| Az üveg mechanikai tulajdonságai | |
| Az üveg halmazállapotai | 38 |
| Az üveg halmazállapotainak mechanikai jellemzői | 38 |
| Feszültség, deformáció és viszkozitás | 39 |
| Az üveg rugalmassága | 45 |
| Az üveg szilárdsága | 47 |
| Az üveg viszkozitása | 51 |
| A viszkoelasztikus tartomány | 54 |
| A késleltetett deformáció a rideg üvegben | 57 |
| Az üveg termikus tulajdonságai | |
| Az üveg hőkiterjedése | 58 |
| A transzformációs tartomány. Az üveg szerkezeti állapota | 59 |
| A fiktív hőmérséklet | 61 |
| Hőelnyelési és hőleadási jelenségek | 63 |
| Az üveg szerkezeti változásai | 64 |
| Az üveg fajhője és hővezető-képessége | 66 |
| Az üveg feszültségének kialakulása | 67 |
| A feszültség kiegyenlítődése | 68 |
| A viszkozitás függése az időtől | 70 |
| A temperálás | 71 |
| Az üveg elektromos tulajdonságai | |
| Az üveg felületi vezetése | 71 |
| Az üveg egyenáramú vezetése | 74 |
| A vezetőképesség függése a hőmérséklettől | 75 |
| Az abszorpciós áram | 77 |
| A dielektromos állandó | 78 |
| A dielektormos veszteség | 79 |
| Az üveg optikai tulajdonságai | |
| A törésmutató | 81 |
| Az üveg abszorpciója | 82 |
| Az üveg feszültsége | |
| A feszültség kimutatása | 83 |
| A fény mint hullámmozgás | 83 |
| A természetes és poláros fény | 85 |
| Az interferencia | 86 |
| Az elliptikusan és cirkulárisan poláros fény | 87 |
| A fotoelasztikus jelenség két dimenzióban | 88 |
| A feszültségek megállapításának lehetősége | 90 |
| A fotoelasztikus jelenség három dimenzióban | 91 |
| A feszültségvizsgáló berendezések alapelve | 92 |
| Az izoklin és izokróm vonalak | 94 |
| Az egyszerű feszültségvizsgáló | 95 |
| A cirkuláris fénnyel dolgozó feszültségvizsgáló | 96 |
| A feszültség mérése | 99 |
| Az üveg-fém kötés | |
| A jó kötés feltételei | 101 |
| A kémiai kötés | 101 |
| A bevezetésre használt fémek kötési tulajdonságai | 102 |
| A hőkiterjedési egyezés | 104 |
| A hűtés befolyása | 105 |
| Az üveg-fém kötés temperálása | 108 |
| A geometriai alak hatása | 109 |
| A kötést gyengítő hatások | 111 |
| Egyszerű üveg-fémforrasztások feszültségi vizsgálata | 112 |
| Bevezetés | 119 |
| Az üvegfeszültségek vizsgálatára szolgáló optikai berendezés működési elve és gyakorlati használata | 120 |
| Néhány szó az üveg szilárdsági tulajdonságairól | 125 |
| Feszültségek | |
| Átmeneti feszültségek | 126 |
| Hűlési (megmaradó) feszültségek | 129 |
| Temperálás | 132 |
| Hőkiterjedési különbégből eredő feszültségek | 134 |
| Különböző üvegek összeforrasztása | 134 |
| Üveg és fém összeforrasztása | 135 |
| Feszültségek hasznosítása, irányított feszültségek | 138 |
| Hőkezelési példák a vákuumtechnikai üzem területéről | 141 |
| Üvegfeszültségek számszerű vizsgálata | |
| Az üvegfeszültségmérés elvi alapjai, a mérés kivitele és gyakorlati célja az iparban | 148 |
| Üvegtermékek kielégítő temperálásának ellenőrzése | 151 |
| Üvegolvadékok állandóságának ellenőrzése | 152 |
| Egymáshoz forrasztandó üvegek illeszkedésének vizsgálata | 154 |
| Egymáshoz forrasztandó üvegek és fémek illeszkedésének vizsgálata | 156 |
| Bevezetés | 165 |
| Fémkerámia | 166 |
| Általánosságban | 166 |
| A fémporok előállítása | 168 |
| A fémkerámia alkalmazási területe | 169 |
| A wolfram | 171 |
| A vákuumtechnikában használatos wolframfém előállítása | 171 |
| A gyártásról általánosságban | 173 |
| porgyártás | 171 |
| sajtolás | 174 |
| zsugorítás | 175 |
| kovácsolás | 177 |
| húzás | 178 |
| lemez- és tárcsagyártás | 182 |
| A wolfram alkalmazási helyei a vákuummechanikában | 183 |
| Molibdén | 185 |
| A molibdén előállítása és fizikai sajátságai | 185 |
| A molibdén felhasználása | 192 |
| A molibdén kereskedelmi formái | 194 |
| A molibdén megmunkálása | 194 |
| megmunkálás esztergályozással | 195 |
| megmunkálás fúrással | 195 |
| hajlítás és spiralizálás | 196 |
| megmunkálás vágással | 196 |
| megmunkálás mélyhúzással | 197 |
| megmunkálás kovácsolással és sajtolással | 197 |
| megmunkálás hegesztéssel | 197 |
| megmunkálás forrasztással | 198 |
| utóöntés | 199 |
| pácolás és tisztítás | 199 |
| Wolfram-molibdén ötvözetek | 199 |
| Előállítás | 199 |
| Fizikai adottságok | 199 |
| Alkalmazás | 200 |
| Wolfram-ötvözetek | 201 |
| Nikkel-vas-wolfram ötvözet | 201 |
| Wolfram-nikkel-kobalt ötvözet | 201 |
| Wolfram-réz "ötvözet" | 201 |
| Wolfram-ólom "ötvözet" | 201 |
| A molibdén ötvözetei | 202 |
| Vas-molibdén-kobalt ötvözet | 202 |
| Nikkel-vas-króm-molibdén ötvözet | 202 |
| Nikkel-vas-molibdén ötvözet | 203 |
| Vas-nikkel-molibdén ötvözet | 204 |
| Titán | 204 |
| Előfordulás | 204 |
| A titán előállítása | 204 |
| A titánfém fizikai tulajdonságai | 205 |
| A titánfém alkalmazási területe | 205 |
| A titán kereskedelmi formái | 208 |
| A cirkon | 208 |
| Felhasználás és előfordulás | 208 |
| Cirkon előállítása | 209 |
| Cirkon fémpor előállítása | 209 |
| A cirkon tisztítása | 210 |
| Cirkonhidridpor előállítása | 212 |
| Kompakt, nyujtható cirkonfém előállítása | 213 |
| A cirkonfém fizikai tulajdonságai | 215 |
| A cirkon vegyi tulajdonságai | 216 |
| A cirkon gettertulajdonságai | 220 |
| Elővigyázatossági rendszabályok a cirkon feldolgozásánál | 222 |
| Cirkon alkalmazása a vákuumtechnikában | 224 |
| Getterrétegek cirkonfémporból | 227 |
| Getterrétegek előállítása cirkonhibrid-porból | 228 |
| A kompakt nyujtható cirkonból álló getter | 229 |
| A cirkon egyéb alkalmazásai a vákuumtechnikában | 229 |
| Tantál | 229 |
| Előállítás | 229 |
| Fizikai tulajdonságok | 230 |
| Kémiai tulajdonságok | 231 |
| Felhasználás | 232 |
| Niob (Coltumbium) | 233 |
| Thorium | 234 |
| A thoriumfém előállítása | 234 |
| A thorium fizikai tulajdonságai | 235 |
| Kémiai sajátosságok | 236 |
| A thorium felhasználása | 236 |
| Platina | 237 |
| A platina előállítása | 237 |
| A platina fizikai tulajdonságai | 238 |
| A platina kémiai tulajdonságai | 239 |
| A platina technikai alkalmazása | 240 |
| Iridium | 240 |
| Előállítása | 240 |
| Tulajdonságai és alkalmazása | 240 |
| Rhodium | 240 |
| Ozmium | 241 |
| Palládium | 241 |
| Arany | 241 |
| Ezüst | 242 |
| Előállítása és tulajdonságai | 242 |
| Alkalmazása | 243 |
| Berilium | 243 |
| Előállítása és fizikai tulajdonságai | 243 |
| Kémiai tulajdonságai | 244 |
| Technikai alkalmazása | 244 |
| Nikkel és vas | 244 |
| Általánosságban | 244 |
| Nikkel | 246 |
| Előállítása | 246 |
| Fizikai tulajdonságai | 247 |
| Kémiai tulajdonságai | 250 |
| Felhasználása | 251 |
| Nikkel-ötvözetek | 252 |
| Nikkel-króm | 252 |
| Nikkel-króm-mangán-vas | 252 |
| Mangánnikkel | 253 |
| Beriliumnikkel | 253 |
| Kobaltnikkel | 253 |
| Báriumnikkel | 253 |
| Konelfém | 254 |
| Monelfém | 255 |
| Vas | 255 |
| Előállítása | 255 |
| Fizikai tulajdonságok | 257 |
| Kémiai tulajdonságok | 259 |
| Felhasználás | 260 |
| A vas ötvözetei | 260 |
| vas-nikkel ötvözet | 260 |
| invar | 261 |
| frigidal | 262 |
| kovar | 262 |
| vas-króm ötvözetek | 264 |
| V2A ötvözet | 266 |
| Réz | 266 |
| Előállítása | 266 |
| Fizikai tulajdonságai | 267 |
| Kémiai tulajdonságai | 268 |
| Technikai alkalmazása | 268 |
| Réz-ötvözetek | 268 |
| rézberilium | 268 |
| réznikkel | 268 |
| rézcink | 270 |
| rézcin | 270 |
| foszforbronz | 271 |
| réztitán, rézcirkon | 271 |
| Alumínium | 271 |
| Előállítása | 271 |
| Megmunkálása és fizikai tulajdonságai | 272 |
| Kémiai tulajdonságok | 273 |
| Technikai alkalmazás | 273 |
| Alkáli és földalkáli fémek | 274 |
| Általánosságok | 274 |
| Kálium és nátrium | 274 |
| Bárium és stroncium | 275 |
| Kálcium | 275 |
| Cézium | 276 |
| Rubidium | 276 |
| Lithium | 276 |
| Magnézium | 276 |
| Üveg | 277 |
| Általánosságban | 277 |
| Különböző fizikai sajátságok | 278 |
| Az üveg gázáteresztőképessége | 281 |
| Üvegek gázlekötése | 285 |
| Gázfelszabadulás az üvegnél | 285 |
| Az üveg feldolgozása | 294 |
| Üveg-fém forrasztások | 296 |
| Beforrasztáshoz használatos fémek és ötvözetek | 298 |
| Gyakorlati példák az üveg-fém összeforrasztására | 302 |
| Fémkónuszos elektronsugárcsövek üvegmegmunkálása | 307 |
| Kerámiai anyagok | 309 |
| Általánosságban | 309 |
| Porcelán | 311 |
| Fémoxidok | 311 |
| Magnéziumszilikátok | 312 |
| Kerámiai anyagok összeforrasztása | 312 |
| üveggel | 312 |
| fémmel | 312 |
| Bevezetés | 325 |
| A nyersanyag és szöveti szerkezet hatása a kerámiai termék alaptulajdonságainak kialakulására | 328 |
| A kerámiai gyártáshoz szükséges plasztikus tulajdonságok kialakítása | 330 |
| A formázás | 333 |
| A szárítás | 335 |
| Az égetés folyamatának hatása | 336 |
| Az égetés után való megmunkálás | 339 |
| Összefoglalás | 340 |
Folytatás Microsoft-tal