Vallás és Egyház

katolikus szemmel

Szerző

Budapest

'Dr. Előd István: Vallás és Egyház ' összes példány

Kiadó:	Szent István Társulat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1981
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	364 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:	963-360-139-8

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Katolikus szemmel	5
A vallás
Vizsgálódásunk tárgya és módszere
Vallásosság és vallás	13
A vallássosság és a vallás fogalma	13
A vallásosság "tárgyai", megnyilvánulásai és a vallásgyakorlás formái	14
A vallási jelenségek tudományos vizsgálata	17
Vizsgálódásunk állomásai	19
A vallási jelenségek fenomenológiai vizsgálata
Bevezetés	23
A vallási élmény fenomenológiája	27
Miért inkább élmény, mint tapasztalat?	27
Fenntartásaink az élmény kifejezés használatában	27
A vallási élmény sajátos vonásai	28
A vallási élmény és érzelmi világunk	33
Affektív elemek a vallási élményben	33
A vallási élmény által kiváltott érzelmek	33
A vallási affektivitás egyéb megnyilatkozási formái	38
A vallási élmény és megismerő képességünk	38
A vallásnak értelmünk számára is vannak mondanivalói	38
A vallási élmény értelmi tükröződésének formái	39
Vallási szimbólumok	39
A szimbólum jelentése	39
A szimbólumok fajtái	40
A szimbólumok rendeltetése	41
Mítoszok	42
Vallási tanok	44
Dogmák	44
Hitvallások	45
Szent iratok	45
A vallási élmény értelmi megnyilatkozásainak témakörei	46
Első témakör: az isteneszme	46
Második témakör: a világ	48
Harmadik témakör: az ember	49
Vallási élmény és vallásos cselekedetek	51
A vallási kultusz lényege és problémái	51
A vallási kultusz formái és módozatai	52
Etika és vallás	55
A vallási élmény közösségi vonatkozásai	56
Az egyéni vallásosság ráutaltsága a közösségre	56
A vallási közösségek sajátosságai	56
Vallás és vallásszociológia	57
A vallás bölcseleti vizsgálata
A vallás bölcseleti meghatározása	61
Legtágabb értelmű meghatározás	61
Szűkebb értelmű meghatározás	62
A vallás legszűkebb értelmű meghatározása	63
A mi meghatározásunk	64
Mit tartsunk az etimológiai meghatározásokról?	65
A vallások és a vallásosság tipológiája	66
A vallások típusai	66
A vallásosság típusai	67
Fogami tisztázás a vallás igazolásához	69
Mit igazolunk?	69
Vallási igény, vallási fogékonyság, vallási szükséglet, vallási érzék, vallási ösztön	71
A vallási igényt külső körülményeknek kell aktualizálniuk	72
A vallás alapjának, a vallási igénynek bölcseleti igazolása	74
Bevezetés	74
Tételünk és annak igazolása	74
A vallás keletkezése	78
Két probléma	78
Válaszaink	78
Téves elméletek a vallás alapjáról és keletkezéséről	81
Kognitív típusú elméletek	81
Tudatlanság és félelem	81
Tudatlanság és mitológizáló világmagyarázat	82
Tudatlanságra épülő egyéb elméletek; fetisizmus, animizmus, dinamizmus vagy mana-hit, mágizmus, totemek és tabuk	84
A szociális tanulás elmélete	86
Frusztrációs elméletek	87
Feuerbach	87
Az egzisztencialisták	87
Ezekre adott válaszaink	88
Patopszichológiai elméletek	90
Murisier	91
Freud	91
Fromm	92
Hallucinogén kísérletek	92
Válaszaink	93
A marxizmus valláselmélete	95
A vallás a társadalom terméke, forrása az elidegenedés, vigasztoló jellegénél fogva veszedelmes	96
A vallás kezdeti formái	97
A marxista valláskritika kritikája	98
A vallási kifejezések nyelvészeti problémája	101
A vallási jelenségek teológiája
Teológia és vallás	107
A hit és hittudomány forrásai és a vallás	107
A Biblia	107
A szenthagyomány	109
A klasszikus teológia eredményei	110
Aquinói Szent Tamás	110
A későbbi teológia	110
Az újabb teológia és a vallás	112
Igényünk van a természetfölöttire is	112
Az "anomin kerszténység"	113
A nem-keresztény vallások értékelése	113
A II. vatikáni zsinat a vallásról	115
A vallásszabadságról	115
Az Egyház és a többi vallások	116
Az Egyház és a nem-hívők	116
A kérdés magyar szakirodalma	118
Rövid vallástörténet
A törénelem előtti ember vallásossága	121
Az ősrégészet tanúsága	121
Az etnológia tanúsága	124
Példák a mai primitívek vallásosságára	126
Az ókori kelet kihalt vallásai	127
A sumérok vallása	127
A babiloniaiak és az asszírok vallása	128
A kánaaniták, főníciaiak és a szírek ősi vallása	129
Az egyiptomiak vallása	129
A misztérium-vallások	131
A parszizmus	133
Gnószticizmus és manicheizmus	134
Keleti eredetű mai vallások	135
A mandeizmus	135
Zsidóság és kereszténység	135
A kínaiak vallása	135
A hinduizmus	137
A buddhizmus	139
Az iszlám	141
A japán sintoizmus	142
A történelem nélküli népek vallása	143
A pigmeusok	143
Egyéb primitívek	144
Európai ősvallások	145
Összefoglaló megállapítások	148
A vallás általános emberi jelenség	148
A vallások magukon viselik a népek, tájak és gazdasági körülmények sajátosságait	148
Melyek a legtöbb vallásban fellelhető elemek?	149
Miket vett át a kereszténység más vallásoktól?	150
Az emberiség vallási megoszlása 1973-ban	151
A vallási tapasztalat útjai	151
Az egyház
Az egyházról szóló zsinati konstitúcióból	167
Az egyház krisztusi alapítása
Legrégibb adataink Krisztus egyházáról	170
Első keresztény közösségek	170
Az őskeresztény közösségek élete	172
Sorsdöntő problémák	174
Az első igehirdetés	176
Jézus egyházalapító szándéka	179
Távolabbi utalások	179
Három esemény az evangélumokból	180
A megdicsőült Krisztus kapcsolata egyházával
Bevezetés	191
Az egyház isten népe	192
Isten üdvözító terveinek kibontakozása üdvtörténetet eredményez	193
Népről az Újszövetségben csak átvitt értelemben beszélünk	193
A szövetség és az elkötelezettség népe	194
Isten népe egyfelől kultikus közösség, másfelől jogilag megszervezett történelmi alakulat	195
A szolidaritás és a korporatív szellem Isten népében	196
Isten népe vándor-Egyház	197
Kik tartoznak Isten népéhez?	198
Az egyház Krisztus misztikus teste	199
Bibliai megalapozás	199
Akik Krisztusba kapcsolódtak, egymással is szervek kapcsolatban vannak	200
Egyének fölött álló természetfölötti család, amelybe a keresztségben beleszületik az ember	201
Hogyan viszonylik egymáshoz Krisztus és Krisztus Teste?	202
A bibliai kép további története	203
A hittudósok következtetései	204
Az Egyház Krisztus jegyese	207
Jahve és népe jegyesi kapcsolata	208
Krisztus és Egyháza jegyesi kapcsolata	209
Az egyház a szentlélek temploma	210
Mi a szerepe a Szentléleknek az Egyházban?	211
Hogyan képzeljük a Lélek és az Egyház egymáshoz való viszonyát?	213
Az Egyház mint szeretetszövetség	216
Az Egyház misztériuma: az Egyház mint hittitok	217
Az Egyház misztériuma	217
A misztérium szó a bibliai és az egyházi nyelvhasználatban többféle értelemben fordul elő	217
Az Egyház misztériumára a misztérium szónak mindhárom értelme vonatkozik	218
Az Egyház mint hittitok: Krisztus Egyházának kettős arculata	218
Az Egyház Istentől ered és isteni vonásokat mutat, de emberekből áll	219
Az Egyház kegyelmi közösség és jogi szervezet	220
Az eszkatológiai feszültség	220
A kettősség az Ige megtestesülésére emlékeztet	220
Az Egyház misztériuma mint szakramentalitás	221
Fogami tisztázás	221
Egyháztani következmények	222
Szentségtani következmények	223
Krisztus Egyházának fogyatkozhatatlansága és tévedhetetlensége	225
Krisztus Egyháza fogyatkozhatatlan	225
A Biblia tanítása	225
A krisztusi örökség változatlan fenntartása nem jelenthet megmerevedést	225
Az Egyház tévedhetetlensége	226
A tévedhetetlenség fogalma	226
A tévedhetetlenség bizonyítása	226
Miben tévedhetetlen az Egyház?	228
Kik tévedhetetlenek?	230
Az egyház céljai	231
A megváltás gyümölcseinek eljuttatása minden emberhez	231
Az abszolút jövő alázatos szolgálata	232
Krisztus titokzatos Testének fokozatos kiépítése	232
Kultikus tevékenység	232
A jelszerűség valósítása	233
Krisztus egyházának lényeges tulajdonságai
Bevezetés	237
Krisztus Egyháza látható Egyház	238
Az Egyház láthatósága és a Biblia	238
A láthatóság a szakramentalitásból is következik	239
A láthatóság és az inkarnáció	240
Krisztus Egyháza egyetlen	240
Tételünk bibliai alapjai	240
Kik tartoznak Krisztus egyetlen Egyházában?	241
A hármas kötelék szerepe	241
A tagság kérdésének bonyolultsága	241
Újabb megoldási kísérletek	242
Melyik egyház mondható Krisztus egyetlen Egyházának?	243
Krisztus Egyháza és a római Egyház	243
Mondhatók-e egyházaknak a nem-katolikus keresztény közösségek?	244
A keresztények megoszlása ellenkezik Isten akaratával	245
Krisztus egyedül üdvözítő egyháza	247
Egymásnak ellentmondani látszó két elv	247
Egyeztetési kísérletek	248
A "votum Ecclesiae" és a Krisztus Egyházához való tartozás	249
A "votum Exxlesiae" és a római Egyházhoz való tartozás	250
Az egység Krisztus egyházában	251
A Szentírás és a szenthagyomány	251
Az egységet biztosító tényezők isteni ajándékok	251
Az egység mint feladat	252
Az egyházatyák szintén ajándéknak is, feladatnak is tartják az Egyház egységét	253
Egység a sokféleségben	253
Krisztus Egyházának egysége és a római Egyház	254
A szentség Krisztus Egyházában	255
A szentség mint kegyelmi adottság: objektív értelemben vett szentség	255
A szentség mint megvalósításra váró feladat	256
Az Egyház etikai szentsége csak a világ végén fog megvalósulni a maga teljességében	256
Alkalmazható-e Krisztus Egyházára a bűnös jelző is?	258
Krisztus Egyházának szentsége és a római Egyház	259
Az egyetemesség (katolicitás) Krisztus Egyházában	260
Az egyetemesség bibliai alapjai	260
Az egyetemesség formái	260
Az egyetemesség mint feladat	261
Egy akol és egy pásztor	262
Krisztus Egyháza apostoli egyház	263
Az apostoliság fogalmi köre	263
Az apostoliság és a nem-katolikus keresztények	263
Krisztus Egyházának apostolisága és a Szentírás	264
A római Egyház apostolisága	264
Az apostoli Egyház szervezetének utódlása
Isten népének két státusa: klerikusok és laukusok	269
A két státus közös elemei	270
A két státus eltérő elemei	272
A laikusok szerepe az Egyházban	273
Klerikusok és laikusok együttműködése nem-egyházi ügyekben	276
A hierarchia strukturáltsága	277
Strukturáltság az apostoli Egyházban	278
Az apostoli hatalom gyakorlásának típusai	278
Az apostolok megbízatásának utódlása	279
A hierarchia további tagolódása	281
Papi szolgálat és papi "hatalom" az Egyházban	281
Az apostolok megbízatásának püspöki utódlása	282
Az apostoli küldetés végigvonul az egész történelmen	282
Apostoli kollégium és püspöki kollégium	283
A kétféle kollégium lényege	283
A püspöki kollegialitás következményei	285
Az apostolok és a püspökök "hatalmának" különbözősége	285
Mit jelent a gyakorlatban, hogy minden egyes püspök gondoskodjék az egész Egyház sorsáról:	286
A püspöki kollégium tévedhetetlensége	286
A megyéspüspök hatalma saját egyházmegyéjében	287
A zsinat állásfoglalása néhány vitatott kérdésben	288
Szent Péter utódai	290
Az utódlás bibliai alapja	290
Szent Péter római püspöksége	291
A római püspök primátusának történeti bizonyítása	293
A primátusi jogkör fokozatos bővülésének elvi alapja	293
A pápai primátusra utalnak egyes elvi jelentőségű kijelentések	294
A primátus további tanúi gyakorlati magatartások	295
A primátusi jogok kialakulásának egyéb tényezői	296
A pápai primátusról szóló dogma	297
Az első vatikáni zsinat előtti dogmafejlődés	297
A primátus az Egyház ókorában	297
A primátus továbbfejlődése a középkorban és az újkorban	298
Az első vatikáni zsinat dogmája a primátusról	299
A zsinati határozat szöveg és mondanivalói	299
A primátus az Egyház szakramentalitásából is következik	301
A pápa és Krisztusban egyesült család feje	301
A primátus nem öncélú hatalom	302
A pápa Róma püspöke	302
A primátus az első vatikáni zsinat után	303
A centralizmus győzelmének látszata	303
A püspökök jogainak biztosítása	304
A kétféle hatalom elvi összeegyeztetésének kísérletei	304
A Pápa tévedhetetlensége	306
A tanítóhivatal tévedhetetlensége	306
A pápa külön tévedhetetlensége	307
Az első vatikáni zsinat dogmája a pápai tévedhetetlenségről	309
A tévedhetetlenség dogmájának hittudományos értelmezése	309
Nem-tévedhetetlen egyházi megnyilatkozások	312
Gyakorlati következmények a hit hirdetői részére	313
Az áldozópapok küldetése	314
A preszbiteri fokozat kialakulása	314
Az áldozópapok feladatai	315
A papok személyi kapcsolatai	318
A diakonátus	320
Diakonusok a Bibliában	320
A diakonus feladatai	321
Önálló és állandó diakonátus	321
Nyílt kérdések	322
A klérus társadalmi helyzete	322
Cölibátus a klérusban	322
A nők papsága	324
Az Egyház fogalmi megközelítése	326
Utószó	331
Felhasznált irodalom	333
A szövegben előforduló irodalmi utalások	341
A zsinati kiadványok címének rövidítése	351