Vállalatcsoportok

Konszern szervezetek, holding-struktúrák

Szerző

Fordító

Lektor

Budapest

'Rolf Bühner: Vállalatcsoportok ' összes példány

Kiadó:	Aula Kiadó Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2002
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	363 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-9345-70-9
Megjegyzés:	Néhány fekete-fehér illusztrációval.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezetés	19
A KONSZERN SZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉNEK ELVI ALAPJAI	29
Alapfogalmak	29
A konszernfogalom értelmezése	29
A konszern szervezetelméleti fogalma	31
A konszern jogelméleti fogalma	32
Koncentráció és kooperáció - a konszern elhatárolása a vállalatközi kapcsolatok más formáitól	35
A konszern alkotóelemei: alapegységek, csúcsegység, köztes egységek	37
A konszern szervezet két fő működési modellje (az alkotóelemek kombinációi a társasági jog alapján)	38
A törzsház-konszern	38
A holding-konszern	41
Hivatkozások az 1. fejezethez	43
Konszernek kialakulása és fejlődése	46
A konszernképződést meghatározó tényezők	46
Konszernépítkezés belső és külső növekedés útján	48
A konszern szervezet előnyei és hátrányai	53
Konszernfejlődés történeti vetületben - két nyugat-európai ország példája	54
A konszernformák fejlődése Nagy-Britanniában	56
A konszernformák fejlődése a Német Szövetségi Köztársaságban	59
Hivatkozások a 2. fejezethez	63
Konszerntípusok	66
A munkamegosztás mint a konszern szervezet tagolásának alapja (konszernstruktúra-típusok)	66
Funkcionális törzsház-konszern	68
Divizionális törzsház-konszern	71
Mátrix törzsház-konszern	73
A hatáskörmegosztás mint a döntési kompetenciák kialakításának alapja (konszernirányítási típusok)	76
Operatív konszernirányítás	80
Stratégiai (menedzsment) konszernirányítás	80
Pénzügyi konszernirányítás	82
Vagyonkezelői konszernirányítás	82
A konszernvállalatok közötti tevékenységi kapcsolatokon nyugvó (belső kooperáció szerinti) és a vállalatpolitika jellegén alapuló (differenciált és koncentrált tevékenységek szerinti) tipizálás, valamint az alapvető képességekre épülő konszern szervezet	83
Hivatkozások a 3. fejezethez	85
A konszernközpont irányítási feladatai és szervezete	87
Kiemelt konszernvezetési funkciók: stratégiaalkotás, szervezetalakítás, emberi erőforrás menedzsment, controlling	87
Konszernvízió (misszió), konszernstratégiák	88
Szervezetalakítási funkció a vállalatcsoportban	91
Az emberi erőforrás menedzsment konszernszervezeti sajátosságai	92
Konszern controlling	95
A konszernközpont szervezete	99
A konszernközpont kialakítását meghatározó tényezők	100
A konszernközpont típusai, mérete és funkció-struktúrája	102
Hivatkozások a 4. fejezethez	105
A stratégiai konszernirányítás hatékony formája: a menedzsment-holding	108
A menedzsment-holdingok kialakulásának okai	108
Út a menedzsment-holding struktúrához	110
Új gazdasági kohívások	116
A kifejlett divizionális szervezetek hátrányai	123
A menedzsment-holding jellemzői és előnyai	126
A menedzsment-holding jellemzői	127
A menedzsment-holding előnyei	137
A menedzsment-holding típusai	146
A központ és a divíziók kialakítása	146
Vezetési struktúra	153
A holdingok nemzetközi formái	159
A holding különleges formái	164
A menedzsment-holding kialakítása	166
A kifejlett divizionális szervezettől a menedzsment-holdingig	167
Átmenet a pénzügyi holdingból menedzsment-holdingba	177
A bevezetés költsége és időtartama	179
Menedzsment-holdingok a gyakorlatban: 46 konszern empirikus vizsgálati tapasztalatai	180
A menedzsment-holdingokból álló szervezeti minta tipizálása	180
Vegyes-integrált menedzsment-holdingok (A-típus)	182
Funkcionális-integrált menedzsment-holdingok (B-típus)	184
Karcsú menedzsment-holdingok (C-típus)	184
Holdingok menedzsment-társasággal (D-típus)	186
Atipikus menedzsment-holdingok (E-típus)	188
Hivatkozások az 5. fejezethez	188
Esettanulmány: Siemens konszern	191
A kezdetek: egy kisvállalkozás növekedése	191
A divizionális szervezet korai formája a Siemensnél	192
A konszernfejlődés divizionális alapú mátrix szervezeti periódusa	193
A kifejlett divizionális konszern szervezet	196
Vízió, misszió, tevékenységi kör	196
Szervezetalakítási elvek és a "tiszta" divizionális szervezeti struktúra	197
A konszern működése, gazdálkodási eredményei az 1989-1998 közötti időszakban	201
A Siemens konszern az ezredfordulón	205
A Siemens AG 10 pontos stratégiai akcióprogramja	205
A Siemens az élre tör - hogyan valósítja meg radikális szerkezetátalakítási programját a német konszern?	208
Hivatkozások a 6. fejezethez	219
KONSZERN SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON - HAZAI ELMÉLETI NÉZETEK A VÁLLALATCSOPORTOSULÁSOKRÓL ÉS A KAPCSOLÓDÓ VÁLLALATOK-VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDÉSI TAPASZTALATAI AZ EZREDFORDULÓIG	221
Konszern szervezetek kialakulása és fejlődése a volt szocialista nagyipar állami vállalati bázisán	221
A spontán konszernesedés	221
Elméleti előzmények a magyar közgazdasági és jogi szakirodalomban	221
A konszernirányítás egyes megnyilvánulásai 1988 előtt hazánkban	223
Nagyvállalati válsághelyzetek kialakulása és a spontán konszernesedés kezdetei	229
Vállalati kezdeményezésű konszern-átalakulások a társasági törvény alapján	232
A korai vállalatcsoportosulások szerveződésének általános jellegzetességei	235
A vállalati kezdeményezésű belső társaságalapítások háttere, motivációi és eredményessége - elemző visszatekintés a kilencvenes évek elejének szakirodalmában	240
Hivatkozások az 1.1. fejezethez	244
Konszern szervezetek létrejötte és működése állami felügyelet (irányítás) mellett	248
Az állami vagyonvédelmi törvény elfogadása és az Állami Vagyonügynökség felállítása	248
Elméleti nézetek a konszern jellegű szervezetek működési, illetőleg továbbfejlődési lehetőségeirpl az államilag ellenőrzött szervezeti átalakulások és privatizáció feltételei között	249
A korai vállalatcsoportosulások "életútja" a kilencvenes évek első felében	253
Új konszern szervezetek kialakulása állami kezdeményezésre vagy állami jóváhagyással	261
Nagyvállalalti átalakulások egységes társasági szervezetből konszernformába	268
Hivatkozások az 1.2. fejezethez	288
A kisvállalkozástól a holdingig - magyar tulajdonú magánvállalkozások fejlődése a cégcsoport formáig	292
A (társas)kisvállalkozások új szervezeti-jogi formái a pártállami korszak utolsó évtizedében	292
Magánvállalkozási szervezetek fejlődése az 1988. évi társasági törvény alapján	293
A növekedési pályára került magyar tulajdonú magánvállalkozások	294
Növekedési csapda és konszolidáció	299
A társasági törvény megújítása és a konszernjog kiterjesztése	301
A társasági törvény felülvizsgálatának okai	301
A magyar konszernjogi szabályozás továbbfejlesztése: a kapcsolódó profitorientált vállalkozások joga	303
Újabb tendenciák a növekvő magánvállalkozások konszernesedési folyamatában	304
Fókuszált diverzifikálás és portfoliótisztítás	305
Folytatódó cégcsoporttá szerveződések	309
Hivatkozások a 2. fejezethez	313
Esettanulmány: Graphisoft-csoport	316
A vállalkozás fejlődése	316
Az indulás, avagy hogyan válik a hátrányos helyzet versenyelőnnyé?	316
Stratégiai partner keresése - az Apple-Graphisoft együttműködés kezdetei	317
"Amikor az üzlet beindul" - a kivárás sikeres stratégiája	319
A Graphisoft küldetése: a globális piaci jelenlét felé	321
Platform-függetlenség és kockázatmegosztás tőkebevonással	324
Az ezredforduló kihívásai és a Graphisoft-csoport	332
Az AEC piaci környezet és a Graphisoft részesedése a CAD/AEC piaci szegmensben	332
A Graphisoft termékei, a K+F tevékenység és az akvizíciós stratégia	334
A disztribúciós hálózat és az eladást követő szolgáltatások	341
A cégcsoport gazdálkodási eredményei és jövőképe	344
Hivatkozások a 3. fejezethez	347
Összefoglaló következtetések a konszernfejlődés nemzetközi és hazai tapasztalatairól, különös tekintettel a konszernformák további alkalmazási lehetőségeire a magyarországi vállalati szféra versenyképességének növelésében	351
Irodalom	362

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem