 64 |
A nemzeti kérdés eltérő vonásai: az előzmények | 64 |
A nemzeti ideológia eltérő tartalmi vonásai: államnemzet és kultúrnemzet | 67 |
A retrográd lázadás ideológiája - az irracionalitás "ésszerűsége" | 74 |
Támadás az ipari forradalom angol ideológiája ellen: Fichte és List | 74 |
A lemaradók ideológiája. Frontvonal s "proletár nemzetek" és a "tőkés nemzetek" között | 78 |
A lemaradottak és kielégítetlenek új értékkeresése és a völkisch mozgalom | 80 |
Völkisch népeszme, Hegel jog- és államfilozófiája - és a náci ideológia | 80 |
Szabó Dezső és Szekfű Gyula | 83 |
Naumann Mitteleuropa-terve és Moeller van den Bruck "harmadik birodalma" | 85 |
Spengler: A Nyugat alkonya és a "porosz szocializmus" hajnala | 86 |
A fasizmus eszméi Romániában | 90 |
A fasiszta mozgalmak társadalmi "egyenlősítő" programja: a korporatív rendszer | 91 |
A nemzetiszocializmus társadalmi programja és a "zsidókérdés" | 93 |
A "keresztény eszme" az új ideológiában | 99 |
Az uralkodó ésszerűség tagadása, az irracionalitás "ellencivilizációja" a "barbár modernizmusban" | 102 |
Ideológiatörténeti rejtély? - fasizmus Franciaországban | 104 |
A szociáldearwiniizmus és a neofita Chamberlain | 105 |
A "szociálfreudizmus" | 107 |
Az osztályforradalom és az elmaradottságból való kitörés összekapcsolásának ideológiája - a leninizmus | 110 |
Az elmaradottság, a "halottan is élő múlt" forradalmasító hatása | 110 |
A német munkás-tömegmozgalom | 111 |
Egyéni terror és forradalmi tömegakciók Oroszországban | 112 |
Parasztmozgalom és a román felkelés | 114 |
A marxista munkásmozgalom és elmélet válaszúton | 114 |
Bernstein és a reformizmus | 115 |
Kautsky és a Marx utáni marxizmus kezdetei | 116 |
Hilferding - a finánctőke értelmezése és út a "szervezett kapitalizmus" ideológiájához | 119 |
Rosa Luxemburg: a marxizmus és az elmaradott világ kérdésének összekapcsolása | 121 |
Újabb hozzájárulás a marxizmus imperializmuselméletéhez: N. Buharin | 125 |
A leninizmus elmélete: proletárforradalom az elmaradott országokban | 126 |
Válságérzet és változtatni akarás: A művészet forradalma - a forradalom művészete | 133 |
A világkép és a művészet változásai a 19-20. század fordulójától | 134 |
A művészeti lázadás és Közép- és Kelet-Európa | 143 |
Az irodalom: Kafka, Musil, Majakovszkij, Urmuz és a többiek; az avantgarde - "pofon a közízlésnek" | 145 |
A "rendezői" színház új törekvései | 153 |
A film megjelenése: a varázslók és a Gólem | 154 |
A zenei forradalom: Arnold Schönberg, Igor Sztravinszkij, Bartók Béla és a többiek | 158 |
A hagyományos szépség és harmónia tagadása a képzőművészetben: Kandinszkij, Kupka, Chagall, Kokoschka, Nolde, Gabo, Archipenko és a többiek | 163 |
A bécsi építészek és Gropius - a célszerűség | 168 |
"A rombolás is alkotás" - a Dada-mozgalom lázadása | 171 |
A múltat végképp eltörölni: konstruktivizmus, aktivizmus, Larionov, Goncsarova, Malevics, Tatlin, Rodcsenko és Kassák | 174 |
"A művészet átformál bennünket - és mi átalakítjuk környezetünket" | 179 |
Osztályforradalom a kapuk előtt, ellenforradalom, nemzeti forradalom és "preventív ellenforradalom" a kapun belül | |
Osztályforradalom a kapuk előtt | 186 |
1917 két orosz forradalma és Október győzelme | 186 |
Magyarország két forradalma | 189 |
A német munkásság megújuló forradalmi rohamai | 196 |
Forradalmi mozgalmak Ausztriában | 204 |
Forradalmi-demokratikus kormányzat Bulgáriában | 208 |
A kör bezárul: a forradalmi törekvések leverése | 209 |
Az osztályforradalom alternatívái: ellenforradalmak, a perifériák "preventív ellenforradalma" és "nemzeti forradalmai" | 211 |
Az ellenforradalom áradata Magyarországon, Bulgáriában, Németországban és Ausztriában | 211 |
"Preventív ellenforradalmak" - menekülés az erős kezű kormányzatokhoz | 219 |
Fasiszta mozgalmak Németországtól Romániáig | 221 |
Nemzeti forradalmak; a fejlődés a kis népeknek kedvez? (Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia) | 227 |
Új soknemzetiségű államok és belső nemzeti ellentéteik, új kisebbségi elnyomások | 239 |
Vallási megosztottság és a vallás különleges szerepe | 241 |
A lengyel eset | 243 |
"Nemzeti forradalom" egy féltörzsi társadalomban: Albánia | 249 |
A térség legsajátosabb nemzeti mozgalma, a zsidó "nemzeti forradalom" | 251 |
Nemzeti forradalom és "nacionalista forradalom" | 257 |
Ellenforradalmak, nacionalista retrográd társadalmi lázadások és a nemzeti forradalmak kapcsolata | 260 |
A közép- és kelet-európai folyamatok kapcsolata a tőkés fejlődés általános megtorpanásával | 263 |
Gazdasági nacionalizmus és eredményei | 266 |
Reményvesztés, gazdasági hanyatlás, káosz, inflációk | 266 |
A világgazdaság mélyreható átalakulási folyamatai | 269 |
Lelassulás és technikai-strukturális átalakulás | 271 |
Erőfeszítés az egyensúly helyreállítására, hitelek és stabilizációk | 279 |
A szabad kereskedelem elve és a gyakorlat | 281 |
A nacionalista gazdaságpolitika elve és a gyakorlat | 282 |
Védővámos elzárkózás, önállóság és önellátás, importpótló iparosítás | 283 |
Agrárprotekcionizmus az iparosodott országokban | 287 |
A nemzetközi kereskedelem hanyatlása | 289 |
A helyreállítás termelési sikerei | 290 |
A modern technikai-szerkezeti átalakulás hiánya, fokozódó lemaradás | 291 |
A harmincas évek: különleges gazdasági válság; társadalmi változások; politikai "jobbra át"; a válság művészete - a művészet válsága | |
A különleges hatású világgazdasági válság | 297 |
A világgazdasági váltás kirobbanása | 297 |
Válságmagyarázatok: Galbraith, Kondratyev, Varga Jenő, Sztálin | 299 |
Közép- és Kelet-Európa és az agrárválság | 302 |
A cserearányok romlása és hatásai | 303 |
Szerkezeti változások és termelési sikerek | 304 |
Hitelválság és az adós országok kálváriája | 307 |
Az agrárországok mérsékeltebb ipari visszaesése | 309 |
Az iparosodott közép-európai országok ipari válsága | 310 |
Németország súlyos helyzete | 311 |
A közép- és keleteurópai országok különlegesen súlyos válsága, vagy sajátos szerkezeti válság | 313 |
A modern gazdaságszerkezeti átalakulásnak és a relatív versenyképesség növelésének elmaradása | 317 |
Az új exportágazatok szerény eredményei | 319 |
A külkereskedelem merev szerkezete | 321 |
A súlyosabb válság egyben a sezrkezeti lemaradás válsága is | 323 |
Eredményes pénzügyi szükségintézkedések az összeomlás elhárítására | 323 |
Végletes elzárkózás, importpótló erőfeszítések, az állami beavatkozás intézkedései | 326 |
A beavatkozás közgazdasági elmélete: Keynes és hatása | 328 |
A beavatkozás kelet-európai eredménye: az életképtelen megkapaszkodása a Taigetosz peremén | 330 |
A náci Németország gazdasági behatolása a térségbe; a regionális gazdasági megállapodási rendszer | 331 |
Társadalmi változások: új erők és tényezők | 334 |
A parasztság színre lép | 334 |
A középrétegek térnyerése és elbizonytalanodása - kapcsolódása az "uralkodó középosztályhoz" | 341 |
A munkásosztály új rétegei és a demoralizáló munkanélküliség | 345 |
Politikai reakció: nyitás jobbra, diktatúrák és a fasizmus előretörése, a szembeszegülő erők veresége | 348 |
Reményvesztés és kilátástalanság - jobboldali radikalizálódás: Németország | 348 |
Dollfuss: a politikai katolicizmus és a Heimwehr-fasizmus közötti kompromisszum | 360 |
Merénylet a kancellár ellen, dullfassizmus Dollfuss nélkül | 365 |
"Radikális operációk". Törekvés totális rendszer bevezetésére: Gömbös kormányalakítása Magyarországon | 367 |
Fasiszta tömegpárt és vele versenyző magyar kormányok | 370 |
Diktátor nélküli diktatúra Pilsudski után Lengyelországban | 371 |
Királyi diktatúrák a Balkánon | 374 |
A fasizmusok és a diktatóriukus rendszerek jellege | 384 |
"Alternatív forradalom" vagy a forradalom alternatívája | 387 |
Kispolgári középrétegek, státusvesztettek és bizonytalan egzisztenciák szerepe | 387 |
Az "őrmesterek fasizmusa" | 391 |
A diktatúrák valódi osztályjellege | 391 |
A periferiális helyzet, a kiszorítottság mint a fasizmus általános talaja | 394 |
Fasizmus és válság: egy régebbi kérdés újraforgalmazása | 396 |
Elzárt út balra - a progresszió erőinek széttagoltsága és hosszas szembenállása - radikalizálódás jobbra | 399 |
A világ szervezetének átalakulása: a jobbratolódás nemzetközi kerete, a Duna-völgyi összefogás kudarca | 406 |
A válság művészete - a művészet válsága - a válsággal szembeszegülő művészet | 412 |
Politikai és kór-szellem | 412 |
A nácizmus művészeti politikája | 415 |
Két kiállítás 1937-ben | 421 |
Nemzetiszocialista naturalizmus | 423 |
A nácizmus propagandacélú filmjei - "Az akarat diadala" | 427 |
A birodalmi építészet klasszicizáló megalomániája | 432 |
Novecento hatások és az akadémizmus térhódítása | 439 |
A konstruktivizmustól a "vasbeton torony"-ig; a Bauhaustól a kommercializált formatervezésig | 450 |
A kommercializált művészet "Meseautója", a giccs | 464 |
A "dadaista válóság" elleni lázadás az értelem nevében: visszatérés a valósághoz | 472 |
Az irracionális meghódításának, a társadalom és egyén felszabadításának törekvése a szürrealizmusban | 474 |
A haláltudat, az univerzális "katasztrofizmus" művészete | 481 |
Művészetet akarunk, és elnémítanak a politikával - politizáljunk, hogy felszabadíthassuk a művészetet | 483 |
A dokumentarizmus valóságigénye. A magyar szociográfiai irodalom, a román és szlovák grafika, a cseh, német és lengyel dokumentum-realista film | 484 |
Az ész győzelme a démon felett: Thomas Mann, a fenyegető, de nevetségessé tett démon a tragikus-groteszkben; Krleza, Capek, Gombrowicz | 487 |
A világjavesztett ember másolata, a társadalmi forradalom és a modern művészet új összekapcsolása: Brecht, József Attila, Derkovits Gyula | 493 |
Az elnémulás és jajkiáltás, a népek testvérré válásának zenéje: Janácektől és Szimanowskitól a Schönberg-iskoláig, Sztravinszkijig és Bartókig | 499 |
Emberi-művészi helytállás: a válsággal szembeszegülő művészet | 505 |
Jegyzetek | 507 |
Név- és tárgymutató | 515 |
Képek jegyzéke | 527 |