I. kötet | |
Előszó | 5 |
Mi a teendő? | 7 |
Mozgalmunk égető kérdései (Részletek). Előszó | |
A dogmatizmus és a "kritika szabadsága" | 8 |
Mit jelent a "kritika szabadsága"? | 8 |
A "kritika szabadságának" újabb védelmezői | 11 |
A kritika Oroszországban | 14 |
Engels az elméleti harc jelentőségéről | 19 |
A tömegek spontaneitása és a szociáldemokrácia tudatossága | 23 |
A spontán fellendülés kezdete | 23 |
Meghódolás a spontaneitás előtt. A "Rabocsaja Miszl" | 26 |
Az "Önfelszabadítás Csoportja" és a "Rabocseje Gyelo" | 32 |
A Trade-Unionista és a szociáldemokrata politika | 39 |
A politikai agitáció és hogyan szűkítik az ökonomisták | 40 |
A politikai leleplezések és a "forradalmi aktivitásra való nevelés" | 47 |
Miben egyezik az ökonomizmus és a terrorizmus? | 50 |
A munkásosztály mint a demokrácia előharcosa | 53 |
Az ökonomisták kisipari módszerei és a forradalmárok szervezete | 63 |
Mik a kisipari módszerek? | 64 |
A munkások szervezete és a forradalmárok szervezete | 67 |
A szervező munka terjedelme | 77 |
Az "összeesküvő" szervezet és a "demokratizmus" | 81 |
A helyi és az országos munka | 87 |
Egy országos politikai lap "terve" | 94 |
Lehet-e lap kollektív szervező? | 94 |
Milyen típusú szervezetre van szükségünk? | 102 |
Befejezés | 106 |
A szociáldemokrácia két taktikája a demokratikus forradalomban (Részletek). Előszó | 109 |
A legidőszerűbb politikai kérdés | 111 |
Mit ad nekünk az OSZDMP III. kongresszusának az ideiglenes forradalmi kormányról szóló határozata? | 114 |
Mit jelent "A forradalomnak a cárizmus feletti döntő győzelme? | 118 |
A monachikus rendszer felszámolása és a köztársaság | 123 |
Hogyan kell "előbbre vinni a forradalmat"? | 126 |
Honnan fenyegeti a proletariátust az a veszély, hogy meg lesz kötve a keze a következetlen burzsoázia elleni harcban? | 129 |
Mit jelent szélső ellenzéki pártnak lenni forradalom idején? | 138 |
A "forradalmi kommünök" és a proletariátus és a parasztság forradalmi-demokratikus diktatúrája | 140 |
Jegyzet | 146 |
Gyengül-e a demokratikus forradalom lendülete, ha a burzsoázia eltántorodik a forradalomtól? | 147 |
Befejezés. Merjünk-e győzni? | 153 |
Utószó | 160 |
Martinov elvtárs újra "elmélyíti" a kérdést. A diktatúra vulgáris polgári ábrázolása és Marx nézete a diktatúráról | 166 |
Marxizmus és revizionizmus | 173 |
A munkáspárt és a vallás | 179 |
A Marxizmus három forrása és három alkotórésze | 187 |
I. | 187 |
II. | 189 |
III. | 190 |
A nemzetek önrendelkezési jogáról (Részletek) | 191 |
Mi a nemzuetek önrendelkezése? | 191 |
A kérdés konkrét történelmi felvetése | 195 |
A nemzeti kérdés konkrét sajátosságai oroszországban és oroszország polgári demokratikus átalakulása | 197 |
"Prakticizmus" a nemzeti kérdésben | 200 |
A liberális burzsoázia és a szocialista opportunisták álláspontja a nemzeti kérdésben | 204 |
Az 1896. évi Londoni Nemzetközi Kongersszus határozata | 205 |
Az utópista Karl Marx és a praktikus Rosa Luxemburg | 208 |
Befejezés | 213 |
A nagyoroszok nemzeti büszkeségéről | 216 |
Karl Marx (Részlet) | 219 |
A proletariátus osztályharcának taktikája | 219 |
A dialektika kérdéséhez | 223 |
Idegen lobogó alatt (Részlet) | 227 |
I. | 228 |
II. | 232 |
III. | 233 |
A II. internacionálé csődje | 238 |
I. | 239 |
II. | 242 |
III. | 245 |
IV. | 249 |
V. | 252 |
VI. | 256 |
VII. | 262 |
VIII. | 268 |
IX. | 272 |
A szocializmus és a háború (Az OSZDMP állásfoglalása a háború kérdésében) (Részletek) | 275 |
Előszó az 1. (külföldi) kiadáshoz. A szocializmus elvei és az 1914-1915-ös háború | 275 |
A szocialisták állásfoglalása a háborúk kérdésében | 275 |
Az újkori háborúk történelmi típusai | 276 |
A támadó és a védelmi háború közötti különbség | 276 |
A mostani háború imperialista háború | 277 |
A legnagyobb rabszolgatartók közötti háború a rabszolgaság fenntartásáért és megszilárdításáért | 278 |
"A háború a politika folytatása más" (mégpedig erőszakos) "eszközökkel" | 279 |
Belgium példája | 280 |
Miért visel háborút Oroszország? | 280 |
Mi a szociálsovinizmus? | 281 |
A bázeli kiáltvány | 281 |
Hamis hivatkozások Marxra és Engelsre | 282 |
A II. Internacionálé csődje | 283 |
A szociálsovinizmus - kiforrott opportinizmus | 283 |
Egység az opportunistákkal annyi, mint a munkások szövetsége "saját" nemzeti burzsoáziájukkal és a nemzetközi forradalmi munkásosztály megosztása | 284 |
A "kautskyzmus" | 285 |
A marxisták jelszava - a forradalmi szociáldemokrácia jelszava | 285 |
A lovészárok-barátkozás példája | 286 |
Az illegális szervezet jelentősége | 286 |
A "saját" kormány vereségéről az imperialista háborúban | 287 |
A pacifizmusról és a béke jelszaváról | 287 |
A nemzetek önrendelkezési joga | 288 |
Az Internacionálé helyreállítása | 289 |
A szociálsoviniszták s a "centrum" módszere | 289 |
A helyzet az ellenzék körében | 290 |
Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt és a III. Internacionálé | 292 |
Az Európai Egyesült Államok jelszaváról | 294 |
Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka (Népszerű tanulmány) (Részletek) | 297 |
A termelés koncentrációja és a monopóliumok | 297 |
A bankok és új szerepük | 306 |
Az imperializmus mint a kapitalizmus külön szakasza | 317 |
A kapitalizmus élősdisége és rothadása | 324 |
Az imperializmus helye a történelemben | 331 |
A proletariátus feladatairól a jelenlegi forradalomban (Áprilisi tézisek) | 335 |
Tézisek | 335 |
A kettőshatalomról | 339 |
Állam és forradalom | 342 |
A marxizmus tanítás az államról és a proletariátus feladatai a forradalomban | 342 |
Előszó az első kiadáshoz | 342 |
Előszó a második kiadáshoz | 343 |
Osztálytársadalom és állam | 343 |
Az állam - az osztályellentétek kibékíthetetlenségének terméke | 343 |
Felfegyverzett emberek külön alakulatai, börtönök stb. | 345 |
Az állam - az elnyomott osztály kizsákmányolásának eszköze | 347 |
Az állam "elhalása" és az erőszakos forradalom | 350 |
Állam és forradalom. Az 1848-1851-es évek tapasztalatai | 354 |
A forradalom előestéje | 354 |
A forradalom eredményei | 357 |
Marx kérdésfeltevése 1852-ben | 361 |
Az állam és a forradalom. Az 1871-es párizsi kommün tapasztalatai. Marx elemzése | 362 |
Miben áll a kommünárok kísérletének hősiessége? | 362 |
Mivel kell helyettesíteni az összetört államgépezetet? | 365 |
A parlamentarizmus megsemmisítése | 368 |
A nemzeti egység megszervezése | 372 |
Az állam-élősdi megsemmisítése | 374 |
Folytatás. Engels kiegészítő magyarázatai | 375 |
"A lakáskérdéshez" | 376 |
Polémia az anarchistákkal | 377 |
Levél Bebelhez | 380 |
Az erfurti programtervezet bírálata | 382 |
Marx "A polgárháború Franciaországában" című művének 1891-es előszava | 387 |
Engels a demokrácia túlhaladásáról | 390 |
Az állam elhalásának gazdasági alapjai | 392 |
Marx kérdésfeltevése | 392 |
Átmenet a kapitalizmusból a kommunizmusba | 394 |
A kommunista társadalom első fázisa | 397 |
A kommunista társadalom felső fázisa | 400 |
A marxismus opportunista elsekélyesítése | 404 |
Plehanov polémiája az anarchistákkal | 405 |
Kautsky polémiája az opportunistákkal | 406 |
Kautsky polémiája Panekockkal | 410 |
Az 1905-ös és az 1917-es orosz forradalom tapasztalatai | 416 |
Utószó az első kiadáshoz | 416 |
Függelék | 417 |
Jegyzetek | 419 |
Névmutató | 431 |
II. kötet | |
A szovjethatalom soron levő feladatai | 5 |
Az oroszországi szovjet köztársaság nemzetközi helyzete és a szocialista forradalom alapvető feladatai | 5 |
A mai helyzet általános jelszava | 7 |
A burzsoázia elleni harc új szakasza | 8 |
Az egész népet felölelő nyilvántartásért és ellenőrzésért vívott harc jelentősége | 14 |
A munka termelékenységének emelése | 16 |
A verseny megszervezése | 18 |
"Összehangolt szervezet" és diktatúra | 21 |
A szovjetszervezet fejlesztése | 26 |
Befejezés | 29 |
A polgári demokráciáról és a proletariátus diktatúrájáról | 31 |
Tézisek és előadói beszéd a kommunista internacionálé I. kongresszusán | 31 |
A pártprogramról | 43 |
Előadói beszéd az OK(b)P VIII. kongresszusán | 43 |
Üdvözlet a magyar munkásoknak | 57 |
Gazdaság és politika a proletárdiktatúra korszakában | 61 |
1 | 61 |
2 | 62 |
3 | 63 |
4 | 64 |
5 | 66 |
A "Baloldaliság", a kommunizmus gyermekbetegsége (Részletek) | 68 |
Milyen értelemben beszélhetünk az orosz forradalom nemzetközi jelenségéről? | 68 |
A bolsevikok sikerének egyik alapvető feltétele | 70 |
A bolsevizmus történetének fő szakaszai | 72 |
A munkásmozgalom milyen belső ellenségei ellen vívott harcban nőtt fel, erősödött és edződött meg a bolsevizmus? | 75 |
A "Baloldali" kommunizmus németországban. Vezérek - párt - osztály - tömeg | 80 |
Kell-e dolgoznunk a forradalmároknak a reakciós szakszervezetekben? | 84 |
Részt vegyünk-e a polgári parlamentekben? | 89 |
Semmiféle kompromisszumot? | 94 |
Néhány következtetés | 100 |
A nemzeti és a gyarmati kérdésről szóló tézisek első vázlata | 111 |
(A kommunista internacionálé II. kongresszusára | 111 |
Az agrárkérdésről szóló tézisek első vázlata | 116 |
(A kommunista internacionálé II. kongresszusára) | 116 |
Az ifjúsági szövetségek feladatai | 125 |
(Beszéd az oroszországi kommunista ifjúsági szövetség III. összoroszországi kongresszusán) | 125 |
A proletárkultúráról | 137 |
Határozattervezet | 137 |
A pártválság | 139 |
Még egyszer a szakszervezetekről, a jelenlegi helyzetről, Trockij és Buharin elvtársak hibáiról (Részletek) | 147 |
Az elvi nézeteltérésekről | 147 |
Politika és gazdaság. Dialektika és eklekticizmus | 149 |
Befejezés | 154 |
Az egységes gazdasági tervről | 160 |
A "Munkásellenzék"-ről | 167 |
Zárszó a központi bizottság beszámolójához az OK(b)P X. kongresszusán | 167 |
A pártegységről | 179 |
Az OK(b)P X. kongresszusának eredeti határozattervezete | 179 |
A terményadóról | 182 |
(Az új politika jelentősége és feltételei) | 182 |
Bevezetés helyett | 182 |
Oroszország mai gazdaságáról. (Az 1918-ban megjelent brosúráról) | 182 |
A terményadóról, a kereskedelem szabadságáról, a koncessziókról | 190 |
Politikai eredmények és következtetések | 202 |
Összefoglalás | 206 |
Az októberi forradalom negyedik évfordulójára | 208 |
Az arany jelentősége most és a szocializmus teljes győzelme után | 214 |
A szakszervezetek szerepe és feladatai az új gazdasági politika viszonyai között. A tézisek tervezete | 220 |
Az új gazdasági politika és a szakszervezetek | 220 |
Államkapitalizmus a proletárállamban és a szakszervezetek | 221 |
Az úgynevezett önálló elszámolásra átállított vállalatok és a szakszervezetek | 221 |
A proletariátus osztályharc olyan államban, amely elismeri a föld, a gyárak stb. magántulajdonát, s amelyben a politikai hatalom a tőkésosztály kezében van, lényegesen különbözik a proletariátus osztályharcától olyan államban, amely nem ismeri el a földnek és a nagyvállalatok többségének magántulajdonát, s amelyben a politikai hatalom a proletariátus kezében van | 222 |
Visszatérés az önkéntes szakszervezeti tagsághoz | 223 |
A vállalatok igazgatása és a szakszervezetek | 223 |
A szakszervezetek szerepe és részvétele a proletárállam gazdasági és állami szerveiben | 224 |
A tömegekkel való kapcsolat mint minden szakszervezeti munka fő feltétele | 225 |
Ellentmondások a szakszervezetek helyzetében a proletárdiktatúra idején | 226 |
A szakszervezetek és a szakemberek | 226 |
A szakszervezetek és a munkásosztályra gyakorolt kispolgári befolyások | 227 |
A harcos materializmus jelentőségéről | 229 |
A központi bizottság politikai beszámolója az OK(b)P XI. kongresszusán (Részlet) | 236 |
Az oroszországi forradalom öt éve és a világforradalom távlatai | 249 |
Előadói beszéd a kommunista internacionálé IV. kongresszusán | 249 |
Beszéd a moszkvai szovjet plénumán | 259 |
Levél a kongresszushoz | 265 |
A KB taglétszámának növeléséről | 265 |
II. | 265 |
Kiegészítés az 1922. december 24-i levélhez | 267 |
III. | 267 |
Az állami tervbizottság törvényhozó funkciókkal való felruházásáról | 268 |
Az állami tervbizottság határozatainak törvényerejű jellegéről szóló levél folytatása | 270 |
Az állami tervbizottságról szóló feljegyzések folytatása | 270 |
(A KB taglétszámának növeléséről szóló részhez) | 271 |
A nemzetiségek kérdéséről avagy az "autonomizálásról" | 272 |
A nemzetiségek kérdéséről avagy az "autonomizálásról" szóló rész folytatása | 274 |
Naplójegyzetek | 277 |
A szövetkezetekről | 281 |
I. | 281 |
II. | 284 |
Forradalmunkról | 287 |
(N. Szuhanov feljegyzéseivel kapcsolatban) | 287 |
I. | 287 |
II. | 289 |
Hogyan szervezzük át a munkás-paraszt felügyeletet | 290 |
Inkább kevesebbet, de jobban | 294 |
Levelek | 305 |
Makszim Gorkijnak | 305 |
Makszim Gorkijnak | 307 |
Lev Kamenyevnek. Az OK(b)P KB politikai bizottsága tagjai részére | 309 |
Lev Trockijnak | 311 |
Ioszif Sztálinnak | 311 |
Budu Mdivaninak, Filipp Maharadzénak és másoknak | 311 |
Függelék | 313 |
Jegyzetek | 315 |
Névmutató | 327 |
Újságok és folyóiratok jegyzéke | 343 |