Vallásos ponyvanyomtatványok Bálint Sándor hagyatékában

Előszó

ELŐSZÓ
Vallásos ponyva — hitélet — művelődés
Bálint Sándor a kiváló néprajztudós, Szeged jeles szülötte 1980-ban hunyt el váradanul. Szellemi hagyatéka (kéziratai, könyvtára, szakrális gyűjteményei) a szegedi Móra Ferenc Múzeumba került. Ennek feldolgozása az évtizedek során lassan haladt előre. A tárgyi hagyatékból nagyszerű kiállítás született, ennek katalógusa a szakemberek féltett szakirodalmi kézikönyvévé vált.1 Ugyanakkor a Bálint Sándor-életművet és a róla szóló bőséges irodalmat összefoglaló bibliográfia 2007-ben jelent meg.2 A kiváló néprajztudós mintegy 5000 kötetes könyvtárát a szegedi múzeumban használhatja a szakközönség, a nyomtatásban is megjelent könyvjegyzék alapján.3
Most a nagy életmű különösen fontos és nemzetközi szempontból is jelentős hagyatékát, a vallásos ponyvanyomtatványokat feldolgozó kötetet veheti kezébe az olvasó. Páratlan érték ez, mert olyan műfajról van szó, amelyet a tudomány hosszú időn át „napi fogyasztásra" szánt aprónyomtatványokként nem tartotta jelentősnek, és ezek java része elpusztult. Mivel ebben az időben a „köteles példány" intézménye nem létezett, senki sem tudja, hogy az ország számos kisebb-nagyobb nyomdájában hány ilyen kiadvány keletkezett. Egészen bizonyos, hogy sok ezer. Ezek kiadása, népszerűsége, olvasottsága nagymértékben hozzájárult az olvasás elterjedéséhez, másrészt a vallásos tartalom miatt az egységes szakrális kultúra kiteljesedéséhez. De mivel ezek a kis terjedelmű füzetek az idők folyamán a képpel díszítet címlapok, továbbá a belső tartalom képi illusztrálása révén jelentősen formálták a magyar népi vizuális kultúrát és az esztétikai ízlést is.
Bálint Sándor igen nagy tettet vitt végbe ezen ponyvaanyag összegyűjtésével és megmentésével. Ez a közel 1600 tétel a magyar szakrális ponyvafüzetek olyan együttese, amely mostani közlése, szakszerű leírása, címlapjuk publikálása és mutatókkal való ellátása révén a kiadványt a műfaj pótolhatatlan szak-kézikönyvévé teszi. Csak remélni lehet, hogy a gyűjtemény másik, kisebb része, amely a Szegedi Egyetemi Könyvtárba került, és található ma is, hasonló publikációt élhet meg, kiegészítve e kötet információit.
Bálint Sándor a vallásos ponyvák gyűjtésével rámutatott, hogy aló. századtól megindult vallásos könyvkiadásnak nagyértékű egyes kötetei mellett, milyen fontos volt az egyszerű emberekhez is eljutó, olcsón megvehető ponyvafüzetek kiadása és elterjedése. Ezen műfajon belül eddig a profán kiadványok - történeti művek, betyárlegendák, irodalmi művek, népi színjátékok, stb. - voltak az ismertebbek, gyakrabban hivatkozottak. Bálint Sándor vallásos ponyva együtteséből kitűnik, hogy a hitélet - amely a magyar nép hétköznapjait átszőtte, meghatározta
1 N. Szabó Magdolna (szerk.): „A legszögedibb szögedi". - Emlékkiállítás Bálint Sándor születésének 100. évfordulóján. Szeged, 2004, Móra Ferenc Múzeum.
2 GYURIS György: Bálint Sándor munkássága — Bibliográfia. Budapest — Szeged, 2007.
3 ZOMBORI István (szerk.): Bálint Sándor könyvtára. Budapest — Szeged, 2009. Vissza

Fülszöveg

Bálint Sándor igen nagy tettet vitt végbe ezen ponyvaanyag összegyűjtésével és megmentésével. Ez a közel 1600 tétel a magyar szakrális ponyvafüzetek olyan együttese, amely mostani közlése, szakszerű leírása, címlapjuk publikálása és mutatókkal való ellátása révén a kiadványt a műfaj pótolhatatlan szak-kézikönyvévé teszi. Csak remélni lehet, hogy a gyűjtemény másik, kisebb része, amely a Szegedi Egyetemi Könyvtárba került, és található ma is, hasonló publikációt élhet meg, kiegészítve e kötet információit.
Bálint Sándor a vallásos ponyvák gyűjtésével rámutatott, hogy a 16. századtól megindult vallásos könyvkiadásnak nagyértékű egyes kötetei mellett milyen fontos volt az egyszerű emberekhez is eljutó, olcsón megvehető ponyvafüzetek kiadása és elterjedése. Ezen műfajon belül eddig a profán kiadványok - történeti művek, betyárlegendák, irodalmi művek, népi színjátékok, stb. - voltak az ismertebbek, gyakrabban hivatkozottak. Bálint Sándor vallásos ponyva együtteséből kitűnik, hogy a hitélet — amely a magyar nép hétköznapjait átszőtte, meghatározta — az olvasási és vizuális művelődést is befolyásolta, a korabeli oktatás hivatalos kereteit messze meghaladva.
Úgy véljük, a kötet kiadásával a szegedi múzeum a Bálint Sándor hagyaték közreadása terén tett jelentős lépést, ugyanakkor a magyar vallástörténet és művelődéstörténet számára is komoly adósságot törlesztett. Vissza