"Honosított" angol drámák a magyar színpadon

Kulturális referenciák fordítása Harold Printer színpadi művében

Szerző

'Valló Zsuzsa: "Honosított" angol drámák a magyar színpadon ' összes példány

Kiadó:
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2002
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	183 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A fordításról való gondolkodás történelmi perspektívái
A fordítás ősidők óta szolgálja az emberiséget. Ezt bizonyítják Komoróczy Géza kutatásai is (1979), aki e mesterség közel 4000 éves nyomaira bukkant az ókori Mezopotámia múltját kutatva. Ott, az írásos történetünk kezdeteinél, igen egyszerű, pragmatikus okokból születtek fordítások, hiszen a birodalomszervező akkádoknak szükségük volt a korábbi évezredben felhalmozott sumér tapasztalatokra.
A fordítás azonban nemcsak úgy mozdíthatta elő a kultúrák közeledését, hogy továbbadta és terjesztette a különböző helyeken (és időben) megszerzett emberi tudást és tapasztalatot, hanem úgy is, hogy segített elfogadtatni a kulturális tradíciókban, gondolkodásban, értékrendben és szokásokban megnyilvánuló másságot. Az interkulturális kapcsolatok ápolásával, az új eszmék és szemléletmód terjesztésével ugyanakkor a fordítás nagyban hozzájárult az egyes nemzeti kultúrák, és azon belül, különösen a nyelv és az irodalom fejlődéséhez is.
A fordításnak erre a megtermékenyítő és gazdagító szerepére minden nemzet kultúrájában találunk példát, hiszen még a „nagy" nyelvek is gyarapodtak általa (Göncz 1981, Somlyó 1981, Csordás 1995). Az angol és francia lexika vagy szintakszis például éppen az ókori klasszikus szerzők átültetésének, azaz a fordításnak köszönhetően bővült jelentős mértékben a reneszánsz idején. Az eddig elmondottak természetesen érvényesek a mi kultúránkra is, hiszen köztudott, hogy sok múlt századi irodalmi és közéleti nagyságunk elméje és stílusa csiszolódott a fordításon, hol annak művelése, hol pedig annak olvasása közben. A nyelvújítás atyja, Kazinczy például maga fordítja németből a Hamletet, a Százai költője, Kölcsey pedig Shakespeare-t olvas fordításban (Dávidházi 1989), A magyar költők keze nyomán megszületett Shakespeare-drámák pedig idővel nemzeti klasszikusainkká lettek, kanonizálódtak és a magyar kultúra szerves részévé váltak. Ez történt például az elmúlt száz, százötven évben Arany Hamlet és Szentivánéji álom, Vörösmarty Lear király, Kosztolányi Rómeó és Júlia fordításaival is, hogy csak néhányat emeljünk ki a népszerű klasszikusok közül. Itt az érdekesség kedvéért, zárójelben említjük azt a kultúrtörténeti tényt, amelyet számos magyar és nemzetközi példa bizonyít, hogy nem feltétlenül csak a jó fordítások váltak kultikus szövegekké; éppen ellenkezőleg, bizonyos kultúrákban a súlyosan félrefordított művek tettek szert ilyen népszerűségre (Venuti 1995: 18, Kuhiwczak 1995: 230).
A fordítás kultúragazdagító szerepéről eddig leírtak tehát érvényesek a fordítás, és azon belül különösen a drámafordítás magyarországi küldetésére is (Dávidházi 1989, 1993; Horváth 1990). A drámafordításnak, amely már a 19, századi kezdeteknél ott bábáskodott a nemzeti színjátszás bölcsőjénél, különleges szerep jutott annak fejlődésében, E fokozott jelenlétet elsősorban az magyarázza, hogy a lírában hagyományosan gazdag magyar irodalom drámában nem volt oly termékeny így a magyar színpadok rászorultak a külhonból érkező, fordításban megjelenő színpadi művekre. A magyar színházi élet tehát a kezdetekkor egyértelműen fordításfüggő volt, és ez a helyzet napjainkra as csak kevéssé változott. Úgy gondoljuk, hogy még ma is nehéz lenne elképzelni akár egyetlen színházi évadot külföldi (fordított) darabok nélkül. Vissza

Tartalom

1. fejezet. Bevezetés
1.1. A fordításról való gondolkodás történelmi perspektívái 7
1.2. A tézis 13
1.3. A kutatási téma megjelölése 14
1.4. A kutatás és a könyv menete 15
1.5. A kutatás célja 15
1.6. A korpusz tanulmányozására alkalmazott módszer 16
1.7. A korpusz leírása 17
1.8. Munkaeszközök 19
1.9. Megfontolások / korlátok 19
1.10. A kutatás várható haszna 20
2. fejezet. A drámafordítás elméletéről 22
2.1. Fordításelméleti megközelítések 23
2.2 A drámaszöveg speciális jegyei 25
2.2.1. Kinek szól a szöveg: az olvasónak vagy a közönségnek? 26
2.2.2. A dialógus nyelve és az élőnyelv 27
2.2.3. A szöveg többszólamúsága, dimenziói 28
2.2.3.1. A gesztus szöveg 29
2.2.3.2. A szöveg akusztikus és vizuális elemei 30
2.3. A szöveg kontextus érzékenysége avagy a kulturális transzfer kérdése 31
3. fejezet. A fordítás pragmatikai dimenziói és a kulturális reáliák 34
3.1. A szöveg és a környezet kapcsolata: a kommunikáció feltétele 34
3.2. A szavak jelentése 39
3.2.1. A szavak denotatív jelentése 39
3.2.2. A szavak konnotatív jelentése 40
3.3 A kulturális reáliák 41
3.3.1. A kultúra fogalma 42
3.3.2. Megközelítések és reáliák 43
3.3.3. A kulturális reália fogalma 44
3.4. A reáliák és a dráma 45
3.4.1. A reáliák dramaturgiai funkciója 46
3.4.1.1. A reália mint a szereplők jellemrajzának fontos eleme 46
3.4.1.2. A reália mint a szituációteremtés/cselekménybonyolítás fontos eleme 47
3.4.1.3. A reália mint az atmoszférateremtés fontos eleme 47
3.4.1.4. A reália mint a forrásszöveg/kultúra hordozója 47
4. fejezet. A reáliák szerepe Pintér drámáiban 49
4.1. Pintér újító dramaturgiája 49
42. A reáliák Pintér abszurd színházában 52
43. A korpuszban előforduló reáliák típusai 54
43.1. A tárgyi kultúra reáliái 54
432. Topográfiai reáliák 55
433. A társadalmi szerveződés reáliái 57
4.4. A reáliák és a fordító 58
5. fejezet. Fordítói stratégiák 60
5.1. A fordítói normák 60
52. A fordítói stratégiák meghatározása 63
53. A stratégiák a drámafordításokban 64
53.1. A változatlan átvétel stratégiája 65
532. A behelyettesítés stratégiája 68
533. A szemantikai fordítás stratégiája 69
53.4. A részleges megfeleltetés stratégiája 70
53.5. A magyarázó fordítás stratégiája (explikálás) 71
53.6. Az általánosító fordítás stratégiája (generalizálás) 72
53.7. A szűkítő fordítás stratégiája (konkretizálás) 74
53.8. A teljes átalakítás stratégiája 74
53.9. A kihagyás stratégiája 77
6. fejezet. A reáliák és a fordítói stratégiák elemzése 79
6.1. A tárgyi kultúra reáliái 79
6.1.1. A teljes átalakítás stratégiája 81
6.12. A behelyettesítés stratégiája 87
6.13. Az általánosító fordítás stratégiája 90
6.1.4. A változatlan átvétel stratégiája 94
6.1.5. A kihagyás stratégiája 96
6.1.6. A részleges megfeleltetés stratégiája 98
6.1.7. A magyarázó fordítás stratégiája 98
6.1.8. A szemantikai fordítás stratégiája 104
6.1.9 A szőkítő fordítás stratégiája 105
Összefoglalás 106
6. 2. fejezet. Topográfiai reáliák 108
62.1. A változatlan átvétel stratégiája 110
622. A részleges megfeleltetés 115
623. A behelyettesítés stratégiája 118
6.2.4. A magyarázó fordítás stratégiája 119
6.2.5. A szemantikai fordítás stratégiája 121
6.2.6. Az általánosító fordítás stratégiája 122
6.2.7. A teljes átalakítás stratégiája 123
Összefoglalás 124
6. 3. fejezet. A társadalmi szerveződés reáliái 126
6.3.1. A szociális élet reáliái 129
6.3.1.1. A teljes átalakítás stratégiája 130
6.3.1.2. A részleges megfeleltetés stratégiája 134
6.3.1.3. A változatlan átvétel stratégiája 135
6.3.1.4. Az általánosító fordítás stratégiája 136
6.3.1.5. A magyarázó fordítás stratégiája 137
6.3.1.6. A behelyettesítés stratégiája 140
6.3.1.7 A szemantikai fordítás stratégiája 140
6.3.1.8. A kihagyás stratégiája 141
6.3.1.9. A szűkítő fordítás stratégiája 141
6.3.2. A kulturális-művészeti élet reáliái 142
6.3.2.1. A szemantikai fordítás stratégiája 144
6.3.2.2. A változatlan átvétel stratégiája 145
6.3.2.3. A magyarázó fordítás stratégiája 145
6.3.2.4. Az általánosító fordítás stratégiája 145
6.3.2.5. A behelyettesítés és teljes átalakítás stratégiái 146
6.3.3. Történelmi-politikai reáliák 147
6.3.3.1. A szemantikai és magyarázó fordítói stratégiák 148
6.3.3.2. A magyarázó fordítás, változatlan átvétel és részleges megfeleltetés strat. 148
6.3.3.3. A teljes átalakítás stratégiája 149
Összefoglalás 150
7. fejezet. Összefoglaló értékelés 151
7.1. A stratégiák összesítő értékelése 153
7.2. A fordítói norma 159
7.3. A szöveg identitására vonatkozó tanulságok 162
Irodalomjegyzék 166
Függelék 176
Tartalomjegyzék 181