Bevezetés | 1 |
Alapfogalmak | 2 |
A társadalmi-gazdasági földrajz | 3 |
A társadalmi munkamegosztás | 5 |
A földrajzi munkamegosztás | 8 |
A területi munkamegosztás történelmi fejlődése | 9 |
Regionális gazdasági csoportulások, szervezetek | 16 |
A nemzetközi gazdasági élet néhány funkcionális szervezete | 25 |
Az 1. fejezethez tartozó gyakorló feladatok | 28 |
A népességföldrajz alapfogalmai | 29 |
A világ népességszámának alakulása | 34 |
Magyarország népességszámának alakulása | 37 |
A népesség összetétele | 40 |
A 2. fejezethez tartozó gyakorló feladatok | 45 |
Településföldrajz | 46 |
A településföldrajzról általában | 46 |
A település fogalma | 46 |
A települések kialakulására ható természeti-társadalmi-gazdasági tényezők és helyzeti energiák | 48 |
A falvak | 50 |
Szórványtelepülések | 53 |
Urbanizáció | 55 |
A városok | 56 |
A városok osztályozása | 57 |
Népesség szerint osztályozás | 57 |
A városok funcionális típusai | 61 |
A városok belső tagolódása | 63 |
Agglomeráció és szuburbanizáció | 65 |
Magyarország településviszonyai | 67 |
A 3. fejezethez tartozó gyakorló feladatok | 70 |
Az élelmiszergazdaság földrajza | 71 |
Az élelmiszergazdaság alapfogalmai | 71 |
A mezőgazdasági termelési tényezői | 73 |
A földrajzi és mezőgazdasági övezetek jellemzése | 84 |
A trópusi (forró) övezet mezőgazdasága | 84 |
A mérsékelt övezetek mezőgazdasága | 92 |
A hideg övezet mezőgazdasága | 102 |
A Föld népességének élelmezési problémái | 104 |
A 4. fejezethez tartozó gyakorló feladatok | 109 |
Az ipar földrajza | 110 |
Alapfogalmak | 110 |
Az ipar telepítési tényezői | 114 |
Az ipari termelés növekedése | 124 |
A fontosabb ásványi eredetű nyersanyagok és energiahordozók keletkezése, előfordulása | 126 |
Energiahordozók | 129 |
Az energiagazdaság főbb kérdései | 134 |
Magyarország energiagazdálkodása | 140 |
Ipari nyersanyagok | 145 |
Néhány fontosabb alapanyaggyártó és feldolgozó iparág | 150 |
Ipari központok, körzetek, övezetek | 158 |
Az 5. fejezethez tartozó gyakorló feladatok | 160 |
Az infrastruktúra | 161 |
Az infrastruktúra | 161 |
Az infrastruktúra felosztása és főbb jellemzői | 162 |
Az infrastruktúra szerepe a területi fejlődésben | 166 |
Magyarország infrastrukturális ellátottsági viszonyai | 172 |
A 6. fejezethez tartozó gyakorló feladatok | 179 |
Külföldi működőtőke a világgazdaságban | 180 |
A külföldi működőtőkéből származó előnyök | 181 |
A tőkeimportból származó esetleges hátrányok | 182 |
Mi vonzza a külföldi működőtőkét | 182 |
A külföldi működőtőke eredete és áramlási irányának változása | 183 |
Afrikába irányuló külföldi működőtőke | 186 |
A külföldi működőtőke beáramlása Kelet-Közép-Európába | 187 |
Magyarország és a külföldi működőtőke | 189 |
A külföldi működőtőke főbb kérdései | 190 |
Miért van szükségünk működőtőkére | 190 |
Honnan szerezhetünk tőkét | 193 |
Milyen hasznunk származhat a külföldi működőtőkéből | 193 |
A külföldi működőtőke milyen hátrányt okozhat hazánkban | 194 |
Mi gátolja a működőtőke intezívebb beáramlását | 198 |
A 7. fejezethez tartozó gyakorló feladatok | 206 |
Közlekedés | 207 |
Közlekedési hálózatok | 207 |
A közlekedés ágazatai | 210 |
A szárazföldi közlekedés | 210 |
A vízi közlekedés | 218 |
A légi közlekedés | 225 |
A 8. fejezethez tartozó gyakorló feladatok | 230 |
Külkereskedelem | 231 |
A külkereskedelem általános kérdései | 231 |
A külkereskedelem jellemzői | 231 |
Magyarország külkereskedelme | 235 |
A külkereskedelem jelentősége hazánk gazdaságában | 237 |
A deregulációs folyamatok sajátosságai a külkereskedelem szervezetében | 237 |
A külkereskedelem liberalizációja | 239 |
Hazánk külkereskedelmének főbb jellemzői | 241 |
Volumenének változása | 242 |
A külkereskedelem strukturájának változása | 242 |
A külkereskedelem területi struktúrájának változása | 243 |
A külkereskedelem földrajzi megoszlása | 246 |
Magyarország külkereskedelmi mérlegének alakulása | 246 |
Cserearányalakulás | 247 |
A 9. fejezethez tartozó gyakorló feladatok | 248 |
Irodalomjegyzék | 249 |
Adatforrások | 251 |