Előszó | 11 |
A dolgozók együttműködése mint a vállalati célok elérésének feltételei | 17 |
A vállalat fogalmának társadalmi és gazdasági tartalma | 17 |
A dolgozók együttműködése a vállalat modelljében | 17 |
Az együttműködés marxista értelmezése | 22 |
Az együttműködés mint a vállalati dolgozók társtulajdonosi szerepre nevelésének eszközei | 24 |
A dolgozók együttműködése a vállalatszervezés elméletének tükrében | 27 |
Az együttműködés mint a szervezés fogalmának fő eleme | 27 |
Az információ szerepe az együttműködés viszonyai között | 31 |
A gazdasági és a műszaki dolgozók együttműködésének jelentősége - vizsgálati követelmények | 33 |
A vizsgálat célja, módszere és szervezése | 39 |
A vizsgálat célja és az alkalmazott feltevések | 39 |
Módszertani előfeltételek | 41 |
A vállalat társadalmi rendszerének elfogadott modellje | 41 |
Az interakció elmélete és alkalmazási lehetőségei a szervezeti magatartások vizsgálataiban | 46 |
Az együttműködés magatartás modellje | 51 |
Kiindulási alap és alkalmazott vizsgálati módszer | 58 |
A vizsgálat területe | 58 |
A dolgozók vizsgált csoportjai | 60 |
Vizsgálati eszközök és eljárások | 63 |
A kérdőíves felmérés mint a szubjektív értékeléseken alapuló vizsgálat ellenőrzése (az információátadás késési mutatószámai) | 84 |
A vállalatok gazdaságossági mutatója | 92 |
A vizsgálatban szereplő dolgozók adatai | 97 |
Népességi jellemzők | 97 |
Nem, kor és társadalmi származás | 97 |
Képzettség | 99 |
Családi állapot | 102 |
Az elfoglalt lakás nagyságával mért életkörülmények | 102 |
A házastárs foglalkozása | 105 |
A munkahellyel kapcsolatos adatok | 107 |
Fizetés | 107 |
Részvétel a társadalmi, politikai és önkormányzati szervekben | 108 |
Betöltött munkakör | 112 |
Nem és kor | 112 |
Fizetés | 116 |
Képzettség | 119 |
Szolgálati idő a jelenlegi munkakörben | 122 |
Dolgozók áthelyezése foglalkozási csoporton belül és foglalkozási csoportok között (társadalmi mozgékonyság) | 124 |
A munkával való elégedettség | 129 |
A munkához való viszony | 129 |
A foglalkozásválasztás indítékai és helyességének értékelése | 133 |
Ragaszkodás a foglalkozáshoz | 139 |
A szakképzettség felhasználása a betöltött munkakörben | 144 |
A munkahelyváltoztatás indítékai | 147 |
A munka közben felmerülő nehézségekre való reagálás | 150 |
Közérzet és munkavégzés | 156 |
Szakmai továbbképzés | 157 |
Társadalmi kapcsolatok | 160 |
Társadalmi távolság a gazdasági és a műszaki dolgozók között | 162 |
Összefoglalás | 168 |
A dolgozók jellemvonása és az együttműködés színvonala | 173 |
Az együttműködés színvonalának megkülönböztetése az értékelő személyek tulajdonságai szerint | 173 |
Az értékelő személyek tulajdonságainak hatása az együttműködési színvonal alakulására | 178 |
Szolgálati idő a jelenlegi változatnál | 178 |
Közérzet | 179 |
Társadalmi kapcsolatok, főleg az ugyanahhoz a vállalathoz tartozó munkatársakkal | 179 |
Tisztesség betöltése a munkásönkormányzatban | 180 |
Meggyőződés a helyes foglalkozásválasztásról | 181 |
A munka közben tapasztalt nehézségek fajtái | 182 |
A munkához való viszony | 183 |
A végzett feladatok értékelése a szakképzettség növelése szempontjából | 184 |
Összefoglalás | 184 |
Az együttműködést befolyásoló tényezők elemzése | 187 |
Az együttműködés tényezőcsoportjai a gazdasági és a műszaki dolgozók értékelésében | 187 |
A mennyiségi elemzés eredményei | 187 |
A minőségi elemzés eredményei | 191 |
Az együttműködési tényezői | 194 |
A munka tárgyi feltételei | 195 |
Az együttműködő személyek hiányzása | 200 |
Munkaerővándorlás az ellentétes csoportban | 201 |
A bizonylatok áramlása a vállalatnál | 202 |
A belső ellenőrzés szervezése | 204 |
Az ellentétes csoportba tartozó személyek fizetése | 205 |
A gazdasági/műszaki állományú munkatársak | 207 |
A munkatársak munkához való viszonya | 207 |
Az információátadás sürgőssége | 208 |
A válaszadó személyes kapcsolatai | 212 |
A munkatársak tájékozottsága a válaszadó munkájának területéről és jellegéről | 215 |
A munkatársak reagálása a közösen elintézendő ügyekre vonatkozó kívánságokra és észrevételekre | 215 |
A munkatársak együttműködési készésge | 222 |
A munkatársak viszonyulása a javasolt szervezeti ésszerűsítésekhez | 224 |
A közvetlen felettes | 228 |
A felettes érdeklődése az ellentetéses foglalkozási csoprtok számára végzendő feladatok iránt | 228 |
A felettestől kapott útmutatások | 231 |
A közvetlen felettes személyes kapcsolatai az ellentétes foglalkozási csoprtok számára végzendő feladatok iránt | 228 |
A felettestől kapott útmutatások | 231 |
A közvetlen felettes személyes kapcsolatai az ellentétes foglalkozási csoporthoz tartozó munkatársak felettesével | 234 |
A felettes viszonyulása az ellentétes foglalkozási csoporthoz tartozó dolgozókhoz | 236 |
A felettes viszonyulása az ellentétes egységek számára végzendő feladatokkal kapcsolatos ésszerűsítésekhez | 239 |
A felettes tájékozottsága az ellentétes csoportbeli munkatársak tevékenységéről | 241 |
A munka elismerése a felettes részéről | 244 |
A vállalat igazgatója | 245 |
A dolgozók vizsgált csoportjainak együttműködését igénylő ügyek értékelése | 246 |
Az igazgató tárgyilagossága a gazdasági és a műszaki dolgozók köozött felmerülő vitás ügyekben | 249 |
A válaszadó foglalkozási csoportjához tartozó dolgozók által végzett munka elismerése | 253 |
Az együttműködést igénylő feladatokért viselt felelősség igazságos megosztása | 257 |
Az igazgató viszonyulása a szervezeti - gazdasági és műszaki - egységek igényeihez és nehézségeihez | 259 |
A válaszadó foglalkozási csoportjába tartozó dolgozók jóléti és szociális ügyeinek értékelése | 263 |
A válaszadó foglalkozási csoportjához tartozó dolgozók munkájának elismerése | 266 |
A vállalat társadalmi, politikai, szakmai szervezetei és önkormányzata | 270 |
A válaszadó foglalozási csoportjához tartozó dolgozók által vágzett munka értékelése a pártalapszervezet részéről | 270 |
A pártalapszervezet viszonyulása a válaszadó foglalkozási csoportjához tartozó dolgozók szervezeti egységeinek igényeihez és nehézségeihez | 271 |
A munkatanács tevékenysége | 273 |
A válaszadó foglalkozási csoportjához tartozó dolgozók közreműködése a munkástanácsban | 274 |
Milyen figyelemmel kezeli a munkástanács a gazdasági és a műszaki ügyeket? | 276 |
Hogyan kezeli az üzemi bizottság a válaszadó foglalkozási csoportjához tartozó dolgozókat szociális és jóléti ügyeik kezelése révén? | 278 |
Összefoglalás | 280 |
Befejezés | 290 |
Függelékek | 297 |
Az idézett irodalom jegyzéke | 347 |