kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Nehézipari Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Félvászon |
Oldalszám: | 342 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 25 cm x 18 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákat és mellékleteket tartalmaz. Megjelent 700 példányban. Tankönyvi száma: 786. |
Az üveg mechanikai tulajdonságai | |
Az üveg halmazállapotai | 38 |
Az üveg halmazállapotainak mechanikai jellemzői | 38 |
Feszültség, deformáció és viszkozitás | 39 |
Az üveg rugalmassága | 45 |
Az üveg szilárdsága | 47 |
Az üveg viszkozitása | 51 |
A viszkoelasztikus tartomány | 54 |
A késleltetett deformáció a rideg üvegben | 57 |
Az üveg termikus tulajdonságai | |
Az üveg hőkiterjedése | 58 |
A transzformációs tartomány. Az üveg szerkezeti állapota | 59 |
A fiktív hőmérséklet | 61 |
Hőelnyelési és hőleadási jelenségek | 63 |
Az üveg szerkezeti változásai | 64 |
Az üveg fajhője és hővezető-képessége | 66 |
Az üveg feszültségének kialakulása | 67 |
A feszültség kiegyenlítődése | 68 |
A viszkozitás függése az időtől | 70 |
A temperálás | 71 |
Az üveg elektromos tulajdonságai | |
Az üveg felületi vezetése | 71 |
Az üveg egyenáramú vezetése | 74 |
A vezetőképesség függése a hőmérséklettől | 75 |
Az abszorpciós áram | 77 |
A dielektromos állandó | 78 |
A dielektormos veszteség | 79 |
Az üveg optikai tulajdonságai | |
A törésmutató | 81 |
Az üveg abszorpciója | 82 |
Az üveg feszültsége | |
A feszültség kimutatása | 83 |
A fény mint hullámmozgás | 83 |
A természetes és poláros fény | 85 |
Az interferencia | 86 |
Az elliptikusan és cirkulárisan poláros fény | 87 |
A fotoelasztikus jelenség két dimenzióban | 88 |
A feszültségek megállapításának lehetősége | 90 |
A fotoelasztikus jelenség három dimenzióban | 91 |
A feszültségvizsgáló berendezések alapelve | 92 |
Az izoklin és izokróm vonalak | 94 |
Az egyszerű feszültségvizsgáló | 95 |
A cirkuláris fénnyel dolgozó feszültségvizsgáló | 96 |
A feszültség mérése | 99 |
Az üveg-fém kötés | |
A jó kötés feltételei | 101 |
A kémiai kötés | 101 |
A bevezetésre használt fémek kötési tulajdonságai | 102 |
A hőkiterjedési egyezés | 104 |
A hűtés befolyása | 105 |
Az üveg-fém kötés temperálása | 108 |
A geometriai alak hatása | 109 |
A kötést gyengítő hatások | 111 |
Egyszerű üveg-fémforrasztások feszültségi vizsgálata | 112 |
Bevezetés | 119 |
Az üvegfeszültségek vizsgálatára szolgáló optikai berendezés működési elve és gyakorlati használata | 120 |
Néhány szó az üveg szilárdsági tulajdonságairól | 125 |
Feszültségek | |
Átmeneti feszültségek | 126 |
Hűlési (megmaradó) feszültségek | 129 |
Temperálás | 132 |
Hőkiterjedési különbégből eredő feszültségek | 134 |
Különböző üvegek összeforrasztása | 134 |
Üveg és fém összeforrasztása | 135 |
Feszültségek hasznosítása, irányított feszültségek | 138 |
Hőkezelési példák a vákuumtechnikai üzem területéről | 141 |
Üvegfeszültségek számszerű vizsgálata | |
Az üvegfeszültségmérés elvi alapjai, a mérés kivitele és gyakorlati célja az iparban | 148 |
Üvegtermékek kielégítő temperálásának ellenőrzése | 151 |
Üvegolvadékok állandóságának ellenőrzése | 152 |
Egymáshoz forrasztandó üvegek illeszkedésének vizsgálata | 154 |
Egymáshoz forrasztandó üvegek és fémek illeszkedésének vizsgálata | 156 |
Bevezetés | 165 |
Fémkerámia | 166 |
Általánosságban | 166 |
A fémporok előállítása | 168 |
A fémkerámia alkalmazási területe | 169 |
A wolfram | 171 |
A vákuumtechnikában használatos wolframfém előállítása | 171 |
A gyártásról általánosságban | 173 |
porgyártás | 171 |
sajtolás | 174 |
zsugorítás | 175 |
kovácsolás | 177 |
húzás | 178 |
lemez- és tárcsagyártás | 182 |
A wolfram alkalmazási helyei a vákuummechanikában | 183 |
Molibdén | 185 |
A molibdén előállítása és fizikai sajátságai | 185 |
A molibdén felhasználása | 192 |
A molibdén kereskedelmi formái | 194 |
A molibdén megmunkálása | 194 |
megmunkálás esztergályozással | 195 |
megmunkálás fúrással | 195 |
hajlítás és spiralizálás | 196 |
megmunkálás vágással | 196 |
megmunkálás mélyhúzással | 197 |
megmunkálás kovácsolással és sajtolással | 197 |
megmunkálás hegesztéssel | 197 |
megmunkálás forrasztással | 198 |
utóöntés | 199 |
pácolás és tisztítás | 199 |
Wolfram-molibdén ötvözetek | 199 |
Előállítás | 199 |
Fizikai adottságok | 199 |
Alkalmazás | 200 |
Wolfram-ötvözetek | 201 |
Nikkel-vas-wolfram ötvözet | 201 |
Wolfram-nikkel-kobalt ötvözet | 201 |
Wolfram-réz "ötvözet" | 201 |
Wolfram-ólom "ötvözet" | 201 |
A molibdén ötvözetei | 202 |
Vas-molibdén-kobalt ötvözet | 202 |
Nikkel-vas-króm-molibdén ötvözet | 202 |
Nikkel-vas-molibdén ötvözet | 203 |
Vas-nikkel-molibdén ötvözet | 204 |
Titán | 204 |
Előfordulás | 204 |
A titán előállítása | 204 |
A titánfém fizikai tulajdonságai | 205 |
A titánfém alkalmazási területe | 205 |
A titán kereskedelmi formái | 208 |
A cirkon | 208 |
Felhasználás és előfordulás | 208 |
Cirkon előállítása | 209 |
Cirkon fémpor előállítása | 209 |
A cirkon tisztítása | 210 |
Cirkonhidridpor előállítása | 212 |
Kompakt, nyujtható cirkonfém előállítása | 213 |
A cirkonfém fizikai tulajdonságai | 215 |
A cirkon vegyi tulajdonságai | 216 |
A cirkon gettertulajdonságai | 220 |
Elővigyázatossági rendszabályok a cirkon feldolgozásánál | 222 |
Cirkon alkalmazása a vákuumtechnikában | 224 |
Getterrétegek cirkonfémporból | 227 |
Getterrétegek előállítása cirkonhibrid-porból | 228 |
A kompakt nyujtható cirkonból álló getter | 229 |
A cirkon egyéb alkalmazásai a vákuumtechnikában | 229 |
Tantál | 229 |
Előállítás | 229 |
Fizikai tulajdonságok | 230 |
Kémiai tulajdonságok | 231 |
Felhasználás | 232 |
Niob (Coltumbium) | 233 |
Thorium | 234 |
A thoriumfém előállítása | 234 |
A thorium fizikai tulajdonságai | 235 |
Kémiai sajátosságok | 236 |
A thorium felhasználása | 236 |
Platina | 237 |
A platina előállítása | 237 |
A platina fizikai tulajdonságai | 238 |
A platina kémiai tulajdonságai | 239 |
A platina technikai alkalmazása | 240 |
Iridium | 240 |
Előállítása | 240 |
Tulajdonságai és alkalmazása | 240 |
Rhodium | 240 |
Ozmium | 241 |
Palládium | 241 |
Arany | 241 |
Ezüst | 242 |
Előállítása és tulajdonságai | 242 |
Alkalmazása | 243 |
Berilium | 243 |
Előállítása és fizikai tulajdonságai | 243 |
Kémiai tulajdonságai | 244 |
Technikai alkalmazása | 244 |
Nikkel és vas | 244 |
Általánosságban | 244 |
Nikkel | 246 |
Előállítása | 246 |
Fizikai tulajdonságai | 247 |
Kémiai tulajdonságai | 250 |
Felhasználása | 251 |
Nikkel-ötvözetek | 252 |
Nikkel-króm | 252 |
Nikkel-króm-mangán-vas | 252 |
Mangánnikkel | 253 |
Beriliumnikkel | 253 |
Kobaltnikkel | 253 |
Báriumnikkel | 253 |
Konelfém | 254 |
Monelfém | 255 |
Vas | 255 |
Előállítása | 255 |
Fizikai tulajdonságok | 257 |
Kémiai tulajdonságok | 259 |
Felhasználás | 260 |
A vas ötvözetei | 260 |
vas-nikkel ötvözet | 260 |
invar | 261 |
frigidal | 262 |
kovar | 262 |
vas-króm ötvözetek | 264 |
V2A ötvözet | 266 |
Réz | 266 |
Előállítása | 266 |
Fizikai tulajdonságai | 267 |
Kémiai tulajdonságai | 268 |
Technikai alkalmazása | 268 |
Réz-ötvözetek | 268 |
rézberilium | 268 |
réznikkel | 268 |
rézcink | 270 |
rézcin | 270 |
foszforbronz | 271 |
réztitán, rézcirkon | 271 |
Alumínium | 271 |
Előállítása | 271 |
Megmunkálása és fizikai tulajdonságai | 272 |
Kémiai tulajdonságok | 273 |
Technikai alkalmazás | 273 |
Alkáli és földalkáli fémek | 274 |
Általánosságok | 274 |
Kálium és nátrium | 274 |
Bárium és stroncium | 275 |
Kálcium | 275 |
Cézium | 276 |
Rubidium | 276 |
Lithium | 276 |
Magnézium | 276 |
Üveg | 277 |
Általánosságban | 277 |
Különböző fizikai sajátságok | 278 |
Az üveg gázáteresztőképessége | 281 |
Üvegek gázlekötése | 285 |
Gázfelszabadulás az üvegnél | 285 |
Az üveg feldolgozása | 294 |
Üveg-fém forrasztások | 296 |
Beforrasztáshoz használatos fémek és ötvözetek | 298 |
Gyakorlati példák az üveg-fém összeforrasztására | 302 |
Fémkónuszos elektronsugárcsövek üvegmegmunkálása | 307 |
Kerámiai anyagok | 309 |
Általánosságban | 309 |
Porcelán | 311 |
Fémoxidok | 311 |
Magnéziumszilikátok | 312 |
Kerámiai anyagok összeforrasztása | 312 |
üveggel | 312 |
fémmel | 312 |
Bevezetés | 325 |
A nyersanyag és szöveti szerkezet hatása a kerámiai termék alaptulajdonságainak kialakulására | 328 |
A kerámiai gyártáshoz szükséges plasztikus tulajdonságok kialakítása | 330 |
A formázás | 333 |
A szárítás | 335 |
Az égetés folyamatának hatása | 336 |
Az égetés után való megmunkálás | 339 |
Összefoglalás | 340 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.