I. rész | |
Alapkategóriák | 13 |
A vállalati külkereskedelmi gazdaságtan tárgya | 13 |
Röviden a vállalatpolitikáról | 17 |
A magyar külkereskedelem állami irányításának eszközrendszere | 21 |
Az irányítási, illetve a szabályozási tevékenység | 21 |
Az állami irányítás közgazdasági szabályozó eszközei | 22 |
Külkereskedelmünk vállalati szervezete a termelő- és külkereskedelmi vállalatok kapcsolatrendszere | 62 |
Az önálló külkereskedelmi joggal felruházott vállalatok | 63 |
Az állami képviseleti vállalatok helye külkereskedelmünk vállalati szervezetében | 65 |
A szakosított külkereskedelmi vállalatok | 68 |
A szakosított külkereskedelmi vállalatok és a külkereskedelmi joggal nem rendelkező termelővállalatok kapcsolata | 70 |
Az egyes együttműködési-elszámolási formák jellemzői | 78 |
Külkereskedelmünk vállalati szervezetének továbbfejlesztése | 93 |
Pénzeszköz-gazdálkodás a külkereskedelmi vállalatoknál | 99 |
A vállalati gazdálkodást általánosan befolyásoló szabályzók érvényesülése a külkereskedelmi tevékenység, illetve a specializált külkereskedelmi vállalatok esetében | 99 |
A vállalati tevékenység forrásokkal való ellátása, a külkereskedelmi áruforgalom finanszírozása | 110 |
A hitelrendszer és érvényesülése a külkereskedelmi tevékenységben | 123 |
II. rész | |
A vállalati gazdálkodási célok megfogalmazása | 141 |
A reálönállóság fogalma | 141 |
Vállalati motivációk | 144 |
Szakosított külkereskedelmi vállalati sajátosságok | 148 |
A vállalati gazdálkodás kockázatai a külkereskedelemben | 155 |
Bizonytalanság és kockázat a gazdasági életben | 155 |
Bizonytalanság és kockázat a külkereskedelemben | 157 |
A külkereskedelmi ügyletek kockázatai | 158 |
Vállalkozási (üzletpolitikai) kockázatok a külkereskedelemben | 168 |
A kockázat mérése | 182 |
A külkereskedelmi vállalati költséggazdálkodás | 189 |
A külkereskedelmi áruforgalmi költségek | 189 |
A külkereskedelmi tevékenység költségeinek jellege | 191 |
A külkereskedelmi vállalat költségeinek csoportosítása | 192 |
A külkereskedelmi vállalati költséggazdálkodás területei | 199 |
A vállalati költségelemzés | 202 |
Választás költségszámítási módok között | 211 |
A külkereskedelmi vállalati árréspolitika | 220 |
A kereskedelmi árrésről általában | 220 |
Árrés a külkereskedelemben | 221 |
A külkereskedelmi vállalat árréspolitikai döntéseinek szabadságfoka és lehetséges területei | 228 |
A külkereskedelmi vállalat szolgáltatása színvonalának mérhetősége - mérése | 231 |
A vállalati nyereség képzése és elosztása | 234 |
A vállalati nyereség szerepe és keletkezése | 234 |
Az áruforgalmi tevékenység fő jellemzői és a vállalati eredmény | 239 |
A nyereségfelhasználás és a vállalati eredmény | 249 |
A nyereség szerepe a vállalati bérgazdálkodás központi szabályozásában | 258 |
III. rész | |
A vállalat piaci célrendszere, alapvető piaci döntései | 265 |
Vállalatpolitika és piaci célrendszere | 265 |
A világpiacra való kilépés tervezése, információs megalapozás | 270 |
Szakosított külkereskedelmi vállalati piacpolitika | 278 |
A külső piac | 286 |
Értelmezés, méret, dinamika, elemek | 286 |
A (külső) piac szereplői közötti kapcsolatok | 291 |
A külső piacok termékstruktúrája alakulásának törvényszerűségei | 296 |
A tőkés piacok sajátosságai | 306 |
Versenyhelyzet-versenyképesség | 306 |
A szegmensek megközelíthetősége | 309 |
Versenytípusok és versenykorlátozások | 311 |
A piac résztvevőinek együttműködése, versenykorlátozás | 315 |
A piaci együttműködés jogi akadályai | 320 |
A nemzetközi vállalatok | 322 |
Következtetések a magyar vállalatok számára | 324 |
A szocialista piacok és a piaci munka sajátosságai | 326 |
A piaci munka szükségessége | 326 |
A külső piaci munka feladatai | 328 |
A beszerzési és értékesítési lehetőségek felkutatása a szocialista piacokon | 332 |
Új együttműködési formák a szocialista gazdasági integrációban | 344 |
Konjunkturakutatás | 361 |
Fogalmak, elmélettörténet, alapelemek | 361 |
A konjunkturakutatás gyakorlati jelentősége | 364 |
A tőkésországokban leggyakrabban alkalmazott konjunkturakutatási módszerek | 370 |
A konjunkturális információk értékelése és felhasználása | 380 |
Külkereskedelmi piackutatás | 383 |
A piackutatás fajtái, alapvető módszerei | 383 |
A külkereskedelmi piackuttás sajátosságai | 385 |
A külkereskedelmi piackutatás területei | 389 |
Marketing szemlélet és marketing mix a külpiaci munkában | 402 |
A marketing szemlélet lényege | 402 |
A marketing terv | 406 |
A marketing-mix | 409 |
Termékpolitika | 413 |
Alapelvek-alapkategóriák | 413 |
Sikertermékek | 419 |
Elemzés-előrejelzés | 421 |
Vállalati árpolitika és ármunka a külkereskedelemben | 431 |
Az árpolitika fogalma, célja és jelentősége a vállalati gazdálkodásban | 431 |
A külkereskedelmi vállalati árpolitika jellegzetességei és az árpolitikát meghatározó tényezők | 434 |
A vállalati árpolitika-ármunka súlyponti kérdései | 448 |
Az értékesítési csatornákkal kapcsolatos eladói döntések | 462 |
Az exporttermék értékesítési csatornája | 462 |
A közvetítői piac résztvevői és helyük az értékesítési úton | 465 |
Az értékesítési út, mint a közvetítő kereskedők kapcsolatrendszere | 474 |
A közvetítő kereskedők funkciói | 477 |
A közvetítő kereskedők transzformációs tevékenysége, az értékesítési csatorna mint transzformációs rendszer | 479 |
Az értékesítési csatornára vonatkozó lehetséges döntések, az exportőr értékesítési csatornapolitikája | 480 |
Egyéb marketing-mix elemek | 489 |
Értékesítés-elősegítés | 489 |
A vevő gondozása | 493 |
Hibaforrások a marketing tevékenységben | 500 |
A vállalati tevékenység értékelése | 509 |
A vállalati tevékenység értékelésének külső és belső céljai | 504 |
Vállalati értékelések elemei és alaptípusai | 505 |
A vállalati önértékelés | 509 |
A mértékek megválasztása | 514 |
Az értékelés technikai feltételeinek meghatározása és megteremtése | 520 |
Az értékelés személyi feltételei | 520 |
Az értékelés tárgyi feltételei | 521 |
Az értékelés adatbázisának megteremtése | 521 |
Az értékelés módszereinek megválasztása | 524 |
Az értékítélet kialakítása | 525 |
Az értékítéletek ellenőrzése - az ítéletek "értéke" | 527 |