A hullámmechanika alapgondolata | 7 |
Elképzelésünk az anyagról | 23 |
A krízis. Előzetes tájékoztató | 23 |
Néhány szó a korpuszkulákról | 25 |
Hullámterek és részecskék; kísérleti igazolásuk | 28 |
Kvantumelmélet: Planck, Bohr, de Broglie | 31 |
Hullámtér és részecske: elméleti összefüggések | 34 |
Kvantumugrás és részecske-azonosság | 37 |
Hullámazonosság | 39 |
Zárószó | 41 |
Levelek a hullámmechanikáról | 43 |
Schödinger és Einstein levélváltása | 43 |
Einstein Schrödingerhez | 43 |
Einstein Schrödingerhez | 44 |
Schrödinger Einsteinhez | 45 |
Einstein Schrödingerhez | 47 |
Schrödinger Einsteinhez | 48 |
Einstein Schrödingerhez | 49 |
Schrödinger Einsteinhez | 50 |
Einstein Schrödingerhez | 51 |
Schrödinger Einsteinhez | 53 |
Einstein Schrödingerhez | 55 |
Schrödinger és Lorentz-levélváltása | 56 |
Lorentz Schrödingerhez | 56 |
Schrödinger Lorentzhez | 69 |
Lorentz Schrödingerhez | 81 |
Mit nevezünk elemi részecskének? | 90 |
Nem individuum | 90 |
A szokásos ábrázolás: a részecskék és hullámok egybeolvasztása | 91 |
A szokásos ábrázolás: a hullámok lényege | 93 |
A szokásos ábrázolás: a részecskék lényege (határozatlansági reláció) | 94 |
A szokásos ábrázolás: határozatlansági reláció jelentése | 96 |
A határozatlansági reláció bírálata | 98 |
Az anyagdarab fogalma | 100 |
Az individualitás vagy "önmagával való azonosság" | 102 |
Mit jelent ez az atomelmélet szempontjából | 103 |
Az újabb statisztikák jelentősége | 105 |
A korlátozott azonosság fogalma | 108 |
Felhalmozódás és hullámfelfogás | 109 |
A részecske-elképzelés alkalmazhatóságának feltétele | 111 |
Mi az élet? | 115 |
Előszó | 115 |
A klasszikus fizikus megközelítési módja | 117 |
A kutatás általános jellege és célkitűzése | 117 |
A statisztikus fizika. Az alapvető strukturális különbség | 118 |
A naiv fizikus megközelítési módja | 120 |
Miért olyan kicsinyek az atomok? | 121 |
Egy szervezet működése egzakt fizikai törvényeket követel meg | 123 |
A fizikai törvények atom-statisztikán alapulnak, s ezért csak közelítő érvényűek | 125 |
A fizikai törvények pontossága a jelenségekben részt vevő atomok nagy számával kapcsolatos. | |
Első példa (paramágnesség) | 126 |
Második példa (Brown-féle mozgás, diffúziós) | 128 |
Harmadik példa (a mérési pontosság határai) | 132 |
Az öröklődés mechanizmusa | 135 |
A klasszikus fizikus várakozása távolról sem magától értetődő, hanem téves | 135 |
Az öröklődés kódja (kromoszómák) | 137 |
A test növekedése számtartó sejtosztódással (mitózis) | 138 |
A mitózis során minden kromoszóma megkétszereződik | 139 |
Számcsökkentő osztódás (meiózis) és megtermékenyítés | 140 |
Haploid egyedek | 142 |
A számcsökkentő osztódás rendkívüli fontossága | 143 |
Kereszteződés. A tulajdonságok lokalizációja | 144 |
A gén maximális nagysága | 147 |
Kis számok | 148 |
Állandóság | 149 |
Mutációk | 151 |
"Ugrás-szerű" mutációk - a természetes kiválasztódás alapja | 151 |
A mutációk tökéletesen öröklődnek | 153 |
Lokalizáció. Recesszivitás és dominancia | 154 |
Némi szakmai nyelvezet bevezetése | 156 |
A beltenyésztés káros hatása | 158 |
Általános és történeti megjegyzések | 160 |
A mutáció ritka voltának szükségessége | 161 |
Röntgensugarakkal kiváltott mutáció | 162 |
Az első törvény. A mutáció egyetlen esemény | 163 |
A második törvény. Az esemény lokalizációja | 164 |
Kvantummechanikai bizonyítékok | 167 |
Az állandóságot a klasszikus fizika képtelen megmagyarázni | 167 |
A kvantumelmélet képes a magyarázatra | 168 |
Kvantumelmélet - diszkrét állapotok - kvantumugrások | 169 |
Molekulák | 171 |
A molekulák stabilitása függ a hőmérséklettől | 172 |
Matematikai közjáték | 173 |
Első helyesbítés | 174 |
Második helyesbítés | 175 |
Delbrück modelljének ismertetése és vizsgálata | 178 |
Az öröklődés anyagi tényezőinek általános képe | 178 |
A kép egyedülálló volta | 179 |
Néhány hagyományos tévképzet | 180 |
Az anyag különböző "állapotai" | 181 |
A valóban fontos különbség | 182 |
Az aperiodikus szilárd testek | 183 |
A miniatűr kódban kifejezhető tartalmak sokfélesége | 184 |
Összehasonlítás a tényekkel: stabilitási fok; a mutációk diszkontinuitása | 185 |
A természetesen kiválasztódott gének stabilitása | 187 |
A mutánsok néha kisebb stabilitása | 187 |
A hőmérséket az instabilitás génekre kisebb hatású, mint a stabilisakra | 188 |
Hogyan idéznek elő mutációkat a röntgensugarak | 189 |
A röntgensugarak hatékonysága nem függ a spontán mutációképességtől | 190 |
Reverzibilis mutációk | 190 |
Rend, rendezetlenség és entrópia | 191 |
Érdekes általános következtetés a modellből | 191 |
A renden alapuló rend | 192 |
Az élő anyag elkerüli az egyensúly felé való hanyatlást | 193 |
Az élő anyag "negatív entrópiával" táplálkozik | 194 |
Mi az entrópia? | 196 |
Az entrópia statisztikai jelentése | 197 |
A szervezettség fenntartása a környezetből "rend" elvonásával | 198 |
Jegyzet a VI. fejezethez | 199 |
A fizika törvényein alapszik-e az élet? | 201 |
A szervezetben várható új törvények | 201 |
A biológiai helyzet áttekintése | 202 |
A fizikai helyzet összefoglalása | 203 |
A meglepő ellentét | 204 |
Két mód rendezettség előállítására | 205 |
Az új elv nem idegen a fizika számára | 206 |
Az óra mozgása | 208 |
Az óraszerkezet mégis statisztikus viselkedésű | 209 |
Nernst tétele | 210 |
Az ingaóra virtuálisan zérus hőmérsékletű | 211 |
Összefüggés az óraszerkezet és az élő szervezet között | 211 |
Utószó - A determinizmusról és a szabadakaratról | 213 |
A természettudományos világkép sajátosságai | 221 |
Mi jellemzi Gondolkodásmódunkat? | 221 |
Gondolkodásmódunk eredete | 221 |
A fenti vélemények összehasonlítása | 223 |
A kérdés felvetése | 225 |
A válasz vázlata | 228 |
Az érthetőségi feltétel teljesítménye | 228 |
Történeti megjegyzések | 228 |
Mit jelent megérteni? | 232 |
Jóslás - próbakő vagy végcél? | 235 |
Megengedhetők-e meg nem figyelhető vonások? | |
A történeti tudományok példája | 237 |
Szükség van-e a fizikában képekre? | 239 |
A kép nemcsak megengedett segédeszköz, hanem cél is | 242 |
Az érthető véletlen: hőelmélet | 243 |
A Darwin-féle származáselmélet | 245 |
További megjegyzések a teljes indukcióról | 246 |
Az érthetőségi hipotézis hézagai | 247 |
Szembeállítás más gondolkodási formákkal | 247 |
Lemondások és konvenciók: indukció, kauzalitás, kezdeti feltételek | 250 |
A molekuláris rendezetlenség hipotézise | 252 |
Az objektiválásból eredő hézagok | 254 |
Néhány Hérakleitosz-töredék | 254 |
A személyiség kikapcsolása | 257 |
Abderai Démokritosz egy antinómiája | 259 |
A szabadakarat paradoxonja | 263 |
A vörös halál maszkja | 266 |
Megoldási kísérletek: monadológia, identitástan | 268 |
A tudat egysége | 270 |
A gondolkodó alany kettős szerepe | 274 |
Értékek, értelem és cél | 279 |
A természettudomány ateizmusa | 280 |
Mi a "reális"? | 281 |
Okok a gondolkodás és lét, illetve tudat és anyag dualizmusának elhagyására | 281 |
A nyelvi információknak és világunk közös voltának kapcsolata | 286 |
A megértés tökéletlen volta | 299 |
Az azonosság tana: fény és árnyék | 308 |
Két ok a meglapődésre: pszudo-etika | 319 |
A természettudományok szellemi határa az életre | 325 |
Utószó - írta: Maróti Lajos | 333 |