| Kiadó: | Európa Könyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 335 oldal |
| Sorozatcím: | Európa Diákkönyvtár |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 12 cm |
| ISBN: | 963-07-5352-9 |
| Hazámban | 5 |
| Jövendölés | 6 |
| Befordultam a konyhára... | 8 |
| A szerelem, a szerelem... | 8 |
| Temetésre szól az ének... | 9 |
| A virágnak megtiltani nem lehet... | 9 |
| Füstbe ment terv | 10 |
| Egy estém otthon | 11 |
| Fürdik a holdvilág az ég tengerében... | 13 |
| Ez a világ amilyen nagy... | 14 |
| István öcsémhez | 14 |
| Búcsú a színészettől | 16 |
| Megy a juhász a szamáron... | 17 |
| Az Alföld | 18 |
| Egy telem Debrecenben | 19 |
| Ezrivel terem a fán a meggy... | 21 |
| A helység kalapácsa | 23 |
| János vitéz | 62 |
| A természet vadvirága | 119 |
| Téli világ | 120 |
| Mi kék az ég! | 121 |
| Fa leszek, ha... | 122 |
| A jó öreg kocsmáros | 122 |
| Alku | 124 |
| A négyökrös szekér | 124 |
| A magyar nemes | 125 |
| A csárda romjai | 127 |
| Álmos vagyok és mégsem alhatom... | 129 |
| Szeretném itt hagyni... | 131 |
| Annyit sem ér az élet... | 131 |
| Emlékezet... | 131 |
| Itt állok a róna közepén... | 132 |
| A bánat? egy nagy óceán | 132 |
| Gyertyám homályosan lobog... | 132 |
| Ki fogja vajon megfejteni... | 133 |
| Sors, nyiss nekem tért... | 133 |
| Dalaim | 134 |
| Levél Várady Antalhoz | 135 |
| A nép | 138 |
| Költői ábránd volt, mit eddig érzék... | 139 |
| Száll a felhő... | 142 |
| Véres napokról álmodom... | 142 |
| Reszket a bokor, mert... | 143 |
| A magyar nemzet | 144 |
| Egy gondolat bánt engemet | 146 |
| Szabadság, szerelem!... | 147 |
| Ha férfi vagy, légy férfi... | 147 |
| Kutyakaparó | 149 |
| A kutyák dala | 152 |
| A farkasok dala | 153 |
| A XIX. század költői | 154 |
| Arany Jánoshoz | 155 |
| Magyar vagyok | 157 |
| A Tisza | 158 |
| A nép nevében | 160 |
| Világosságot! | 162 |
| Az ítélet | 165 |
| Rongyos vitézek | 166 |
| Bírom végre Juliskámat... | 167 |
| Arany Lacinak | 168 |
| Látom kelet leggazdagabb virányit... | 170 |
| Levél Arany Jánoshoz | 172 |
| A költészet | 174 |
| Falu végén kurta kocsma... | 175 |
| Beszél a fákkal a bús őszi szél... | 176 |
| Szeptember végén | 178 |
| Elértem, amit ember érhet el... | 179 |
| Pató Pál úr | 180 |
| A téli esték | 181 |
| Minek nevezzelek? | 184 |
| A puszta, télen | 186 |
| Anyám tyúkja | 188 |
| Dicsőséges nagyurak... | 189 |
| Nemzeti dal | 191 |
| A szabadsághoz | 193 |
| Föltámadott a tenger... | 194 |
| A királyokhoz | 195 |
| Megint beszélünk s csak beszélünk... | 197 |
| Fekete-piros dal | 198 |
| A gyáva faj, a törpe lelkek... | 200 |
| Szülőföldemen | 201 |
| Kiskunság | 202 |
| Miért zárjátok el az útamat? | 205 |
| Respublika | 206 |
| A nemzethez | 208 |
| Vörösmartyhoz | 210 |
| Az apostol | 213 |
| Itt benn vagyok a férfikor nyarában | 303 |
| A vén zászlótartó | 304 |
| Bucsú | 306 |
| Tiszteljétek a közkatonákat! | 308 |
| 1848 | 309 |
| Szeretlek, kedvesem! | 311 |
| Itt van az ősz, itt van újra... | 313 |
| Csatadal | 315 |
| Akasszátok föl a királyokat! | 316 |
| Fiam születésére | 317 |
| Vesztett csaták, csúfos futások! | 318 |
| Európa csendes, újra csendes... | 320 |
| Négy nap dörgött az ágyu... | 321 |
| Pacsírtaszót hallok megint... | 323 |
| A honvéd | 324 |
| Szörnyű idő... | 327 |
A borító enyhén foltos, a kötés megnyílt.
Folytatás Microsoft-tal