kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Gondolat Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 355 oldal |
Sorozatcím: | Válogatott tanulmányok |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 19 cm x 13 cm |
ISBN: | 963-281-556-4 |
Megjegyzés: | Fekete-fehér fotóval illusztrálva. |
A hullámmechanika alapgondolata | 13 |
Elképzelésünk az anyagról | 29 |
A krízis. Előzetes tájékoztató | 29 |
Néhány szó a korpuszkulákról | 31 |
Hullámterek és részecskék: kísérleti igazolásuk | 34 |
Kvantumelmélet: Planck, Bohr, de Broglie | 37 |
Hullámtér és részecske: elméleti összefüggésük | 39 |
Kvantumugrás és részecskeazonosság | 42 |
Hullámazonosság | 45 |
Zárószó | 46 |
Levelek a hullámmechanikáról | 48 |
Schrödinger és Einstein levélváltása | 48 |
Einstein Schrödingerhez | 48 |
Einstein Schrödingerhez | 49 |
Schrödinger Einsteinhez | 50 |
Einstein Schrödingerhez | 52 |
Schrödinger Einsteinhez | 53 |
Einstein Schrödingerhez | 54 |
Schrödinger Einsteinhez | 55 |
Einstein Schrödingerhez | 56 |
Schrödinger Einsteinhez | 58 |
Einstein Schrödingerhez | 60 |
Schrödinger és Lorentz levélváltása | 61 |
Lorenz Schrödingerhez | 61 |
Schrödinger Lorentzhez | 73 |
Lorentz Schrödingerhez | 84 |
Mit nevezünk elemi részecskének? | 93 |
Nem individuum | 93 |
A szokásos ábrázolás: a részecskék és hullámok egybeolvasztása | 94 |
A szokásos ábrázolás: a hullámok lényege | 96 |
A szokásos ábrázolás: a részecskék lényege (határozatlansági reláció) | 97 |
A szokásos ábrázolás: a határozatlansági reláció jelentése | 98 |
A határozatlansági reláció bírálata | 100 |
Az anyagdarab fogalma | 103 |
Az individualitás vagy "önmagával való azonosság" | 104 |
Mit jelent ez az atmelmélet szempontjából? | 106 |
Az újabb statisztikák jelentősége | 107 |
A korlátozott azonosság fogalma | 110 |
Felhalmozódás és hullámfelfogás | 111 |
A részecskeelképzelés alkalmazhatóságának feltétele | 113 |
Mi az élet? | 117 |
Előszó | 117 |
A klasszikus fizikus megközelítési módja | 119 |
A kutatás általános jellege és célkitűzése | 119 |
A statisztikus fizika. Az alapvető strukturális különbség | 120 |
A naív fizikus megközelítési módja | 122 |
Miért olyan kicsinyek az atomok? | 123 |
Egy szervezet működése egzakt fizikai ktörvényeket követel meg | 125 |
A fizikai törvények atomstatisztikán alapulnak, s ezért csak közelítő érvényűek | 127 |
A fizikai törvények pontossága a jelenségekben részt vevő atomok nagy számával kapcsolatos. Első példa (paramágnesség) | 128 |
Második példa (Brown-féle mozgás, diffúzió) | 130 |
Harmadik példa (a mérési pontosság határai) | 134 |
Az öröklődés mechanizmusa | 137 |
A klasszikus fizikus várakozása távolról sem magától értetődő, hanem téves | 137 |
Az öröklődés kódja (kromoszómák) | 139 |
A test növekedése számtartó sejtosztódással (mitózis) | 140 |
A mitózis során minden kromoszóma megkétszereződik | 141 |
Számcsökkentő osztódás rendkívüli fontossága | 145 |
Kereszteződés. A tulajdonságok lokalizációja | 146 |
A gén maximális nagysága | 149 |
Kis számok | 150 |
Állandóság | 151 |
Mutációk | 153 |
"Ugrásszerű" mutációk - a természetes kiválasztódás alapja | 153 |
A mutációk tökéletesen öröklődnek | 155 |
Lokalizáció. Recesszivitás és dokinancia | 156 |
Némi szakmai nyelvezet bevezetése | 158 |
A beltenyésztés káros hatása | 160 |
Általános és történeti megjegyzések | 161 |
A mutáció ritka voltának szükségessége | 163 |
Röntgensugarakkal kiváltott mutációk | 163 |
Az első törvény. A mutáció egyetlen esemény | 164 |
A második törvény. Az esemény lokalizációja | 165 |
Kvantummechanikai bizonyítékok | 168 |
Az állandóságot a klasszikus fizika képtelen megmagyarázni | 168 |
A kvantumelmélet képes a magyarázatra | 169 |
Kvantumelmélet - diszkrét állapotok - kvantumugrások | 170 |
Molekulák | 172 |
A molekulák stabilitása függ a hőmérséklettől | 172 |
Matematikai közjáték | 174 |
Első helyesbítés | 175 |
Második helyesbítés | 176 |
Delbrück modelljének ismertetése és vizsgálata | 179 |
Az öröklődés anyagi tényezőinek általános képe | 179 |
A kép egyedülálló volta | 180 |
Néhány hagyományos tévképzet | 181 |
Az anyag különböző "állapotai" | 182 |
A valóban fontos különbség | 183 |
Az aperiodikus szilárd testek | 184 |
A miniatűr kódban kifejezhető tartalmak sokfélesége | 184 |
Összehasonlítás a tényekkel: stabilitási fok; a mutációk diszkontinuitása | 186 |
A természetesen kiválasztódott gének stabilitása | 187 |
A mutánsok néha kisebb stabilitása | 188 |
A hőmérséklet az instabilis génekre kisebb hatású, mint a stabilisakra | 188 |
Hogyan idéznek elő mutációkat a röntgensugarak | 189 |
A röntgensugarak hatékonysága nem függ a spontán mutációképességtől | 190 |
Reverzibilis mutációk | 191 |
Rend, rendezetlenség és entrópia | 192 |
Érdekes általános következtetés a modellből | 192 |
A renden alapuló rend | 193 |
Az élő anyag elkerüli az egyensúly felé hanyatlást | 194 |
Az élő anyag "negatív entrópiával" táplálkozik | 195 |
Mi az entrópia? | 197 |
Az entrópia statisztikai jelentése | 197 |
A szervezettség fenntartása a környezetből "rend" elvonásával | 199 |
Jegyzet a VI. fejezethez | 200 |
A fizika törvényein alapszik-e az élet? | 202 |
A szervezetben várható új törvények | 202 |
A biológiai helyzet áttekintése | 203 |
A fizikai helyzet összefoglalása | 204 |
A meglepő ellentét | 205 |
Két mód rendezettség előállítására | 206 |
Az új elv nem idegen a fizika számára | 207 |
Az óra mozgása | 209 |
Az óraszerkezet mégis statisztikus viselkedésű | 210 |
Nernst tétele | 211 |
Az ingaóra virtuálisan zérus hőmérsékletű | 211 |
Összefüggés az óraszerkezet és az élő szervezet között | 212 |
Utószó - a determinizmusról és a szabad akaratról | 213 |
A természettudományos világkép sajátosságai | 221 |
Mi jellemzi gondolkodásmódunkat? | 221 |
Gondolkodásmódunk eredete | 221 |
A fenti vélemények összehasonlítása | 223 |
A kérdés felvetése | 225 |
A válasz vázlata | 226 |
Az érthetőségi feltétel teljesítménye | 229 |
Történeti megjegyzések | 229 |
Mit jelent megérteni? | 232 |
Jóslás - próbakő vagy végcél? | 235 |
Megengedhetők-e meg nem figyelhető vonások? A történeti tudományok példája | 237 |
Szükség van-e a fizikában képekre? | 239 |
A kép nemcsak megengedett segédeszköz, hanem cél is | 242 |
Az érthető véletlen: hőelmélet | 243 |
A Darwin-féle származáselmélet | 245 |
További megjegyzések a teljes indukcióról | 246 |
Az érthetőségi hipotézis hézagai | 248 |
Szembeállítás más gondolkodási formákkal | 248 |
Lemondások és konvenciók: indukció, kauzalitás, kezdeti feltételek | 251 |
A molekuláris rendezetlenség hipotézise | 253 |
Az objektiválásból eredő hézagok | 255 |
Néhány Hérakleitosz-töredék | 255 |
A személyiség kikapcsolása | 258 |
Abderai Démokritosz egy antinómiája | 260 |
A szabad akarat paradoxonja | 264 |
A vörös halál maszkja | 266 |
Megoldási kísérletek: monadológia, identitástan | 269 |
A tudat egysége | 270 |
A gondolkodó alany kettős szerepe | 274 |
Értékek, értelem és cél | 279 |
A természettudomány ateizmusa | 280 |
Mi a "reális"? | 281 |
Okok a gondolkodás és lét, illetve tudat és anyag dualizmusának elhagyására | 281 |
A nyelvi információknak és világunk közös voltának kapcsolata | 287 |
A megértés tökéletlen volta | 300 |
Az azonosság tana: fény és árnyék | 309 |
Két ok a meglepődésre: pszeudoetika | 321 |
A természettudományok szellemi hatása az életre | 327 |
Utószó - írta: Maróti Lajos | 334 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.