I. kötet | |
Előszó | 5 |
A forradalom tüzében | 9 |
Program - Kilencszáztizenhét | 11 |
A pacifizmus kritikája | 14 |
Az európai átalakulások kritikája | 25 |
Linder Béla: Kell-e katona? | 45 |
Szabó Ervin | 48 |
Tiszta proletárpolitikát! | 51 |
Nemzetiségi kérdés és kommunizmus | 54 |
Szakszervezet a proletárdiktatúrában | 60 |
Elmélet és gyakorlat | 63 |
Az egyéni cslekvés és az osztályharc | 71 |
Polgári forradalom - proletárforradalom | 75 |
Szociáldemokrata | 79 |
Marxizmus és magyarság | 83 |
Társadalmi és pártharcok a 48-49-es magyar forradalomban | 85 |
Szabó Ervin helye a magyar munkásmozgalomban | 91 |
Szabó Ervin és a 48-as magyar forradalom | 112 |
Szabó Ervin | 118 |
Marx és az 1848-as magyar forradalom | 124 |
Az aradi tizenhárom | 177 |
Előszó | 184 |
Magyar szabadság - világszabadság | 189 |
Kossuth Lajos | 235 |
Magyarság és Európa | 269 |
1848-1867 és Magyarország nemzeti jövője | 271 |
"Pánszlávizmus" és "szellemi honvédelem" | 281 |
"Birodalom" és "hivatástudat" | 297 |
Jegyzetek | 311 |
II. kötet | |
Marxizmus és népiesség | 5 |
Az Erdélyi-eset | 7 |
Szellemi front? | 10 |
A kecskeméti találkozó háttere | 14 |
"Szellemi vagy politikai mozgalom" | 18 |
Népiesek és humanisták | 23 |
Levél Veres Péternek | 27 |
Ötvenkilenc név - és akik hiányoznak | 33 |
Marxizmus és népiesség | 38 |
Néhány szó Veres Péterhez | 157 |
A kakukktojás és az elefántcsonttorony | 165 |
Otthonmaradás és dezertálás | 172 |
"Magyar szocializmus" | 175 |
Nagyatádi vagy Dózsa? | 190 |
A "népiesek" széthullása | 197 |
Munkás- és parasztszövetség vagy bérlőszövetkezet | 202 |
Szabó Zoltán és a francia összeomlás | 208 |
A nemzeti egységért | 211 |
Jelszavak és tények | 213 |
A magyar külpolitika válsága | 218 |
Előre a népfrontért! | 221 |
Átcsoportosulás a köztársasági Spanyolországban | 224 |
Polgári forradalmak kora | 230 |
Szocialista ifjúmunkásprogram | 234 |
A halál elől az öngyilkosságban | 236 |
Május elseje és a magyar munkásság feladatai | 241 |
A zsidótörvény és ami utána következik | 245 |
Még egyszer a magyar katolicizmusról | 248 |
Imrédy és Szálasi | 256 |
Labancok Magyarországon | 261 |
A szakszervezetek pergőtüzében | 265 |
Szent István | 269 |
Hol a magyar demokrácia? | 274 |
Eckhardt és a munkásság | 279 |
A magyar kormány kaposvári programja | 282 |
Igazi és hamis békepolitika | 287 |
Ciano budapesti útja után | 291 |
"Őrségváltás" | 296 |
Elitnevelés | 303 |
Eckhardt Tibor | 309 |
Parasztállam | 314 |
A múlt kötelez | 321 |
Karl Liebknecht erkölcsi példája | 323 |
Előszó Marx "A polgárháború Franciaországban" című művéhez | 326 |
A múlt kötelez | 333 |
Köztársaság vagy Tanácsköztársaság | 337 |
A magyarországi proletárdiktatúra keletkezéséhez és bukásához | 341 |
Rosa Luxemburg és Karl Liebeknecht | 347 |
A vereség mártírjaitól a győzelem áldozataiig | 351 |
A magyar proletárdiktatúra és az agrárkérdés | 354 |
Az öreg | 359 |
Landler Jenő elvtárs emlékére | 364 |
1919. március 21. | 370 |
Marxizmus és humanizmus | 374 |
Negyven év távolából | 381 |
Zászlóbontás | 392 |
A Tanácsköztársaság a pedagógusok hagyománya is! | 399 |
Jegyzetek | 407 |
Névmutató | 433 |
Újság- és folyóirat-mutató | 499 |