Valaki kopog I-II.

Előszó

Részlet a könyvből:
"Első szoba
Tizenkét szobára terveztem ezt az írást, ahogy itt ülök most, rendes és tisztes polgári otthonomban. Ez itt a saját íróasztalom, aminthogy minden sajátom, ami a lakásban található. Van karosszékem, könyvszekrényem - csak maga a virágállvány harmincöt pengőbe került! - a könyvszekrényen még hófehér szobor is áll, egy barátomtól kaptam ajándékba a lakáshoz, mert szobor mégis csak kell. A szobor azt ábrázolja, hogy meztelen nő ül egy nagy kövön és előttem ismeretlen okokból szomorú. De szobor. A másik szobában a feleségem inti a bejárónét, hogy pszt, a nagyságos úr dolgozik. És a nagyságos úr én vagyok! A bejáróné elkezd lábujjhegyen járni, mert a feleségemet tiszteli. Engem nem. Én nem tudok neki parancsolni, s ha leheveredek a saját díványomra és benyit, zavartan fel kell ugranom, restellem, hogy rajtakapott. Ez olyan jelenség, mint ahogy nem tudok keztyűs kézzel jegyet váltani a villamoson. Ahhoz feltétlen úrnak kell születni, hogy az ember keztyűs kézzel tudjon ilyen apró teendőket elvégezni. A bejáróné ezt megérzi és fütyül rám. De azért itt mégis én vagyok a házigazda - e lakás nagyságos ura - enyém az asztal, a könyvszekrény, a virágállvány és a szobor, enyém az állólámpa, én fizetem a havi részleteket s a villany- és gázszámlát és asztalomon, hamutartók serege között, a lámpa kerek fényéből, elhalt szüleim fényképe néz szembe velem." Vissza

Fülszöveg

Tizenkét szobán viszi végig az olvasót ez a különös regény: az albérlő életét ismerteti meg, az otthont kereső és otthont sehol sem találó fiatalemberét, aki idegen arcok, idegen környezet, idegen sorsok között kénytelen leélni napjait s a maga bizonytalan sorsa mellé vállalni egymást felváltó környezetének sorsát is. Török Sándor eddigi regényeivel, az «Idegen város»-sal, a «Szegény embert még az ág is húzza«, az «És ezalatt itthon» eleven, színes meséjével bebizonyította már, hogy az újabb magyar regényírásban külön hely illeti meg. Bőven áradó mesélő kedve, humort finom érzelmességgel keverő emberábrázolásai, mulatságos és drámai helyzetei megfogják és magukkal ragadják az olvasót. A «Valaki kopog» írói pályájának talán legjelentősebb állomása, benne az emberábrázolásnak páratlanul bravúros teljesítményét adja, hisz hőse körül hatalmas emberi galériát mozgat, változatos típusokat, rögeszmés különcöket, végigvezet Pest különböző kerületein, különböző társadalmi osztályain s Le Sage híres sánta ördögéhez hasonlóan, feltárja házak, szobák és családok rejtett titkait, emberek ügyesen leplezett mániáit, a szürke embersorsok mögött elrejlő mélységes tragédiákat. A mai Pest és a mai magyar polgári élet mélyenjáró keresztmetszete Török Sándor új műve, mulatságos és megható regény, minden fejezetében vonzó olvasmány s ugyanakkor olyan irodalmi teljesítmény, amely a mai magyar regényírásnak egyik legfontosabb fejezete. Vissza