Előszó
A könyv, amit az olvasó most kezében tart, tankönyv, tehát része egy oktatási koncepció alapján felépülő tananyagnak, amelyet a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügyi szakos hallgatói...
Tovább
Előszó
A könyv, amit az olvasó most kezében tart, tankönyv, tehát része egy oktatási koncepció alapján felépülő tananyagnak, amelyet a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügyi szakos hallgatói Pénzügytan címen tanulnak. Ebből következően felépítését, tartalmát a többi résztárgyhoz és szaktárgyakhoz való alkalmazkodás, beilleszkedés erőteljesen befolyásolja. A Vállalati pénzügyek oktatását megelőzi a Pénzelmélet, és követi a Pénzforgalom és hitel, Költségvetés és a Pénzügypolitika tanítása, valamint több olyan tárgy, ami a vállalati pénzügyek egyes témáit az éppen aktuális szabályozókra, vagy speciális körülményekre (ágazatokra) alkalmazva tárgyalja.
Feladatunknak ezért azt tartottuk, hogy olyan ismeretanyagot adjunk hallgatóink és érdeklődő szakembereink kezébe, amelyből a vállalati finanszírozás alapkérdéseiről kapnak összefüggő, áttekintő képet.
Elsősorban különféle finanszírozási megoldásokat vázolunk fel, ismertetve azok pozitív és negatív hatásait, és így tárgyaljuk a vállalati reagálások variációit is.
Közismert, és tananyagunk megírásában sok gondot okozott, hogy a finanszírozásra vonatkozó szabályok gyakran változnak, viszont több évtizedes oktatói tapasztalataink szerint nemritkán korábbi megoldások más kombinációban kapnak helyet az új finanszírozási rendszerben. E tapasztalatokat hasznosítva az egyes szabályozóeszközöket általában elemeire bontva tárgyaljuk, mert úgy gondoljuk, hogy így az egyre változó szabályozók együttes hatásmechanizmusa ezekből az alkotóelemekből nagyrészt felépíthető. Ez a szempont érvényesül többnyire a jelenleg érvényes rendszer ismertetésekor is, ahol nem a részletes tárgyalásra, s különösen nem az adott mértékekre helyeztük a súlyt, hanem az alapvonások megvilágítására. Arra is ügyeltünk, hogy tárgyunkra ráépülő, vállalati pénzügyekkel foglalkozó tananyagokkal a kapcsolat meglegyen, de zavaró ismétlődésre, átfedésre ne kerüljön sor.
Vissza