Válogatott elméleti írások

Fülszöveg

Korunkban, mondhatni, megszokott jelenség, hogy a zeneszerző elméleti reflexiókat fűz művéhez, előkészíti, felvezeti vagy éppen iskolázza az esztétikai tapasztalatot, vagy kontextualizálja alkotásait. A19. században ez jóval ritkábbnak számított; ¦az pedig, hogy egy olyan jelentőségű művészeti életműnek, mint amilyen Richárd Wagneré, egyenesen a szerző saját kezűleg írott elmélete nyisson kaput, kifejezetten egyedülálló recepciótörténeti jelenség: A Wagner műveinek előadásával, befogadásával és értelmezésével kapcsolatos kérdések máig elválaszthatatlanok azoktól a vitáktól, amelyek a zeneszerző elméleti írásaiban avagy az azok kapcsán felvetett fogalmakról - például , a végtelen dallamról, a jövő zenéjéről, "a zenedrámáról - szólnak.
Ez a kötet Wagner művészetelméleti írásaiból nyújt válogatást a magyar olvasónak. Igyekeztünk olyan szövegeket kiválasztani, amelyeket a gyakorló muzsikus tapasztalatai hitelesítenek, hiszen Wagner szövegei között számos spekulatív természetű írás is... Tovább

Fülszöveg

Korunkban, mondhatni, megszokott jelenség, hogy a zeneszerző elméleti reflexiókat fűz művéhez, előkészíti, felvezeti vagy éppen iskolázza az esztétikai tapasztalatot, vagy kontextualizálja alkotásait. A19. században ez jóval ritkábbnak számított; ¦az pedig, hogy egy olyan jelentőségű művészeti életműnek, mint amilyen Richárd Wagneré, egyenesen a szerző saját kezűleg írott elmélete nyisson kaput, kifejezetten egyedülálló recepciótörténeti jelenség: A Wagner műveinek előadásával, befogadásával és értelmezésével kapcsolatos kérdések máig elválaszthatatlanok azoktól a vitáktól, amelyek a zeneszerző elméleti írásaiban avagy az azok kapcsán felvetett fogalmakról - például , a végtelen dallamról, a jövő zenéjéről, "a zenedrámáról - szólnak.
Ez a kötet Wagner művészetelméleti írásaiból nyújt válogatást a magyar olvasónak. Igyekeztünk olyan szövegeket kiválasztani, amelyeket a gyakorló muzsikus tapasztalatai hitelesítenek, hiszen Wagner szövegei között számos spekulatív természetű írás is »helyet kapott. A zürichi években megjelentett elméleti művek (például az Opera és dráma vagy A jövő műalkotása) célja egy ;még nem létező művészet elméleti körvonalazása volt. Ezzel szemben az 1870-es években keletkezett, kései zenedramaturgiai írások annak a művésznek a gondolatait és tapasztalatait juttatják kifejezésre, aki már megalkotta a „jövő műalkotásait". E kései Szövegek izgalmas módon lépnek vitába az Opera és dráma meghatározó téziseivel, oly módon, hogy szerzőjük voltaképpen -sohasem vonta vissza a korábbi műveiben kifejtett meggyőződéseit.
A zenedramaturgiai írások mellett az olvasó Wagner két korábbi,
jelentőségű és hatású szövegét is megtalálja e gyűjteményben: Szimfonikus költemények 1857-ben keletkezett apológiáját és a karmesteri gyakorlatot talán minden egyéb korabeli ?írásműnél mélyebben meghatározó esszét a vezénylésről. Vissza