Fülszöveg
Bíró Zoltán 1941-ben született Budapesten. Pesterzsébeten nevelkedett, bölcsészdiplomát 1969-ben szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Az egyetemi évek során inkább a XX. századi magyar irodalom, s ezen belül is elsősorban az ún. népi írói mozgalom kérdései felé fordult. Tájékozódásban tanárai közül elsősorban Király István és Czine Mihály segítették. Irodalmi, történelmi és politikai-kultúrpolitikai érdeklődésének akkor egybeszövődése teszi, hogy írásaiban később is általában az irodalom van a középpontban, de úgy, hogy abból lehetőleg a politikai-eszmetörténeti vonulatok bontakozzanak elő, s az, ami ebből a máról és a mának mondhat valami fontosat. Az ebben a kötetben összegyűjtött - és egymástól gyakran nemcsak terjedelemben, a választott tárgyban, de a történelmi kort vagy korszakot tekintve is különböző - írásokat ez a szándék és ez az érdeklődés kapcsolja szorosan össze. Így történhet meg, hogy a könyv Veres Péterrel indul és egy Kölcseyről szóló tanulmánnyal zárul, s...
Tovább
Fülszöveg
Bíró Zoltán 1941-ben született Budapesten. Pesterzsébeten nevelkedett, bölcsészdiplomát 1969-ben szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Az egyetemi évek során inkább a XX. századi magyar irodalom, s ezen belül is elsősorban az ún. népi írói mozgalom kérdései felé fordult. Tájékozódásban tanárai közül elsősorban Király István és Czine Mihály segítették. Irodalmi, történelmi és politikai-kultúrpolitikai érdeklődésének akkor egybeszövődése teszi, hogy írásaiban később is általában az irodalom van a középpontban, de úgy, hogy abból lehetőleg a politikai-eszmetörténeti vonulatok bontakozzanak elő, s az, ami ebből a máról és a mának mondhat valami fontosat. Az ebben a kötetben összegyűjtött - és egymástól gyakran nemcsak terjedelemben, a választott tárgyban, de a történelmi kort vagy korszakot tekintve is különböző - írásokat ez a szándék és ez az érdeklődés kapcsolja szorosan össze. Így történhet meg, hogy a könyv Veres Péterrel indul és egy Kölcseyről szóló tanulmánnyal zárul, s közben Bethlen Gábor, Németh László, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Illyés Gyula, Csoóri Sándor neve jelzi a vizsgálódás, a kérdésfeltevés és a válaszkeresés irányát.
Nem a kronológia, hanem az írói gondolkodás és magatartás, illetve a történelmi szerepvállalás változatai és folytonossága; személyiség, nép, nemzet összefüggései és közös sorskérdései alakítják itt inkább a szerkezeti vázat, s teszik másodlagossá nemcsak a kronológiai, de bizonyos fokig a műfaji szempontokat is. Bíró Zoltán íróban és politikusban egyaránt az útkereső típusokra figyel, akiket erkölcsi kényszer, a nagyobb közösség: a nemzet iránti elkötelezettség és a politikai meggyőződés sodor a történelmi vállalások felé anélkül, hogy útközben a jövőt illető kételyek terhétől megszabadulhatnának, vagy hogy a bizakodás és kételkedés feszültségéről és emberi jogáról ők maguk is le akarnának mondani.
A kötet írásai zömében a Tiszatáj-ban, egynémelyik a Forrás-ban és a Napjaink-ban jelent meg (a kisebbek közül egy Könyvvilág, vagy a Bücher aus Ungarn lapjain) - T. Bíró Zoltán név alatt. E kötet címlapján a megkülönböztető jel már nem szerepel a szerző neve előtt, az esetleg azonos néven publikálóktól ilyen módon való megkülönböztetésre, a szerzővel együtt úgy véljük, nincs már szükség.
Vissza