Vallásosság, habitus, ízlés

Kutatási jelentés

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Kamarás István: Vallásosság, habitus, ízlés ' összes példány

Kiadó:	Loisir Könyvkiadó Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2009
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	147 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 15 cm
ISBN:	978-963-87583-5-4
Megjegyzés:	Angol nyelvű összefoglalóval.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

1. Bevezetés
1.1. Társadalmi pozíció, habitus, vallásosság
P. Bourdieu (2002) a társadalmi pozíció, a habitus és a különböző életszférákban (étkezés, szabadidő-szokások, fogyasztási javak) mutatkozó igények, választások és szokások összefüggését vizsgálva úgy találja, hogy a habitus közvetít egyfelől a gazdasági és a kulturális tőke koordináta-rendszerében kijelölhető társadalmi pozíció, másfelől különböző igények, választások és szokások között. Úgy vélem, hogy a habitus többé-kevésbé megfelel az életstílusnak, az értékrendnek, a szokásoknak, vagy talán éppen az ízlésnek (már csak azért is, mert maga Bourdieu is olykor ezzel a szóval váltja föl a habitust). Számomra rendkívül izgalmas kérdés, hogy vajon hogyan helyezhető el ebben az összefüggésrendszerben a vallásosság. M. Weber (1992) eléggé meggyőzően bizonyította, hogy a vallások és a vallásosságok különböző fajtái eléggé jól kapcsolhatók különféle társadalmi rendszerekhez, osztályokhoz és rétegekhez. Habár a vallásosság különböző változatai ritkán esnek teljességgel egybe társadalmi pozíciókkal, sok esetben eléggé jól megfeleltethetők életstílusoknak, értékreteknek, szokásoknak és ízléseknek, amelyeknek hatása általában közvetlenebbül kimutathatók mindennapi és ünnepnapi életünk választásaiban, döntéseiben (a vásárlási szokásainktól ízlésítéleteinkig).
Amikor Bourdieu társadalmi pozíció térképére rávetíti az életstílus-térképet, a szabadfoglalkozású diplomások (ügyvédek, orvosok, művészek, tudósok) életstílusát, a lakásokban található zongorát és zongorajátékot, a bridzspartiakt, a golfot, a vízisíelést és a whiskyt jelöli meg ezen életstílus jellemző jegyeinek, a szakmunkások körében viszont a futballt, a sörözést, a snapszlit, a horgászást és a tangóharmonikát (2002:17.). Vajon mennyiben jellemezhető a katolikus, református, Jehova-tanú, buddhista vagy Krisna-tudatú hívek életstílusa ilyen fajta elemekkel? Úgy tűnik, Andrew Greeley tézise bátoríthat ilyen természetű hipotézis megtételére. A protestáns és a katolikus képzeletvilágot összehasonlítva Greeley (2000) azt bizonyítja, hogy a katolikusok - a protestánsokéhoz képest szakrálisnak nevezhető - képzeletvilága jelentős mértékben gazdagabb képekben, illusztrációkban, történetekben, szertartásokban. Márpedig az ilyen képzeletvilágú ember a többieknél (köztük például a protestánsoknál) jóval inkább hajlamos a világ dolgaiban Isten jelenlétét érzékelni. Greely meggyőzően bizonyítja1, hogy a katolikus képzeletvilág sajátos katolikus életstílussal jár együtt. így például az Egyesült Államok katolikusai a protestánsokhoz képest jobban szeretik és „gyakorolják" (hallgatják, nézik, olvassák) az operát, a klasszikus zenét, a képzőművészetet, a tánc, gyakrabban járnak partikra, bárokba és más szórakozó
1 Reprezentatív mintákkal dolgozó kutatásokból származó számadatokkal, a legtöbb esetben 10-15 százalékos eltéréseket mutatva ki.
7 Vissza

Tartalom

Tartalom
1. Bevezetés '
1.1. Társadalmi pozíció, habitus, vallásosság
1.2. A kutatásról 9
1.2.2. Hipotetikus kategóriák 11
1.2.3. Adatfelvétel, adatfeldolgozás, elemzés 13
2. A vallásosság jellege 15
2.1. A vallásosság főbb dimenziói 15
2.1.1. A vallásos hit 15
2.1.2. Vallási ismeretek 16
2.1.3. Erkölcsi elvek 16
2.1.4. Vallásos érzések 17
2.1.5. Vallási élmények 18
2.1.6. Vallási rítusok 18
2.1.7. Vallási közösség 19
2.1.8. Meditáció 19
2.1.9. A vallásosság különböző dimenzióinak fontossága 20
2.1.10. A vallásosság kognitív-emocionális jellege 21
2.2. A „szent dolgok" fontossága 22
2.3. Istenkép 25
2.4. A nők vallási-egyházi szerepének megítélése 28
3. Életstílus, habitus, értékrend 31
3.1. A világ és az ember megítélése 31
3.2. Értékrend 33
3.2.1. Fontos dolgok 33
3.2.2. Felelősségek és kötelességek 36
3.3. A szexualitás és a szerelem megítélése 38
3.4. Tevékenység-szerkezet 42
3.4.1. A szabaidő-tevékenységek volumene 43
3.4.2. A szabadidő-tevékenységek minősége 43
3.4.3. Egyes szabadidő-tevékenységek 44
3.4.4. Látványosságok kedvelése 48
3.5. A humor fontosságának megítélése 48 3.5.1. Lehet-e szent dolgokkal tréfát űzni? 50
5
4. A művészet szerepe, fogadtatása és befogadása 53
4.1. A művészettel kapcsolatos beállítódás 53
4.1.1. Művészeti tevékenység 53
4.1.2. Művészet és vallás viszonyának megítélése 54
4.1.3. Az irodalommal kapcsolatos aktiv-passzív beállítódás 58
4.1.4. A művészet fontossága a vallásos emberek életében 58
4.2. Művészet-ismeret és ízlés 60
4.2.1. A művészi alkotások ismertsége 60
4.2.2. Művészeti ízlés 61
4.2.3. Kódismeret 63
4.3. Művészi alkotások fogadatása és befogadása 64
4.3.1. Tarkovszkij: Stalker 65
4.3.2. Bulgakov: A Mester és Margarita 68
4.3.3. Ottlik: Iskola a határon 70
4.3.4. Örkény: Trilla 72
4.3.5. Öt irodalmi mű fogadatása és befogadása 74
5. Összegezés 89
5.1. Kapcsolat a függetlenés függő változók között 89
5.1.1. Az életkor szerepe 89
5.1.2. Az iskolázottság szerepe 91
5.1.3. A vallásosság szerepe 91
5.2. Vallás-alakzatok 96
5.2.1. A vallásosság alapján 96
5.2.2. A habitus alapján 98
5.2.3. A vallásosság és a habitus alapján 100
Felhasznált művek 103
Mellékletek 107
Kamarás István: Religiosity, lifestyle, taste 139-147