Fülszöveg
A szerző jogi-elméleti szempontból elemzi a vállalati gazdálkodás és vállalatirányítás legvitatottabb problémáit.
A mű első része a vállalati önállósággal és annak korlátaival foglalkozik. Vizsgálja a vállalat jogait és kötelezettségeit, a népgazdasági terv vállalati gazdálkodással való kapcsolatának jogi eszközeit, a vállalati nyereségesség és a népgazdasági érdek összeegyeztetésének jogi oldalát, a vállalati vagyonnal való rendelkezés lehetőségeit és kereteit. A népgazdasági érdeket sértő vállalati nyereségért való felelősséget elemzésénél - a magyar jogirodalomban összefoglalóan először - foglalkozik azokkal a kérdésekkel, hogy mi minősül tisztességtelen haszonnak, illetve méltányos hasznot meghaladó vállalati nyereségnek, mikor állapítható meg a szabad árakkal vagy a monopolhelyzettel való visszaélés stb.
A második rész a központi gazdaságirányítás egyes formáit és eszközeit tárgyalja. Érdeklődésre tarthatnak számot az ágazati irányítás, illetve a vállalatok felügyelete...
Tovább
Fülszöveg
A szerző jogi-elméleti szempontból elemzi a vállalati gazdálkodás és vállalatirányítás legvitatottabb problémáit.
A mű első része a vállalati önállósággal és annak korlátaival foglalkozik. Vizsgálja a vállalat jogait és kötelezettségeit, a népgazdasági terv vállalati gazdálkodással való kapcsolatának jogi eszközeit, a vállalati nyereségesség és a népgazdasági érdek összeegyeztetésének jogi oldalát, a vállalati vagyonnal való rendelkezés lehetőségeit és kereteit. A népgazdasági érdeket sértő vállalati nyereségért való felelősséget elemzésénél - a magyar jogirodalomban összefoglalóan először - foglalkozik azokkal a kérdésekkel, hogy mi minősül tisztességtelen haszonnak, illetve méltányos hasznot meghaladó vállalati nyereségnek, mikor állapítható meg a szabad árakkal vagy a monopolhelyzettel való visszaélés stb.
A második rész a központi gazdaságirányítás egyes formáit és eszközeit tárgyalja. Érdeklődésre tarthatnak számot az ágazati irányítás, illetve a vállalatok felügyelete kapcsolatáról és tartalmáról szóló fejtegetések, a gazdasági szabályzók jogszabályi megjelenítéséről és a vállalati gazdálkodásba való operatív beavatkozásról végzett elemzések. Részletesen foglalkozik ebben a körben az utasítási jog gyakorlási módjával és korlátaival, a vállalatok ezzel kapcsolatos jogvédelmi lehetőségeivel.
A harmadik rész új, rendkívül időszerű témakörrel: a vállalati társulásokkal foglalkozik. Részletesen vizsgálja a társulási jog alakulását, kritikailag elemzi az 1970-1971. évi társulási jogszabályokat. Ismerteti a kooperációs-együttműködési megállapodásokat, a közös beruházásokat, az egyesülések működését, az Rt- Kft formában működő közös vállalatokkal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokat, és a vállalatok közötti különböző eszközáramlási formákat is.
A szerző javaslatokat tesz az eljövendő jogi szabályozásra. A számos gondolatébresztő, új koncepciót jelentő javaslatai között nyilván több vitatható is akad. A szerző ezért részletesen feldolgozta a témával kapcsolatos nemcsak jogi, hanem a közgazdasági-gazdaságpolitikai irodalmat, továbbá a polgári jogi, államigazgatási jogi és közgazdasági-szociológiai összefüggéseket is, s részletesen ismerteti a nézeteivel ellentétes álláspontokat.
Az aktuális kérdésekkel sokszor újszerű megközelítésben foglalkozó mű egyaránt hasznos a gazdaságirányítási szakemberek, vállalati vezetők, közgazdászok, a vállalatok jogászai, a jogalkotás és az elméleti jog művelői számára.
Vissza