Bevezetés | 3 |
Kifáradási jelenségek. Ismételt igénybevétel okozta törések | |
A törésekről általában | 5 |
Sztatikus törések. Rugalmas és maradó alakváltozás, Hartmann-vonalak alakulása, diagrammok | |
Dinamikus törések | |
Fáradt törések | |
Ismételt igénybevételek okozta kezdő repedés keletkezése és kifejlődése | 17 |
A szemcsékben kifejlődő elcsúszás vonalak és az elcsúszás vonalak mentén létrejövő törések | |
Az elcsúszás vonalakat létrehozó feszültségek | |
Ismételt igénybevételek fajai. A kifáradási határ fogalma és meghatározásának módja | 28 |
A teljes kifáradási görbe alak | |
A kifáradási határok elnevezései és jelölései | 32 |
A biztonsági terület fogalma és legelterjedtebb fajtáinak szerkesztési módja | 34 |
A Gerber-féle parabola és az ezzel szerkesztett biztonsági terület. A Goodman-féle és a módosított Goodman-féle biztonsági terület | |
A felület alakulásának befolyása a kifáradási határra | 40 |
Forgácsolás | |
Felületi sajtolással való símítás | |
Felületi bevonás | |
Felületi elszéntelenítés (temperálás) | |
Felületi edzés (doppelduró eljárá), betétben edzés (cementálás) és nitridálás | |
Kimaródásos (korróziós) kifáradási határ | |
Szükségszerűségből létesített feszültséggyűjtő helyek (bemetszés, furat, átmenet, ék, feszes illeszték) | |
Kísérleti adatok a BétaK gátlási tényező kialakulásához. Furatok, ékek, bemetszések, csavarmenetek, átmenetek, feszes illesztések BéteK gátlási tényezőnek alakulása | |
A hőkezelés befolyása a kifáradási határra | 80 |
A hideg alakítás hatása és kifáradási határok kialakulására | 82 |
Ismételt túlterhelés és a kifáradási görbe alakulása | |
A káros túlfeszültség, illetőleg a repedésveszély vonala, a kezdő repedésnek a teljes törésig való kifejlődése | |
A kifáradási határ alatti ismételt igénybevételek hatása a kifáradási határ alakulására. Előerősítés (előtrenírozás) | 89 |
Hegesztett anyagok fárasztása | 89 |
A szövetszerkezet alakulása leolvasztó tompa hegesztés és varratképzés esetében. A kezdő repedés kifejlődése a szöveszerkezetben. A fáradt törésfelületek alakulása. A varrat elhelyezésének és kialakításának befolyása a kifáradási határra. A hegesztési kötésfajok befolyása a kifáradási határra | |
Sztatikus anyagjellemzők és a kifáradási határ | 101 |
Acélok, fémek és ötvözetek, fák, műanyagok összetételét, sztatikus, dinamikus és kifáradási anyagjellemzőit összefoglaló táblázatok | |
A kifáradási határok figyelembevétele szerkezetek méretezésénél | 112 |
Egyszerű és összetett igénybevételek, hibás és jó szerkezetek, gyakorisági görbék, a csúcsfeszültségek értékelése | |
Kezdő repedésvizsgálat | 122 |
Elektromágneses, Röntgen átvilágítási, akusztikai stb. repedésvizsgálatok | |
A kifáradási határok megállapítására szolgáló berendezések | 124 |
Fárasztó gépek. Tengelyirányú igénybevétellel, ismételt hajtogatással, ismételt csavarással és összetett feszültségekkel fárasztó gépek | |
Gátlási érzékenység vizsgálata | 131 |
A próbatest mérteének befolyása a kifáradási határ alakulására | 132 |
Az időegység alatt adott ismételt igénybevételi számok befolyása a kifáradási határra | 134 |
Gyorsított eljárások a kifáradási határok meghatározására | 135 |
Ismételt ütve fárasztás | 136 |
A kifáradási határok alakulása magasabb hőmérsékleten (lásd még második rész III. fejezetét) | 138 |
A kifáradási határok alakulása alacsonyabb hőmérsékleten | 138 |
Táblázatos összeállítás néhány acélfajta, más fém és ötvözet sztatikus, dinamikus és ismételt igénybevételekből nyert anyag jellemzőjének alakulására alacsony hőmérsékleten | |
A tartós folyás jelenségről általában | 144 |
A tartós folyáshatár fogalma, alakulása acéloknál, fémeknél és ötvözeteknél, a nyúlássebesség fogalma, alakulása az idő és hőmérséklet függvényében: a nyúlássebesség és a tartós folyáshatár meghatározásának módjai | |
A tartós folyás okai, anyagszerkezeti elváltozások | 157 |
A tartós folyás megindulásának feltételei, a hőmérsékletnek, az anyag szerkezeti felépítésének, a feszültségi állapotnak és a kémiai összetételnek befolyása. A szövetszerkezet alakulása a tartós folyás alatt. A nyúlás alakulása | |
A tartós folyás és az ismételt igénybevétel | 169 |
A tartós folyáshatár és az ismételt igénybevételek közötti összefüggés | |
A tartós folyáshatár meghatározására szolgáló berendezése | 184 |
Az állandó terhelést adó gépberendezések, a kemencék és a nyúlásmérő berendezések | |
Sztatikus és dinamikus anyagjellemzők | 191 |
Rugalmassági határ | |
Arányossági határ | |
Folyáshatár | |
Rugalmassági tényező | |
Normálfeszültség | |
Szakító szilárdság | |
Húzókeménység | |
Teljes nyúlás | |
Egyenletes nyúlás | |
Fajlagos nyúlás | |
Tapadás (kohézió) | |
Feszültségi görbe | |
Szívóssági mérőszám | |
Tetmayer-féle minőségi szám | |
Tartósság | |
Jóság | |
Szakító hosszúság | |
Összehúzódás vagy kontrakció | |
Helyi összehúzódás, helyi (lokális) kontrakció | |
Nyomószilárdság | |
Fajlagos lineáris keresztmetszetváltozás | |
Poisson-féle szám | |
Duzzadás | |
Kihajlási szilárdság | |
Hajlítószilárdság | |
Viszonylagos behajlás | |
Tetmayer-féle hajlítási érték, Erichsen szám | |
Csavarási szög | |
Fajlagos elcsavarodás | |
Mértékadó elcsavarodás | |
Nyírófeszültség | |
Csavaró vagy nyíró rugalmassági tényező | |
Nyírószilárdság, fajlagos nyíróerő | |
Csavarószilárdság | |
Rejtő-féle képlékenység | |
Szúrókeménység | |
Dinamikkus úton nyert keménységértékek | |
Fajlagos ütő-hajlító munka | |
Dinamikus szakítószilárdság | |