kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Szikra kiadás |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
Oldalszám: | 1.104 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 15 cm |
ISBN: | |
A Marx-Engels-Lenin Intézet előszava | 5 |
Sztálin Leninről és a leninizmusról | |
Sztálin elvtárs levele, mely a "Rabócsaja Gazetá"-ban, Lenin halálának első évfordulója alkalmából jelent meg | 17 |
Lenin halálára. Beszéd a Szovjetek II. Összszövetségi kongresszusán 1924 január 26-án | 19 |
Lenin mint az Oroszországi Kommunista Párt szervezője és vezére. Lenin 50. születésnapja alkalmából írott cikk | 24 |
Leninről. Beszéd a kremli katonai tanfolyam hallgatóinak ünnepi estjén. 1924 január 28-án | 32 |
Az első amerikai munkásdelegációval folytatott beszélgetésből 1927 szeptember 9-én | 41 |
Moszkva Sztálin-kerületének választói gyűlésén mondott beszéd 1937 december 11-n a Nagyszínházban | 48 |
Beszéd a főiskolák tudományos munkásainak fogadásán. A Kremlben 1938 május 17-én | 54 |
Beszéd a Vörös Hadsereg szemléjén, 1941 november 7-én a Vörös Téren Moszkvában | 57 |
Lenin válogatott művei Marxról és a Marxizmusról | |
A marxizmus három forrása és három alkotóbeszéde | 65 |
Marx Károly tanításának történelmi sorsfordulatai | 71 |
Marxizmus és revizionizmus | 75 |
Harc a Szociáldemokrata Munkáspárt megalakulásáért Oroszországban | |
Kik azok a "népbarátok" és hogyan hadakoznak a szociáldemokraták ellen? (Felelet a "Russzkoje Bogatsztvo" marxisták elleni cikkeire) | 87 |
Az orosz szociáldemokraták feladatai | 153 |
Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt megalakulása. A bolsevikok és mensevikek frakciójának keletkezése a párton belül | |
Mi a teendő? (Mozgalmunk égető kérdései) | 175 |
Előszó | 175 |
A dogmatizmus és "a kritika szabadsága" | 178 |
Mit jelent "a kritika szabadsága"? | 178 |
A "kritika szabadságának" új védelmezői | 181 |
A kritika Oroszországban | 186 |
Engels az elméleti harc jelentőségéről | 193 |
A tömegek ösztönössége és a szociáldemokrácia tudatossága | 198 |
Az ösztönös fellendülés kezdete | 189 |
Meghódolás és ösztönösség előtt. "Rabócsaja Myszlj" | 203 |
"Az önfelszabadítás csoportja" és a "Rabócseje Djelo" | 212 |
Trade-unionista és szociáldemokrata politika | 221 |
A politikai agitáció és korlátozása az ökonomisták által | 222 |
Elbeszélés arról, hogyan mélyítette el Martynov Plechánovot | 232 |
Politikai leleplezések és a "forradalmi aktivitásra való nevelés" | 236 |
Miben egyezik az ökonomizmus és a terrorizmus? | 241 |
A munkásosztály, mint a demokrácia előharcosa | 245 |
Mégegyszer a "rágalmazókról", mégegyszer a "misztifikálókról" | 260 |
Az ökonomisták kontárkodása és a forradalmárok szervezete | 264 |
Mi a kontárkodás? | 265 |
Kontárkodás és ökonomizmus | 268 |
Munkások szervezete és forradalmárok szervezete | 275 |
A szervezeti munka terjedelme | 290 |
"Összeesküvő" szervezet és "demokratizmus" | 296 |
Helyi és országos munka | 304 |
Egy országos politikai lap "terve" | 314 |
Ki sértődött meg a "Mivel kezdjük?" c. cikk miatt? | 314 |
Lehet-e az újság kollektív szervező? | 330 |
Milyen típusú szervezetre van szükségünk? | 331 |
Befejezés | 338 |
Melléklet. Kísérlet az "Iszkrá"-nak a "Rabócseje Djeló"-val való egyesítésére | 341 |
Helyreigazítás a "Mi a teendő"-höz | 348 |
Egy lépés előre, két lépés hátra (Pártnak válsága) | 349 |
Előszó | 349 |
A kongresszus előkészítése | 353 |
A kongresszuson kialakult csoportosulások jelentősége | 355 |
A kongresszus kezdete. Incidens a szervező bizottsággal | 358 |
A "Júzsnyj Rabócsij"-csoport feloszlatása | 367 |
Incidens a nyelvek egyenjogúságának kérdése körül | 370 |
Az agrárprogram | 377 |
A párt szervezeti szabályzata. Martov elvtárs tervezete | 385 |
Vita a centralizmusról az iszkrások szakadása előtt | 395 |
A szervezeti szabályzat első paragrafusa | 398 |
Az opportunizmussal hamisan megvádolt ártatlan áldozatok | 419 |
A szervezeti szabályzat vitájának folytatása. A tanács összetétele | 430 |
A szervezeti szabályzat körüli vita vége. Kooptálás a központokba. A "Rabócseje Djelo" küldötteinek távozása | 436 |
A választások. A kongresszus vége | 449 |
A kongresszuson lefolyt harc általános képe. A párt forradalmi és opportunista szárnya | 476 |
A kongresszus után. A harc két módja | 489 |
Kis kellemetlenségeknek nem szabad egy nagy élvezetet megakadályozniok | 508 |
Az új "Iszkra". Opportunizmus szervezeti kérdésekben | 518 |
Egy és más a dialektikáról. Két forradalom | 547 |
Melléklet. A Guszjev elvtárs és Deutsch elvtárs közötti incidens | 553 |
Az orosz-japán háború és az első orosz forradalom | |
A szociáldemokrácia két taktikája a demokratikus forradalomban | 565 |
Előszó | 565 |
A legidőszerűbb politikai kérdés | 569 |
Mit nyújt nekünk az OSzDMP III. kongresszusának az ideiglenes forradalmi kormányról szóló határozata? | 572 |
Mit jelent "a forradalom döntő győzelme a cárizmus felett"? | 578 |
A monarchikus rendszer felszámolása és a köztársaság | 584 |
Hogyan kell "a forradalmat előrevinni"? | 590 |
Honnan fenyegeti a proletariátust az a veszély, hogy keze meg lesz kötve a következetlen burzsoázia elleni harcban? | 593 |
Taktika "a konzervatívoknak a kormánytól való távoltartására" | 606 |
Az "Oszvobozsdjénjije" iránya és az új "Iszkra" iránya | 610 |
Mit jelent szélső ellenzéki pártnak lenni a forradalom idején? | 618 |
A "forradalmi Kommünök" s a proletariátus és a parasztság forradalmi demokratikus diktatúrája | 621 |
Az OSzDMP III. kongresszusa és a "Konferencia" némely határozatának futólagos összehasonlítása | 631 |
Meggyengül-e a demokratikus forradalom lendülete, ha a burzsoázia eltántorodik tőle? | 636 |
Befejezés. Merjünk-e győzni? | 644 |
Utószó. Még egyszer az "Oszvobozsdjénjije" irányáról, még egyszer az új "Iszkra" irányáról | 655 |
Miért dícsérik a polgári-liberális realisták a szociáldemokrata "realistákat"? | 655 |
Martynov elvtárs újra "elmélyíti" a kérdést | 662 |
A diktatúra vulgáris-polgári ábrázolása és Marx nézete a diktatúráról | 670 |
A szociáldemokrácia viszonya a paraszt-mozgalomhoz | 680 |
A moszkvai felkelés tanulságai | 689 |
A bojkottról | 697 |
A forradalom tanulságai | 705 |
A sztolypini reakció időszaka. A bolsevikok önálló marxista párttá alakulnak | |
Politikai megjegyzések | 713 |
A marxizmus történelmi fejlődésének némely sajátosságáról | 720 |
Sztolypin és a forradalom | 725 |
A likvidátorokról és a likvidátorok csoportjáról | 734 |
Vitás kérdések. A nyílt párt és a marxisták | 736 |
Az 1908. évi határozat | 736 |
Az 1910. évi határozat | 740 |
A likvidátorok állásfoglalása az 1908. és 1910. évi határozatokkal szemben | 743 |
A likvidátorság osztályjelentősége | 746 |
A harc a nyílt pártért jelszava | 749 |
Az egységbontásról, amelyet egységről való kiabálással lepleznek | 757 |
A frakciózásról | 757 |
A szakadásról | 782 |
Az augusztusi blokk széteséséről | 766 |
Egy békülékeny tanácsai a "hetek" számára | 769 |
Trockij likvidátori nézetei | 772 |
A munkásmozgalom fellendülésének évei az első imperialista háború előtt | |
Herzen emlékére | 779 |
Politikai pártok Oroszországban | 786 |
Forradalmi fellendülés | 798 |
Két utópia | 806 |
Földesúri nagybirtok és paraszti kisbirtok Oroszországban | 811 |
A maradi Európa és a haladó Ázsia | 813 |
A nemzetek önrendelkezési jogáról | 815 |
Mi a nemzetek önrendelkezése? | 815 |
A kérdés konkrét feltevése történelmi szempontból | 820 |
A nemzeti kérdés konkrét sajátosságai Oroszországban és Oroszország burzsoá-demokratikus átalakulása | 824 |
"Prakticizmus" a nemzeti kérdésben | 828 |
A liberális burzsoázia és a szocialista opportunisták a nemzeti kérdésben | 834 |
Norvégia különválása Svédországtól | 844 |
Az 1896. évi londoni nemzetközi kongresszus határozata | 849 |
Az utópista Karl Marx és a praktikus Rosa Luxemburg | 853 |
Az 1903-as program és likvidálói | 861 |
Befejezés | 869 |
Objektív adatok a munkásmozgalom különböző áramlatainak erejéről | 874 |
Az imperialista háború időszaka. A második forradalom Oroszországban | |
A háború és az oroszországi szociáldemokrácia | 883 |
A nagyoroszok nemzeti büszkeségéről | 891 |
Az Európai Egyesült Államok jelszaváról | 896 |
Az opportunizmus és a II. Internacionale csődje | 900 |
Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka (Népszerű vázlat) | 913 |
Előszó | 913 |
Előszó a francia és német kiadáshoz | 915 |
A termelés koncentrációja és a monopóliumok | 922 |
A bankok és új szerepük | 935 |
A finánctőke és a fináncoligarchia | 951 |
A tőkekivitel | 964 |
A világ felosztása a kapitalisták szövetségei között | 969 |
A világ felosztása a nagyhatalmak között | 977 |
Az imperializmus mint a kapitalizmus külön szakasza | 968 |
A kapitalizmus élősdisége és rothadása | 999 |
Az imperializmus kritikája | 1008 |
Az imperializmus helye a történelemben | 1021 |
A proletárforradalom katonai programja | 1027 |
Levelek a távolból. Első levél. Az első forradalom első szakasza | 1039 |
Jegyzetek | 1051 |
A kötetben megnevezett újságok és folyóiratok jegyzéke | 1070 |
Névmutató | 1077 |
Tárgymutató | 1085 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.