Válságok árnyékában

Tartalom

POROSZSÁG ÉS SZOCIALIZMUS
Bevezetés 9
A forradalom 11
A szocializmus mint életforma 28
Angolok és poroszok 31
Marx 74
Az Internacionálé 88
AZ EMBER ÉS A TECHNIKA. ADALÉKOK AZ ÉLETFILOZÓFIÁHOZ
Előszó 107
A technika mint az élet taktikája 107
Eljárás és eszköz. Harc és fegyver. Fejlődés és befejezettség. A mulandóság mint a valóság formája
Növényevők és ragadozók 114
Az ember mint ragadozó. Zsákmányt ejteni, vagy zsákmánnyá válni. A mozgás mint menekülés vagy támadás. A ragadozó szeme és világa. Az állat megváltozhatatlan faji technikája és az ember feltaláló technikája.
Az ember keletkezése: kéz és szerszám 120
A kéz mint a tapintás és a cselekvés szerve. A fegyver előállításának és használatának szétválasztása. Felszabadulás fajunk kényszere alól. A „kéz gondolkodása" és a „szem gondolkodása". Az eszköz és a cél. Az ember mint alkotó. Az egyéni tett. Természet és „művészet". Az emberi technika mesterséges. Az ember szembekerül a természettel: az ember tragédiája
A második fok: beszéd és vállalkozás 126
Többek tevékenysége. Mióta van szavakból alkotott beszéd? A beszéd célja: többek közös vállalkozása. A vállalkozás célja: az emberi hatalom növelése. A gondolkodás és a kéz szétválása: az irányító és a végrehajtó munka. A fejek és a kezek: a tehetségek rangkülönbsége. Szervezés. Szervezett létezés: állam, nép, politika, gazdaság. A technika és a lélekszám. Az egyéniség és a tömeg
Végkimenetel: a gépi kultúra felemelkedése és vége 137
A szellem vikingjei. Kísérletezés, munkahipotézis, perpetuum mobile. A gép értelme: a természet szervetlen erőinek munkára kényszerítése. Ipar; gazdagság, hatalom. A szén és a lélekszám. A világ mechanizálása. A hanyatlás jelei: a vezető egyéniségek számának csökkenése. A kezek lázadása. A technika monopóliuma veszendőbe megy. A színesek világa. A vég
A DÖNTÉS ÉVEI - NÉMETORSZÁG ÉS A VILÁGTÖRTÉNELMI FEJLŐDÉS
Bevezetés 155
A politikai látóhatár 161
Németország nem sziget /161. Félelem a valóságtól / 163. Racionalizmus és romantika /165. A csalóka békeidők (1871-1914) / 170. A kor nagysága /171.
Világháborúk és világhatalmak 175
A világháborúk kora / 175. Elmúlt és jövendő hatalmi formák között: Metternich /176. Az 1878 óta fenyegető első világháború / 179. 1918 semmit sem döntött el / 180. „Európa" vége. Az állami főhatalom hanyatlása a Bécsi Kongresszustól kezdve / 181. Demokratikus nacionalizmus / 185. A gazdaság hatalmasabb a politikánál: a gazdasági katasztrófa magva / 188. A hadseregek átalakulása és stratégiai gondolatok / 192. Flották és gyarmatok / 195. Gazdasági hadvezetés / 199. Új hatalmak / 201. Oroszország ismét ázsiai lett / 203. Japán / 205. Az Egyesült Államok és a forradalom / 207. Anglia / 211. Franciaország / 214. A világpolitikáról való lemondás nem óv meg annak következményeitől / 216.
A fehér világforradalom 217
Az „alulról kiinduló forradalom". A Gracchusok kora Rómában / 217. Nem gazdasági hanem városias módon: a társadalom széthullása / 222. A társadalom rang szerinti tagozódása / 223. Különbségek, nem pedig ellentétek / 225. A nagyváros alvilága: „előkelő" és „közönséges" / 226. A forradalom célja: a társadalom nivellálása. Demokrácia = bolsevizmus / 229. Vagyon, luxus, gazdagság / 230. Az osztályharc 1770 táján kezdődik el / 235. Angliában / 237. A mozgalom egysége a liberalizmustól a bolsevizmusig / 239. A „munkásosztály" mozgósítása 1840-től kezdve. „A proletariátus diktatúrája" / 240. Hivatásos agitáció / 241. A bolsevizmus nem orosz jelenség / 243. A liberális társadalom tűrőképessége / 245. A „munkás" kultusza / 247. A demagóg típusa / 249. Egyház és osztályharc, kommunizmus és vallás / 250. Gazdasági egoizmus mint az osztályharc morálja / 255. A forradalmi elmélet korszaka: 1750-1850. A nemzetgazdaságtan 1770 óta idetartozik / 257. Az osztályharc negatív eszménye: a rang szerinti tagozódás szétzúzása 1770-től, a gazdasági rendé pedig 1840-től / 259. „Kapitalizmus" és „szocializmus" mint morális fogalmak / 262. A szocializmus mint alulról jövő kapitalizmus. / 262. A fehér forradalom ma a cél kapujában áll: a világgazdasági válságot a proletariátus vezetői 1840 óta akarták / 264. A munkásvezér mint 1918 győztese / 266. Az osztályharc a munkaidő megrövidítése és a bérek emelése révén / 267. Az „értéktöbblete-elmélet mint fegyver helyettesítése a politikai bérek gyakorlata révén 1271. A politikai munkabér mértéke és hatása I 273. Az alsóbbrendű tömegmunka győzelme a vezetői munka felett / 275. A parasztság és a városi luxusbérek / 276. A gazdasági fejlődés beteges tempója a bérek nyomásának következménye I 278. A finánctőke terjeszkedése pedig a második következmény / 279. A fehér munkásság ipari monopóliumának vége / 280. A színesek bérei belépnek a harcba / 281. A fehér gazdaság alapjai már 1900 táján megroppantak / 283. A világháborús összeomlás ezt nem előidézi, hanem csak nem teszi lehetővé további fenntartását / 283. 1916 óta a munkáspártok diktatúrája uralkodik az állam és a gazdaság fölött. A munkanélküliség / 284. A társadalom kifosztása / 285. A belátás hiánya. Infláció, autarchia, munkaalkalom teremtése / 287. Az osztályharc még nem ért véget / 290. Két front / 291. Mi a "baloldal "? / 293. A fasizmus értelme / 294. „Poroszság és szocializmus" / 296. Az „alulról kiinduló forradalom" végkimenetele. A cézárizmus / 301. Az individualizmus mint északi életforma / 303.
A színes világforradalom 307
A két forradalom ténye: osztályharc és a rasszok harca / 307. A „kívülről jövő forradalom" a Római Birodalom ellen / 308. A fehér népek helyzete. Versailles mint a színes világ győzelme / 310. Az aktív Ázsia: Oroszország és Japán / 312. Az indiánok / 313. A négerek / 316. India és Kína / 316. A fehér népek elfáradása: a terméketlenség / 317. Pacifizmus, panem et circenses / 322. Annak veszélye, hogy a fehér és a színes proletariátus szót ért egymással / 324. Belépés a döntő évtizedekbe / 325.
Csejtei Dezső - Juhász Anikó: UTÓSZÓ
Alkonyidő - végóra. A nyugati kultúrkör civilizációs válságáról 327

Témakörök