Válogatás speciális intézetek módszertani írásaiból

Előszó

A FICE magyarországi egyesületének második tanulmánykötete mintegy folytatja az előző kötet gondolatmenetét. Az első kötetben a Közép-Európa nyugati felében lezajlott nevelőotthoni kampány megindulásáról, következményeiről, a svájci szakemberképzés kialakulásáról és modell-értékű helyzetéről olvashattunk, valamint betekintést kaphattunk a jóléti államban is újratermelődő, a gazdaság és a szociális ellátás közt feszülő ellentmondásokba. Mindehhez képest hol tartunk mi, itt és most Magyarországon? E kérdésre csak hiányos válasz adható, de mégis meg kell próbálkoznunk legalább a válasz első gondolatainak megfogalmazásával, mert éppen a 'hiányosság' a hazai gyermek- és ifjúságvédelem egyik jellemzően időszerű kulcsszava. Hiányosak a jelen helyzet áttekintéséhez, értelmezéséhez, értékeléséhez szükséges adatok, s így eszközeink fogyatékosak az induktív elméleti megközelítéshez, ami nélkül pedig nem lehet teljes egyetlen átfogó korszerűsítési elképzelés, a hazai gyermek- és ifjúságvédelem megreformálását célul kitűző koncepció sem. A csak deduktív megközelítés, a politika céljaiból, az aktuálisan ideálisnak tekintett társadalomideológiából levezetett koncepció veszélyei pedig jól ismertek. A hazai gyermek- és ifjúságvédelem ebben a veszélyeztetett helyzetben van, e tekintetben is a megelőzésen kell munkálkodnunk. Ha a valóság hiányos, töredékes adataival, érveivel - akkor azokkal. Kötetünk a FICE magyarországi egyesülete 1991-ben és 1992-ben - már a VI. Nevelésügyi Kongresszus előkészületei jegyében - meghirdetett pályázatra kollégáinktól érkezett írások egy részét tartalmazza. A pályázati felhívás a FICE-tagokhoz, tagintézményekhez jutott el, ezért természetes, hogy a pályamunkák is ebből a körből származnak. Vissza