Válogatás Lenin műveiből I. (töredék)

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Lenin : Válogatás Lenin műveiből I. (töredék) ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1988
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	457 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-09-3302-0
Megjegyzés:	Töredék kötet.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Lenin műveiből készült újabb válogatásunk praktikus célja, hogy az egyetemek, főiskolák és a pártoktatás igényeit kielégítse. Így tehermentesíthetjük az egyéb szöveggyűjteményeket, s a legfontosabb... Tovább

Tartalom

Előszó	5
Mi a teendő?	7
Mozgalmunk égető kérdései (Részletek). Előszó
A dogmatizmus és a "kritika szabadsága"	8
Mit jelent a "kritika szabadsága"?	8
A "kritika szabadságának" újabb védelmezői	11
A kritika Oroszországban	14
Engels az elméleti harc jelentőségéről	19
A tömegek spontaneitása és a szociáldemokrácia tudatossága	23
A spontán fellendülés kezdete	23
Meghódolás a spontaneitás előtt. A "Rabocsaja Miszl"	26
Az "Önfelszabadítás Csoportja" és a "Rabocseje Gyelo"	32
A Trade-Unionista és a szociáldemokrata politika	39
A politikai agitáció és hogyan szűkítik az ökonomisták	40
A politikai leleplezések és a "forradalmi aktivitásra való nevelés"	47
Miben egyezik az ökonomizmus és a terrorizmus?	50
A munkásosztály mint a demokrácia előharcosa	53
Az ökonomisták kisipari módszerei és a forradalmárok szervezete	63
Mik a kisipari módszerek?	64
A munkások szervezete és a forradalmárok szervezete	67
A szervező munka terjedelme	77
Az "összeesküvő" szervezet és a "demokratizmus"	81
A helyi és az országos munka	87
Egy országos politikai lap "terve"	94
Lehet-e lap kollektív szervező?	94
Milyen típusú szervezetre van szükségünk?	102
Befejezés	106
A szociáldemokrácia két taktikája a demokratikus forradalomban (Részletek). Előszó	109
A legidőszerűbb politikai kérdés	111
Mit ad nekünk az OSZDMP III. kongresszusának az ideiglenes forradalmi kormányról szóló határozata?	114
Mit jelent "A forradalomnak a cárizmus feletti döntő győzelme?	118
A monachikus rendszer felszámolása és a köztársaság	123
Hogyan kell "előbbre vinni a forradalmat"?	126
Honnan fenyegeti a proletariátust az a veszély, hogy meg lesz kötve a keze a következetlen burzsoázia elleni harcban?	129
Mit jelent szélső ellenzéki pártnak lenni forradalom idején?	138
A "forradalmi kommünök" és a proletariátus és a parasztság forradalmi-demokratikus diktatúrája	140
Jegyzet	146
Gyengül-e a demokratikus forradalom lendülete, ha a burzsoázia eltántorodik a forradalomtól?	147
Befejezés. Merjünk-e győzni?	153
Utószó	160
Martinov elvtárs újra "elmélyíti" a kérdést. A diktatúra vulgáris polgári ábrázolása és Marx nézete a diktatúráról	166
Marxizmus és revizionizmus	173
A munkáspárt és a vallás	179
A Marxizmus három forrása és három alkotórésze	187
I.	187
II.	189
III.	190
A nemzetek önrendelkezési jogáról (Részletek)	191
Mi a nemzuetek önrendelkezése?	191
A kérdés konkrét történelmi felvetése	195
A nemzeti kérdés konkrét sajátosságai oroszországban és oroszország polgári demokratikus átalakulása	197
"Prakticizmus" a nemzeti kérdésben	200
A liberális burzsoázia és a szocialista opportunisták álláspontja a nemzeti kérdésben	204
Az 1896. évi Londoni Nemzetközi Kongersszus határozata	205
Az utópista Karl Marx és a praktikus Rosa Luxemburg	208
Befejezés	213
A nagyoroszok nemzeti büszkeségéről	216
Karl Marx (Részlet)	219
A proletariátus osztályharcának taktikája	219
A dialektika kérdéséhez	223
Idegen lobogó alatt (Részlet)	227
I.	228
II.	232
III.	233
A II. internacionálé csődje	238
I.	239
II.	242
III.	245
IV.	249
V.	252
VI.	256
VII.	262
VIII.	268
IX.	272
A szocializmus és a háború (Az OSZDMP állásfoglalása a háború kérdésében) (Részletek)	275
Előszó az 1. (külföldi) kiadáshoz. A szocializmus elvei és az 1914-1915-ös háború	275
A szocialisták állásfoglalása a háborúk kérdésében	275
Az újkori háborúk történelmi típusai	276
A támadó és a védelmi háború közötti különbség	276
A mostani háború imperialista háború	277
A legnagyobb rabszolgatartók közötti háború a rabszolgaság fenntartásáért és megszilárdításáért	278
"A háború a politika folytatása más" (mégpedig erőszakos) "eszközökkel"	279
Belgium példája	280
Miért visel háborút Oroszország?	280
Mi a szociálsovinizmus?	281
A bázeli kiáltvány	281
Hamis hivatkozások Marxra és Engelsre	282
A II. Internacionálé csődje	283
A szociálsovinizmus - kiforrott opportinizmus	283
Egység az opportunistákkal annyi, mint a munkások szövetsége "saját" nemzeti burzsoáziájukkal és a nemzetközi forradalmi munkásosztály megosztása	284
A "kautskyzmus"	285
A marxisták jelszava - a forradalmi szociáldemokrácia jelszava	285
A lovészárok-barátkozás példája	286
Az illegális szervezet jelentősége	286
A "saját" kormány vereségéről az imperialista háborúban	287
A pacifizmusról és a béke jelszaváról	287
A nemzetek önrendelkezési joga	288
Az Internacionálé helyreállítása	289
A szociálsoviniszták s a "centrum" módszere	289
A helyzet az ellenzék körében	290
Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt és a III. Internacionálé	292
Az Európai Egyesült Államok jelszaváról	294
Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka (Népszerű tanulmány) (Részletek)	297
A termelés koncentrációja és a monopóliumok	297
A bankok és új szerepük	306
Az imperializmus mint a kapitalizmus külön szakasza	317
A kapitalizmus élősdisége és rothadása	324
Az imperializmus helye a történelemben	331
A proletariátus feladatairól a jelenlegi forradalomban (Áprilisi tézisek)	335
Tézisek	335
A kettőshatalomról	339
Állam és forradalom	342
A marxizmus tanítás az államról és a proletariátus feladatai a forradalomban	342
Előszó az első kiadáshoz	342
Előszó a második kiadáshoz	343
Osztálytársadalom és állam	343
Az állam - az osztályellentétek kibékíthetetlenségének terméke	343
Felfegyverzett emberek külön alakulatai, börtönök stb.	345
Az állam - az elnyomott osztály kizsákmányolásának eszköze	347
Az állam "elhalása" és az erőszakos forradalom	350
Állam és forradalom. Az 1848-1851-es évek tapasztalatai	354
A forradalom előestéje	354
A forradalom eredményei	357
Marx kérdésfeltevése 1852-ben	361
Az állam és a forradalom. Az 1871-es párizsi kommün tapasztalatai. Marx elemzése	362
Miben áll a kommünárok kísérletének hősiessége?	362
Mivel kell helyettesíteni az összetört államgépezetet?	365
A parlamentarizmus megsemmisítése	368
A nemzeti egység megszervezése	372
Az állam-élősdi megsemmisítése	374
Folytatás. Engels kiegészítő magyarázatai	375
"A lakáskérdéshez"	376
Polémia az anarchistákkal	377
Levél Bebelhez	380
Az erfurti programtervezet bírálata	382
Marx "A polgárháború Franciaországában" című művének 1891-es előszava	387
Engels a demokrácia túlhaladásáról	390
Az állam elhalásának gazdasági alapjai	392
Marx kérdésfeltevése	392
Átmenet a kapitalizmusból a kommunizmusba	394
A kommunista társadalom első fázisa	397
A kommunista társadalom felső fázisa	400
A marxismus opportunista elsekélyesítése	404
Plehanov polémiája az anarchistákkal	405
Kautsky polémiája az opportunistákkal	406
Kautsky polémiája Panekockkal	410
Az 1905-ös és az 1917-es orosz forradalom tapasztalatai	416
Utószó az első kiadáshoz	416
Függelék	417
Jegyzetek	419
Névmutató	431