Valós vagy valótlan?

Tartalom

Előszó helyett 15
1. A büntetőeljárásbeli bizonyítás általános kérdései 17
1.1. Bizonyítás bűnügyben és az élet más területein 17
1.2. A büntetőeljárásbeli megismerés sajátos vonásairól 21
1.3. A bizonyítás fogalomrendszeréről 22
1.3.1. Megismerés, bizonyítás, felderítés 24
1.4. A bizonyítandó és a bizonyító tények 26
1.4.1. A bizonyítékok relevanciája 30
1.4.2. A bizonyítékok keletkezése. A visszatükröződés 31
1.5. A bizonyítási eszköz 34
1.5.1. A bizonyítási eszköz forrása 37
1.6. A bizonyítás alapvető módszerei 40
1.6.1. Bizonyítás szillogisztikus következtetés útján 40
1.6.2. Dedukció - indukció 44
1.6.3. Az ellentmondás-mentesség és a „kizárt harmadik" elve 46
1.6.4. A bizonyítási folyamat informatorikai értelmezése 47
1.7. A bizonyítás mint rendszer 50
1.7.1. A bizonyítási eszközök felkutatása 50
1.7.2. A bizonyítási eszközforrások felkutatási módszerei 52
1.7.3. A felkutatás jogi szabályai 57
1.7.4. Ki kutassa fel a bizonyítási eszközök forrásait? 59
1.7.5. A bizonyítási eszközök rögzítése 61
1.8. Értékelés a bizonyítás során 63
1.8.1. Az értékelés jogi elvei 63
1.8.2. Az értékelés szakaszai 66
1.8.2.1. A bizonyítási anyag egyenkénti értékelése 67
1.8.3. A bizonyítási eszköz értékelése 69
1.8.4. A bizonyíték értékelése 70
1.8.5. A bizonyítékok együttes értékelése 72
1.8.5.1. A bizonyító erő és a jogalkalmazó meggyőződése 76
1.9. Matematikai módszerekkel történő értékelés a bizonyítási eljárásban 79
1.9.1. Történeti előzmények 79
1.9.2. Valószínűségelméleti fogalmak alkalmazása a bizonyításban 80
1.9.3. A perbeli bizonyítás sajátos igényei 85
1.9.4. Feltételes valószínűség alkalmazása. Bayes tétele 88
1.9.5. Valószínűségelméleti módszerek alkalmazása egyes bizonyítási eszközökkel kapcsolatban 93
A tanúvallomások értékelése 99
2.1. Általános kérdések 99
2.1.1. A tanúbizonyítás változó megítélése 102
2.2. A tanúvallomások egyenkénti értékelése 104
2.2.1. A tanú mint bizonyítási eszközforrás értékelése 105
2.2.1.1. A tanú életkorának értékelése 106
2.2.1.2. A tanú érdekeltsége. A sértett mint tanú 110
2.2.1.3. A tanú családi, társadalmi, anyagi helyzetéből eredő érdekellentétek 111
2.2.1.4. A tanú szavahihetősége 117
2.2.2. A tanúvallomás mint bizonyítási eszköz értékelése 118
2.2.2.1. A vallomástételi szituáció értékelése 121
2.2.3. A tanú által közölt bizonyíték értékelése 125
2.2.3.1. A bizonyító tények észlelése 125
2.2.3.2. Az észlelt tények és a tanú következtetéseinek elhatárolása 128
2.2.3.3. Az emlékezés értékelése 130
2.2.3.4. Az emlékképek felidézésének értékelése 133
2.2.3.5. A tanúkihallgatás folyamán végbement felidézés értékelése 134
2.3. A tanú által közölt bizonyítékok együttes értékelése 137
2.4. A tanúvallomások tartalmi csoportosítása 142
2.5. Személyek vagy tárgyak felismerésére (azonosítására) vonatkozó tanúbizonyíték értékelése 143
2.5.1. Személyek felismerésére vonatkozó bizonyíték értékelése 144
2.5.2. A felismerésre bemutatás értékelése 146
2.5.3. A felismerésre bemutatás végrehajtásának feltételei 147
2.5.4. A felismerésre bemutatás lefolyásának értékelése 157
2.5.6. Fényképek alapján történő felismerés értékelése 160
2.5.7. Tárgyak felismerésére vonatkozó bizonyíték értékelése 165
2.5.8. Holttestek azonosítására vonatkozó bizonyíték értékelése 168
2.6. Esemény lefolyására vonatkozó tanúvallomás értékelése 170
2.7. Időpont megállapítására vonatkozó tanúvallomás (alibi igazolás) 178
2.7.1. Alibit igazoló tanúvallomás értékelése 179
2.7.2. Az elkövetési időpont megállapításának értékelése 180
2.7.3. Az alibi igazolás hitelt érdemlősége és bizonyító értéke 182
2.8. Szóbeli vagy írásbeli információcserére vonatkozó tanúvallomás értékelése 191
3. A terhelt vallomásának értékelése 199
3.1. A terhelt sajátos helyzete a büntetőeljárásban 199
3.2. A terhelt vallomásával kapcsolatos értékelés vonásai 202
3.3. A terheltnek mint bizonyítási eszközforrásnak az értékelése 206
3.3.1. Terhelt kategóriák 208
3.3.2. A terhelt és védekezési magatartása 210
3.3.3. A terhelt védekezését meghatározó érdekviszonyok 212
3.3.4. Érdekviszonyok több terhelt esetén.
Tettestársak vallomásai 217
3.4. A terhelt vallomásának mint bizonyítási eszköznek az értékelése 220
3.4.1. A terhelt törvényellenes befolyásolása 224
3.4.2. Megtévesztő és rávezető kérdések tilalma 225
3.4.3. Befolyásolás a kihallgatások ismétlésével 226
3.4.4. A terhelttel történt informális találkozások értékelése 228
3.5. A terhelt vallomásában közölt bizonyíték értékelése 230
3.5.1. A tagadó nyilatkozatok értékelése 232
3.5.2. Az élményszerűség vizsgálata 234
3.5.3. A terhelt folyamatos beismerése 237
3.5.4. A valótlan beismerés 238
3.5.5. A vallomásmódosítás értékelése 242
3.5.6. A tagadást felváltó beismerés értékelése 244
3.6. A kihallgatási taktika és a beismerés 246
3.6.1. Törvényellenes kihallgatási módszerek és a beismerés 248
3.6.2. A terhelt befolyásolása értelmi vagy érzelmi érvekkel 251
3.6.3. Asszociációs módszerek alkalmazása 253
3.6.4. A terhelt befolyásolása környezeti hatások útján 258
3.7. A feltáró jellegű beismerés értékelése 262
3.8. A helyszínelés 269
3.8.1. A helyszínelés lefolyásának értékelése 272
4. A tárgyi bizonyítási eszközök és okiratok értékelése 277
4.1. Általános kérdések 277
4.2. A tárgyi bizonyítási eszköz fogalma 278
4.3. A tárgyi bizonyítási eszköz forrásai 281
4.4. A tárgyi bizonyítási eszköz által továbbított bizonyíték értékelése. A relevancia megállapítása 282
4.5. A tárgyi bizonyítással kapcsolatos értékelés főbb mozzanatai 286
4.6. Az irat és okirat fogalma, helye a büntetőeljárásbeli bizonyításban 292
4.7. A közokirat értékelése 293
4.8. A magánokirat értékelése 297
5. A szakvélemény értékelése 301
5.1. A szakértő tevékenységével kapcsolatos általános kérdések 301
5.2. A szakvélemény értékelésének általános jogi, módszertani kérdései 303
5.3. A szakértő kirendelésének értékelése 306
5.3.1. A szakértő kompetenciájának és alkalmasságának értékelése 308
5.3.2. A szakértői vizsgálat tárgyának értékelése 311
5.4. A szakvélemény értékelése 314
5.4.1. A szakvélemények fajtái 314
5.4.2. A szakvélemény értékelésének mozzanatai 317
5.4.2.1. A szakértői vizsgálat áttekintése 318
5.4.2:2. A szakértői következtetések értékelése 324
5.4.2.3. A szakvélemény határozottsági fokának értékelése 329
5.5. A szakvélemények különböző fajtáinak értékelése 337
5.5.1. Azonosságra vagy különbözőségre vonatkozó szakvélemény értékelése 337
5.5.1.1. Kézírásszakértői vizsgálatok értékelése 339
5.5.1.2. Tárgyak azonosságára (különbözőségére) vonatkozó szakvélemények (nyomtatni, fegyver, gépírásszakértői vélemények) értékelése 342
5.5.2. Diagnosztikai és rekonstrukciós céllal készült szakvélemények értékelése 345
5.5.3. Az ember személyiségére, pszichikai tevékenységére vonatkozó szakvélemények értékelése 348
5.5.3.1. Poligráfiás szakértői vizsgálatok értékelése 353
5.6. Szaktanácsadók tevékenységének értékelése 356

Témakörök