Hazai régi büntetések I-II.

Tartalom

I. KÖTET
Előszó I-III.
Előzmények 3-23
Első rész:
A szempczi fenyítőház.
Alapítás. Gr. Eszterházy Ferencz. A Nagy-Stift. Kempelen János 27-41
Igazgatás, tisztviselők 41-42
Őrség 43-43
Más alkalmazottak 43-43
Javadalmazás 44-44
Szolgálati utasítások 47-68
1. Utasítás az intézet alkalmazottjai számára 1772-ből
2. Utasítás a lelkész részére.
Rabok 69-70
Fegyelem 70-71
Vagyoni állapot 72-82
Iparüzlet 82-84
Az intézet áthelyezése 86-87
Második rész:
A tallósi fenyítőház.
Helyiségek 91-100
Személyzet 101-120
1. Tisztviselők.
2. Őrök.
3. Más alkalmazottak.
Rabok 104-120
Beutalás, beszállitás.
a) Magyarországi rabok.
b) Bécsi rabok.
2. A kiszabott büntetések megváltoztatása.
a) Halálos bűntetésnek időlegesre változtatása.
b) Az időleges bűntetés idejének részben való elengedése.
c) A bűntetés enyhítése.
d) A bűntetési idő meghosszabítása.
Szökések 121-123
Rabmunka és az 1783-iki leltár 124-133
1. Készáruk, leltár, szövészeti eszközök.
2. Munkakereset, számadások.
Élelemezés 133-136
Fegyelem 139-138
Vagyoni helyzet 139-142
Santner igazgató elmozdítása 143-153
A fenyitő-ház Szegedre való áthelyezése 153-161
Az emberevők gyermekei 161-167
Harmadik rész:
A szegedi fenyítőház.
A fenyítő-ház megnyitása a tallósi rabok megérkezésével 170-173
Helyiségek. A szegedi vár. József császár látogatása a f.-házban. 173-187
Igazgatás 187-216
1. Tisztviselők.
2. Tisztviselők fizetése.
3. Tiszti ovadék, reverszális.
4. Nyugdíj.
5. Hivatalos nyelv.
6. Irodai jelentések, számadások.
Utasítások különböző időből 210-234
1. A Szabó Gergely-féle utasítás 1800-ból
2. A Rácz igazgató tervezete 1804-ből
3. Az 1806. évi utasitás
Őrség, szolgaszemélyzet 235-254
1. Az őrök létszáma. A rokkantak
2. Az őrökre kiszabott fegyelmi büntetések.
3. Szolgaszemélyzete.
4. Az őrség és szolgaszemélyzet javadalmazása.
5- Az őrök fegyverzete.
Rabok 254-313
1. A rabok befogadása.
2. A bűntetési idő kezdete.
3. A rabok elbocsátása.
4. A bűntetés végrehajtása.
a) Régi törzskönyvek.
b) A rabok osztályozása. Nemes és más rabok. A pécsi diákok.
c) Hadbiróilag elitéltek. Székely alezredes.
d) Lánczra fűzés.
5. Bűntetés-súlyosbítások.
a) Testi fenyítés.
b) Bőjttel vajó súlyosbitás.
c) A bűntetésnek kéz- és lábvassal való súlyosbitása.
d) Lelánczolás.
e) Derékvas.
f) Magán elzárás.
g) A szeszes italok élvezetétől való eltiltás.
h) Megbélyegzés.
i) Szégyenpolcz.
k) Közmunka.
a) Házi-munka.
b) Külső-dolog.
c) Vármunka vagy sánczmunka.
d) Csatornaásás.
3) Hajóvontatás.
l) Hajlenyírás.
Létszámhullámzás 313-316
1. Létszám.
2. Beutalások.
Szökések 316-327
Rabmunka és munkakereset 327-339
Élelmezés 339-358
1. Egészséges rabok élelmezése.
2. Beteg rabok élelmezése.
Házi ellátás, ruházat 358-362
Fegyelem 362-398
Isteni tisztelet, vallási és erkölcsi oktatás 339-400
Egészségügy 401-410
1. Utasítások, rendeletek.
2. Kórház.
3. Betegségek, halálozások.
4. Gyógyszerek s a beteg rabok élelmezési költségei.
5. Az intézet egészségügyi viszonyai.
Kegyelmezések 411-417
1. A halálos bűntetés megváltoztatása.
2. A szabadságvesztés-bűntetés részben való elengedése.
Pénztár és vagyoni állapot 417-426
1. Rabtartási díjak.
2. Rabkeresetek.
3. Kaszamáták haszonbére.
4. Az intézet tőkepénze.
5. Évi segély.
6. Vagyoni állapot.
7. Devalváczió.
Személyi ügyekkel kapcsolatos fontosabb események 427-460
1. A Trungl igazgató bűnpöre.
2. A Járossy-féle ügy és a Rátt igazgató elmozditása.
3. A Füll Sebestyén ellenőr elbocsátása.
4. A Mollyné és Matiss szökése és a Bokross ellenőr üzelmei.
5. A várbeli katonaság és a kút meg a dohánybeváltó hivatal. A Litassy igazgató és Hutter számtartó tettlegessége.
A fenyítő-házat érdeklő javaslatok és fölterjesztések 416-526
1. Javaslatok a f.-háznak 1803-ban megejtett vizsgálata alkalmából.
2. Javaslatok az 1807-ben megtartott vizsgálat alkalmából.
3. A törvényhatóságok véleménye 1808-1812-ből, kerületi fenyítődolgozó-házak létesitéséről.
4. A f.-ház fölügyelőjének az intézet újjászervezésére vonatkozó javaslata 1809-ből.
5. Fölügyelői jelentés 1818-ból.
6. A helyt. tanácsnak kir. fenyitő- és dolgozó-házak létesitése és a szegedi f.-ház megszüntetése tárgyában 1821-ben tett fölterjesztése.
7. Az udvari kanczelláriának 1823-ból való előterjesztése a ker. fenyítő- és dolgozó-házak ügyében.
8. A fenyítő-ház megszüntetése iránt való helyt. tanácsi felterjesztés 1824-ből.
A fenyitő-ház feloszlatása 527-528
Ngyedik rész:
Hajóvontatás és csatornaásás.
Hajóvontatás 532-543
Csatornaásás 543-550
1. A Bégacsatorna kiásása.
2. A Ferenczcsatorna létesitése.
Ötödik rész:
Politikai foglyok
A gályarabok 553-591
1. A protestáns hitvallók elitéltetése.
2. A hazai börtönökben való sanyargatás.
3. Elszállítás Olaszországba.
4. A gályarabság.
5. A gályákról való megszabadulás.
6. A Teátéban hagyottak sorsa.
7. A Buccariba hurczolt foglyok.
8. A hítbajnokok nevei.
Az olasz foglyok 591-607
1. Kik voltak az olasz foglyok?
2. A fogház szervezete.
3. További adatok.
A polit. foglyok a XIX. században 608-681
Munkács, Spielberg és Kufstein.
Megint Kufstein.
Spielberg.
A komáromi vár.
Theresienstadt.
Josefstadt.
Az aradi vár.
Olmütz.
Az 1849. évi szabályzat.
Az 1871-beli ideiglenes utasitás.
Függelék.

KÉPEK JEGYZÉKE.
(A képek nagy része a Dobos Dezső gyüjtőfogházi tanitó fényképfölvétele után készült.
Az ábrákat azokhoz jobbára Neumann Arthur rajzolta.
A klisék Koblinger Gyula budapesti fotó-czinkógrafiai műintézetéből kerültek ki.)
1. Gróf Eszterházy Ferencz főkanczellár, a szempczi fenyítőház alapítója. Fényképmásolat a gr. Esterházy Mihály tallósi kastélyában levő egykorú olajfestményről.
A kép a főkanczellárt, a m. kir. szent István-lovagrend tervezőjét, mint ezen rend
nagykeresztesét, a rend jelvényeivel és öltönyében ábrázolja. Az öltöny czobolyprémes
és arany hímzésű pirps bársony ruhából meg kalpagból áll.
Mellette vánkoson az aranygyapjas rend jelvénye látszik.
2. Az egykori szempczi fenyítőháznak, a ma is meglevő u. n. Nagy Stiftnek" a
bejárata, két felől a régi, köböl épült őrházzal.
3. Az egykori szempczi f.-ház udvarán levő emeletes épület, melynek földszintjét
- az árvaház ottlétekor - tantermek, emeletét hálótermek foglalták el.
4. A szempczi f.-ház alapító levele. Kiállította gr. Eszterházy Ferencz főkanczellár
Bécsben 1770. augusztus 20-án. Eredetije az orsz. levéltárban 20596/1785. sz. a.
5. A szempczi f.-ház pecsétje. Egy 1780. április 24-én Tallóson kiállított okmányról.
6. A szempczi f.-ház alaprajza 1785-ből, mikor a tallósi árvaház már át volt oda
költöztetve. Kisebbített és tollal rajzolt másolata a gr. Esterházy Mihály cseklészi uradalmának levéltárában levő színes eredetinek.
7. A gr. Esterházy Mihály tallósi kastélya, melyben egykor a f.-ház volt elhelyezve.
Homlokzat.
8. A tallósi kastély az udvarról nézve.
9. A tallósi f.-ház alaprajza 1783-ból. Földszint. Rajzolta Tallher József udv. kamarai építész. Kisebbített és tollal rajzolt másolat. Az eredeti tusrajz az orsz. levéltárban
8194/1783. sz. a. A meglevő falak fekete színnel vannak kitöltve, a tervezett falak körvonalainak köze pedig sürü szálvonalakkal van behúzva.
10. Ugyanaz emelet.
11. A tallósi f.-ház. Keresztmetszet.
12. A tallósi f.-ház pecsétje egy 1787. április 23-án kelt okmányról.
13. A szegedi vár 1716-ban. Eredetije a bécsi cs. és kir. műszaki és térképtárban,
14. A szegedi vár képe 1805-ben. Kisebitett hasonmás „Vedres Istvány hiteles, esküdt
földmérőnek A Tiszát a Dunával öszve kaptsoló új hajókázható tsatorna" czimű, Szegeden,
a Grünn Orbán betűivel 1805-ben nyomatott müvéből. Rézmetszet.
15. A szegedi vár helyzetrajza 1812-ből. A f.-ház igazgatója által a helyt, tanácshoz
fölterjesztett rajznak hasonmása. Eredetije az orsz. levéltárban.
16. A szegedi vár a halpiaczról vagyis délről nézve. Fametszet. Valami rablóhistoria
illusztrácziója lehetett. A 70-es évekből való.
17. A szegedi várnak a piaczi (nyugati) oldala, az Alsóváros felől nézve az 1879-iki
árvíz idejében.
18. A szegedi vár Tisza felől levő része az árvíz idejében. A Fölsőváros felől
nézve. Bal kézről a víztorony vagy rondella, jobb kézről a fenyítő-házi czélokra szolgált
kaszamáták. Jobb felől az előtérben látszik a - ma is meglevő - u. n. Mária Terézia
- kapunak egy része.
(Ezt a kaput a f.-háznak Tallósról áthelyezése előtt vagy áthelyezése alkalmából
kaszamátává alakították át).
A kép közepén, a Tisza és a kaszamáták között levő tér legnagyobb részben pusztán állott a f.-ház idejében, csak a víztorony közelében levő részét fogták föl kertnek az
igazgató és ellenőr számára.
19. A szegedi vár alaprajza az 50-es évekből. Katonai munka.
20. A szegedi f.-ház pecsétje, 1789-ből. Egy Szeged v. levéltárában levő okmányról.
21. Német ezredekből való rokkant katonák és katonai árvaházi növendékek az
1780-1840. évekből. Eredetije a bécsi rokkantak házában.
22. Magyar rokkant katonák az 1836-1848. évekből. A Trentschensky-féle műből
készült másolat. Tusrajz. Eredetije színes kép.
Az eredeti képen a kalap fekete, kokárdája sárga. A kabát „csuka színű" (világos
szürkés kék), hajtókája piros, gombja fehér. A kard szíja fekete, bojtja sárga. A nadrág
kék, a zsinór rajta sárga, a bakkancs fekete.
23. Török békó a Zay grófok zay-ugróczi kastélyában. Zay Ferencz viselte Konstantinápolyban a XVI. században. Szilágyi Sándor idézett művéből.
24. A Trenck Frigyes képe 1755-böl, 1787-ben megjelent önéletleirásából. A Trenck
kezén látható, bilincsben végződő vasrúdhoz hasonló készülék látható a selmeczbányai
és a pozsonyi városi muzeumban. Ilyen vasrúddal összekötött bilincset illetőleg békót -
a melyei Weiffe-nak, motollának neveztek - nemcsak a kézcsuklóra hanem a bokára is
szoktak volt alkalmazni a végből, hogy a megvasalt egyénnek lehetetlenné tegyék, hogy
kezét vagy lábát összeértesse avvagy, hogy épen kinyithassa a lakatot.^
De nálunk is szokásban volt a XIX. század első felében még ilyen vasból készült
kalodát tenni rabszállítás alkalmával a delikvens kezére.
25. Vasak a selmeczbányai muzeumban. Jelesen: nyak-, derék-és lábvasak s középen az előtérben öt darab kézre való, bilincscsel ellátott vasrúd, vagyis „motolla".
Ugy ezen motollák mindegyike valamint a pozsonyi muzeumban levő is abban
különbözik a Trenck képén láthatótól: hogy egy darabból áll, míg a Trenck motolláján
a rud és a két bilincs külön álló darabok, melyeket karika foglal össze.
A selmeczbányai 5 motolla méretei :
1. hossza: 38-5 cm. súlya: 2-41 kg.
2. „ 40-0 „ „ 2-57 „
3. „ 42-5 „ „ 2-58 „
4. „ 47-0 „ „ 2-56 „
5. „ 52-0 „ „ 2-74 „
Mindenik motolla közepén karika van.
26. „Motolla" a pozsonyi városi muzeumból. Ennek egyik bilincsnyaktól a másikig való távolsága 72 cm. Karika nincs rajta.
Ugy ez, mint a selmeczbányai valamennyi motolla kétségkivül kézre és nem lábra
való. Lábra nem is menne föl.
27. Dicsö-Szent-Mártonban, Kisküküllő vármegyében, a vármegye házán két levéltári szekrény létezett, a melynek ajtaján 8, fél méter magas olajfestésű kép volt látható.
Ezek egyikét, a Res fisci et carceris föliratút, mely a börtönbüntetést ábrázolja, mutatja
a mi illusztrácziónk.
A szekrények a XVIII. századból valók. Jelenleg a nemz. muzeumban vannak.
A háttérben félre forditott arczczal álló alak keresztbe tett két keze, mint valami
keskeny muffba, úgy van egyetlen bilincsbe bele dugva. A vasalásnak ez a módja elüt az
általunk ismert módoktól.
Az előtérben bal felől ülő alaknak a jobb keze és két lába van megvasalva. Ez a
módszer szokásos volt a mult században is úgy a katonai mint a vármegyei börtönökben.
28. Az 1785. febr. 28-án Gyulafehérvárt kerékbetört s azután fölnégyelt Hóra és
Kloska lázadók a börtönben. A budapesti nemzeti muzeum kézirattárában levő egykorú
rézmetszetről készitett fénykép-másolat.
29. Békóvasak a budapesti nemz. muzeumban.
1. sz. Súlya 2'6 kg. - 47 tt.
A láncz hossza a fogantyú nyakától illetőleg a perecztől pereczig mérve:
35 cm. - 13 hüv. Székesfehérvárt találták.
2. sz. Súlya 11-3 kg. - 20-5 tt.
A láncz hossza: 77 cm. 29 h.
3. sz. Súlya jelenlegi csonka állapotában: 2 kg. -- 3*5 tt.
A láncz hossza: 35 cm. = 13 h.
4. sz. Súlya 3-5 kg. 6-2 tt.
A láncz hossza: 27-5 cm. -- 10-5 h. Nyiregyházán találták.
5. sz. Súlya: 9-6 kg. 17 tt.
A láncz hossza: 43-5 cm. - 16-5 h. Szécsényben a Nagy-utcza egyik portáján, pincze-ásáskor, egy fa-koporsóban fekvő csontváz lába szárán találtatott
30. Rablánczok a nemz. muzeumban Budapesten.
1. sz. Kossuth Miklós békóvasa 1652-ből. Esztergomban viselte.^ Súlya: 6-6
kg. - 11-7 tt.
A láncz hossza: 41 cm. -- 15'5 h.
2. sz. Súlya: 5 kg, - 8 tt. kevés hiján.
A láncz hossza: 41 cm. 15.5 h.
3. sz. Polit. fogoly rabláncza u. ti. katonavas az 50-es évekből.
Súlya: 0-9 kg. 1-6 tt.
A láncz hossza: 2-2 m. 1 öl 11 h.
4. sz. A Turtsák Pável Chizsnén talált nyakvasa.
Átmérője 13 cm.
5. Polit. fogoly rabláncza az aradi várból. Katona vas. A kéz-perecz bársonynyal van bevonva.
Súlya: 0-97 kg. 1-7 tt.
A láncz hossza: 1-55 m. 4 láb 11 h,
31. Régi békóvasak, bilincsek és lakatok a fegyintézetekből.
1. és 3. sz. Bilincs vagyis kézvas.
2. sz. Nyűgvas a sz.-ujvári fegyintézetből. Egy földalatti börtönben találták.^
Súlya: 6 kg. 10'7 tt.
A láncz hossza: 45 cm: - 17 h.
4. sz. Katona vas a munkácsi fegyint.-ből.
Súlya lakat nélkül: 3*25 kg - 5*8 tt.
A láncz hossza: 1'25 cm. 4 láb.
5. sz. Nyügvas a sz.-ujvári fegyint.-ből.
Súlya: 1-20 kg. 2-1 tt.
A láncz hossza : 61 cm. 23 h.
6. sz. Nyűgvas a váczi fegyint-ből.
Súlya: 1-10 kg. - 37 tt.
Lánczának hossza: 72 cm. 27-25 h.
7. sz. Nyűgvas a lipótvári fegyint-ből.
Súlya: 9 kg. - 16 tt.
Lánczának hossza: 59 cm. 22'4 h.
8. sz. Ugyanaz, ugyanonnan.
Súlya : 2-80 kg. - 5 tt.
Lánczának hossza: 48 cm. 18'20 h.
9. Nyűgvas a n.-enyedi fegyint.-ből.
Súlya: 2 kg. - 3-5 tt.
A láncz hossza: 53 cm. 20 h.
10 és 12. sz. Katona vasra használt régi lakatok csukva és nyitva.
11. sz. Ugyanarra a czélra szolgált újabbkori lakat.
13. sz. Katona vas a n.-enyedi fegyint-ből.
Súlya lakattal: 1-82 kg. - 3Vitt.
Lánczának hossza : 1'37 m. -- 4*3 láb.
32. Régibb s újabb rablánczok és korbács az eperjesi kir. törvényszéki fogházból.
1. sz. Szíjból font korbács a 70-es éveket megelőző időből.
Nyele 56 cm. hosszú, egész hossza 126 cm.
2 és 7. sz. Bilincs, vagyis kézvas.
3. sz. Nyűgvas.
Súlya: 2-15 kg. 3-8 tt.
A láncz hossza: 56 cm. 21 h.
4. Nyűgvas.
Súlya: 1-05 kg. 1-8 tt.
Lánczának hossza: 62 cm. 23 h.
5. sz. Nyűgvas.
Súlya: 3'5 kg. 5-3 tt.
Láncza 66 cm. 25 h. hosszú.
6. sz. Nyügvas.
Súlya 2-5 kg. - 3% tt.
Láncza: 45 cm. 17 h. hosszú.
8. sz. Katona vas.
Súlya 1-40 kg. - 2'A tt,
Lánczának hossza: 1'59 m. 5 láb.
33. Két bilincs Soroksárról, a hozzá való kulcscsal. A kisebbik gyermekek, a nagyobbik férfiak számára. Kisebb büntetéseknél, pellengérre-állitás és foglyok átkisérése
alkalmával használták a 40-es években.
34. Baranya vármegyében Vörösmart község határán a Duna partján egy szöllőföldben mintegy 50 cm. mélységben, épület-törmelék között, földforgatás alkalmával talált
nyak- és lábvassal ellátott láncz. Melyre a lakatot ott kellett, hogy rátegyék, a hol most
spárgával vannak a lánczszemek összekötve.
Súlya: 4-57 - 8-1 tt.
Bátori Henrik nyug. vasúti irodatiszt ajándékából a szerző tulajdona.
35. A protestáns hitvallók fogságba hurczolása és börtönben való sanyargatása.
Tusrajz Simonides János gályarabságot szenvedett prot. hitvalló „Galleria Omnium Sanctorum Catenis Christianae Virtutis Sibi Devinctorum" czimü művének, eredeti rajzokkal
illusztrált másolatából. Az 1765. évből való illusztrált másolat a nemz. muzeum kézirattárában létezik.
36. A sárvári börtönben. Egykorú rézmetszet Balogh Elemérnek: „Az Evangyélium
Vértanúi" cz. művéből.
37. Lipótvár 1674-ben. Tusrajz Simonides Jánosnak fönnebb hivatkozott kézirati
művéből.
38. A lipótvári börtön. Rézmetszet Abraham van Poot: „Naauwkeurig Verhaal van
de Vervolginge aangerecht tegens de EvangeHse Leeraren in -Hungarien" czímű Amsterdamban 1684-ben Timotheus ten Hoornnál megjelent művéből.
39. A könyörületes nő büntetése Lipótvárt. Tusrajz a Simonides hivatkozott
müvéből.
40. Lipótvárt a fogságban. A hitvallókon megkönyörült nő büntetése. Abraham van
Poot idézett könyvéből,
41. A hitvallók eladatnak a gályákra rabszolgákul. Rézmetszet van Poot idézett müvéből.
42. Díszesebb gálya. L. Fincati contro ammiraglio „Le Triremi" cz. müvéből.
43. Közönséges gálya ugyanabból a műből. Az alkatrészek neveit Kotán Dezső, a
fiumei m. kir, tengerészeti akadémia igazgatója fordította magyarra Stankovich Miklós
cs. és kir. sorhajó-zászlós közvetitésével.
44. Kínzókörte avagy szájpeczek csukva és nyitva, mely az illető egyén kiáltásának meggátlására szolgált, a kinek azt a szájába mélyen bedugták és azután rugóját
megnyomván kinyitották. Kínvallatásnál is használták.
Dr. Rich, Wrede: „Die Körperstrafen Bei Allén Völkern" cz, müvéből.
45. Ugyancsak kínzókörte Hang Ferencz: A „Törvényszéki Teremből" cz. Bpesten
1875-ben Tettey Nándor és társa kiadásában megjelent művéből. II. 44.
Ilyen rugóval ellátott kinzókörte, mint ez a kettő, látható a Castan Panopticumában
Berlinben és Münchenben a Bajor Nemzeti Muzeumban, a hol „fojtókörte" néven szerepel.
46. A nápolyi kikötőben. Rézmetszet a Balogh Elemér idézett könyvéből.
47. A hítvallók szabadulása. Visszatérés a thyrrhenumi tengeren. Tusrajz a Simonides müvéből.
48. Szeged főtere a 30-as évek végén. Bal kézről a vár. Kőnyomat. Tömörkény
István Írónak és a szegedi Somogyikönyvtár igazgatójának gyűjteményéből.
49. Szeged 1844-ben, közepén a várral. Egykorú rézmetszet Reizner János „Szeged
Története" czimü müvéből.
50. A szegedi vár vázrajza 1832-ből. Kisebbített hasonmása a bécsi cs. és kir.
műszaki és térképtárban levő eredetinek.
51. Munkács vára a XVIII. század elején. Rézmetszet. Hunfalvi: „Magyarország És
Erdély" czimü művéből.
52. A munkácsi vár 1848-at megelőző, de az 1834-iki tűzvész után való időből.^
Lehoczky Tivadar: „Beregmegye És A Munkácsi Vár" cz. müvéből. 1899. Munkács. Kroó
Hugó kiadása. 13.
53. A munkácsi vár a 80-as évek elején. Nyugati oldal. A három ablakos épület az
u. n. Rákóczyház. Ebben voltak elzárva 1800-ban - és később is - a polít. foglyok.
A felső em.elet 4. sz. szobájában töltötte fogságát Kazinczy Ferencz. Ennek a nézővel
szemben levő felső emeleti egyik ablakát a Czuki ezredes szemeinek gyöngesége miatt
nagyobbították meg. Czuki ezredes még II. József császár idejében került ide fogságba.^
Képünkön a Rákoczyépülettől balkézre levő - u. n. hatos számú - bástyán egy terebélyes hársfa látszik. A beteg polít. foglyokat a kórházból, oda szokták üdülésre kibocsátani. Azok ültették ezt a „szabadság fáját" 1848-ban, szabadulásuk emlékére.
54. A munkácsi vár bejárata. (A 80-as évek elején.)
54. A Rákóczyház külső része. (A vár nyugati oldalán).
56, A Rákóczyház belső oldala. Képünkön a munkácsi vár második udvara az u. n. Rákóczytér látszik. Bal kézre esik a vár második kapuja, jobbra a két emeletes Rákóczyház, melynek folyosóablakai az udvarra néznek.
A Rákóczyház eredetileg földszintes volt és kaszárnyáúl szolgált. Lorántffy Zsuzsánna emeletet építve rá hatalmas magtárrá alakította át. Homlokzatára, néhai férje tiszteletére és emlékéül „Rákóczy-tér" feliratot alkalmaztatott.
Ennek az épületnek mind a 21 szobája boltozatos. A bolt a közfalon nyugszik.
A szobák szélessége mintegy 4 m. Némelyik kevéssel szélesebb. Hossza valamennyinek
4.20-4.70 m. Az ajtaja az udvar felől levő folyosóról nyílik mindeniknek és a fal közepére van alkalmazva.
Pinczéét egykor ólnak vagy istállónak használták. Most be van töltve.
57. A munkácsi vár alaprajza 1890-ből, Balogh János „Munkácsvár Története" czímű
művéből.
58. Spielberg .805-ben. Anton Costa- Rosetti Edler v. Rosanegg: „Der Brünner
Spielberg" czím alatt 1903-ban Brünnben C. Winkler kiadásában megjelent művéből.
59. Kufstein és vidéke. Irónnal rajzolt és szépiával festett kép Richtertől. A gróf
Kreith Béla gyűjteményéből.
60. A kufsteini császártorony. Kazinczy Ferencz tollrajza a „Vasárnapi Újság" 1873.
évfolyamából.
61. Kufstein vára. Fametszet a „Vasárnapi Újság" 1869. évf.-ból.
62. Teleki Blanka grófnő N.-Váradon a vizsg. fogságban 1851-ben. A grófnő sajátkezű irónrajza, a gróf Kreith Béla ereklyegyűjteményéből.
63. Kufstein. Rajzolta Teleki Blanka grófnő. A Kreith gróf ereklyegyüjteményéből.
64. Részlet a kufsteini várból. Teleki Blanka grófnő és Leövey Klára polit. foglyok
sétája a Pfauenschweif nevű bástya tövében, a mely bástya tetejét a foglyok a két nőfogoly kedvéért virágos kertté alakitották át.
65. A Teleki Blanka grófnő börtöne Kufsteinban. A grófnő sajátkezű rajza.
66. Teleki Blanka és Leövey Klára a börtönben. Tollrajz Teleki grófnőtől. Mikor
a papirt elvették tőlük, akkor rajzolta egy vászondarabra, tintával. Mindhárom kép a
gróf Kreith Béla gyűjteményéből való.
67. A theresienstadti vár belseje, középen a fogházzal. A várfogságra ítélt politikai
foglyok reggeli találkozója.
A polit. foglyok az udvaron szabadon járnak, míg mindenik sánczrabot fegyveres
katona őrzi. E képnek vízfestésű eredetije egy polit. fogoly műve, valószínűleg a Kufler-é.
gróf Kreith Béla azt a Blazsovits Károly vasúti igazgató - egykori theresienstadti politikai fogoly - hagyatékából szerezte meg ereklyegyűjteménye számára.
68. A theresienstadti vár kapuja a fölvonó híddal. Kívülről nézve.
69. Várfoglyok sétája a hársfák alatt. (A várfogoly, ki a tábornokkal kezet fogva,
báró, mellette áll Lassberg gróf, távolabb Nádasdy gróf, emellett fehér czilinderrel a
a fején Blazsovits).
70. A várfoglyok munkaterme.
71. Várfoglyok étkezése a szabadban. A várfoglyok saját (czivil) ruháikban asztalnál ülnek. Két felől állanak a fehér daróczruhás sánczrabok.
72. Várfogoly halászata.
73. Sátoros-ünnepeken a várfoglyok egymást meglátogatják,
74. A sánczrabnak békót kovácsolnak a lábára.
75. A sánczrabok kaszamátája.
76. Az aradi vár főtere. Szemben a vártemplom az egykori zárdával, melyben az
50-es évek elején egy ideig polit. foglyok voltak elzárva. Innen a kaszamátákba helyezték őket át.
Ez és a 78-81. sz. vízfestésű kép a Kreith gróf ereklyegyüjteményéből való
Kovách Ernő volt 1848/49-iki őrnagy, a későbbi fegyintézeti igazgató festette őket fogsága
idejében, az aradi várban.
77. Az aradi vértanuk börtöne.
A 13 tábornokot a vár közepén emelkedő nagy négyszögű emeletes épületben helyeték fogságba, míg a többi foglyok a kaszamátákba kerültek. Ezt az épületet - mely előző
képünkön jobb kézről látható - akkor főőrház-négyszögnek nevezték. Nyugati oldalán
volt s föörállomás, déli és északi oldalán szintén kapuval birl.
A kép Varga Ottó „Aradi Vértanuk Albuma" cz. müvéből való, (Bpest, 1890, Franklin,
107. lap.)
78. A Zwinger azaz „várpiacz" vagyis várudvar déli sarka. Az itt látható virágcsoportokat a várfoglyok ültették és gondozták. Háttérben a Kavalier nevű szegletbástya,
melynek kaszamátáiban várfoglyok laktak. Jobb felöl rácsos kerités, mely a várudvart
kerítette be. A bal sarokban elöl Kovách Ernő .várfogoly ül és festi ezt a képet.
79. A Zwinger másik vége és sarka. Hátul a várbeli fürdőház kádakkal berendezve.
Elül balfelöl a foglyok tulajdonát képezett zuhanyfürdö, deszkakerítéssel.
80. A vár főbástyája kaszamátáival, melyekben a várfoglyok legnagyobb része elhelyezve volt. A háttérben jobb felöl a Kavalierbástya sarka látszik.
Megjegyzendő, hogy ez a három kép együtt ábrázolja a vár déli szögletének egy
farácsos kerítéssel bekerített részét, a Zwingert, szemben a város felöl levő fővárkapuval.
„Itt voltak fogva az 1853-54. években az 1848/49-iki magy. szabadságharcz vagy mozgalomban résztvött honfiak, kik mint polit. foglyok várfogságra lettek ítélve."^
81. Egy kaszamáta belseje. A hátul látható csúcsíves ablakok egy papírból készült
s a kaszamátát keresztben ketté választó spanyolfalra vannak festve. Ez a foglyok müve
volt. A kétfelé osztott kaszamáta egyik részében háltak, a másikban nappal tartózkodtak.

II. KÖTET

Első rész:
Katonai büntések.
A.
A nemzeti hadseregre vonatkozó rendszahülyok.
I. Bocskay fejedelem hadi fegyelmi rendszabályai. 1606. 8- 10
II. I-ső Rákóczy György hadi rendszabályai. 1645. 11-14
III. I-sö Rákóczy György rendelete a hadi fegyelemről. 1645. 14-19
IV. Gr. Eszterházy Antal kurucz generális büntető intézkedései 1706-1709. 19-21
B.
A nemesi fölkelést érdeklő intézkedései.
Az 1808: XI. t. cz. Fegyelmi törvények a fölkelés esetére 21- 23
A császári és a cs. kir. haderő törvényei, intézkedései a büntetésekről.
I. Kivonat I. Miksa császár 1508. évi hadi czikkéből 24
II. Lándsafutás 25- 27
III. Az 1739. április 20-án kelt hadi czikk 28- 32
IV. Huszár-Rendtartás a XVIII. század elejéről 33- 39
1. Vesszőzés, kengyelszíjazás vagy farmatringozás.
2. Az executióról.
3. Az arquebuzirozásról.
4. Executio in ef figie.
5. Infamáltnak restitutiója.
V. A Khevenhüller-dragonyosok rendszabályai 1739-ből. Kivonat 39- 41
a) A császári hadi czikk magyarázata.
b) Utasítás a főstrázsamesternek.
c) Utasítás a porkolábnak.
VI. Büntetések végrehajtására vonatkozó utasitások a XIX. század elejéről42- 57
1. Utasítás a sánczmunkára ítélt rabokkal való bánásmódra nézve 1805-ből.
2. Utasítás 1805-ből a fenyítőházra ítélt rabnőkkel való bánásmódot illetőleg.
3. A várfogságra ítélt foglyokkal való bánásmódra vonatkozó 1806-ban
kiadott utasítás.
4. A katonai büntető igazságszolgáltatás 1812-ben.
Második rész:
Iskolai fenyítés.
I, Büntetések az esztergomi szt. benedrendi róm. kath. főgimnáziumban 61-62
II. Fenyítés a pápai ev. ref. főiskolában 62-63
III. Miként büntettek a sárospataki ev. ref, főiskolában? 64-65
IV. A debreczeni ev. ref. főiskolában szokásos büntetések 65-66
V. Büntetések a nagyenyedi ev. ref. Bethlen-főiskolában 66-67
VI. Az eperjesi ág. ev. kollégiumban alkalmazásban volt büntetések 67-68
VII. A büntetések módja a kolozsvári unitárius kollégiumban 68-69
Harmadik rész:
Megszégyenítő és megbecstelenítő büntetések.
Bevezetés 73-90
I. Haj- és szakáll-lenyírás 90-92
II. Megvesszőzés és kiseprüzés. Kicsapás 92-96
III. Szalmakoszorú 96-98
IV. Paczalvetés 99
V. Kaloda 99-112
1. a) Gallér és hegedű alakú nyak- és kézkaloda.
h) Álló nyak- és kézkaloda.
2. Lábkaloda.
3. Láb- és kézkaloda.
VI. Pellengér 112-124
VII. Nyakló vagy nyakvas 125-128
VIII. Szégyenkő 128-130
IX. Kényszerű séta vagy meghurczolás 130-131
X. Szégyenketrecz 131-137
XI. Fa-ló és fa-szamár 137-141
XII. Keresztrefeszítés 141-142
XIII. Nyelvlakat 142-143
XIV. Önmeghazudtolás 143-145
XV. Ekklézsiakövetés 145-160
XVI. Kuriozumok 160-165
Negyedik rész:
Kétféle halálos büntetés.
Akasztás.
I. Az akasztófákról általában. Az akasztás régi módja 169-185
II. A modern „oszlop-akasztófa" 185-189
III. A négy ágú akasztófa 189-206
IV. A háromágú akasztófa 206-210
V. A két ágú akasztófa 210-215
VI. A hóhér 215-226
Kerékbetörés 226-247
Ötödik rész:
Az emberevők.
I. A bünpör 251-267
II. A vádlottakkal fölvett jegyzőkönyvek 267-292
III. Következtetés 292-298
Hatodik rész :
Töredékek.
I. A zenggi fonóház 301 307
II. A dalmát szigetekre való deportáczió eszméje 307-308
III. A pesti dolgozóház terve 309-310
IV. A boszorkánypörök 311-318
V. A deési boszorkányok.
B) A körmöczbányai varázsló
Hetedik rész:
Okmánytár.
I. Előzmények
1-3 okmány 321-323
II. Szempczi fenyítőház
1-8 okmány 323-335
III. Tallósi fenyítőház
1 - 12 okmány 335-358
IV. Szegedi fenyítőház
A) Vegyes tárgyú okmányok
1-17 okmány 359-376
B) Utasítások
1-14 okmány 377-409
C) Szökések
1-38 okmány 409-470
V. Csatornaásás
1 okmány 471 -473
VI. Olasz foglyok
1 okmány 478
VII. Akasztás
1 okmány 478
VIII. Emberevők
1-6 okmány 497
IX. Zenggi fonóház
1 okmány 497-499
X. ítéletek
1-33 okmány 499-541
XI. Pótlás:-Szempczi fenyítőház
1 okmány 541-564
KÉPEK JEGYZÉKE.
(A képek nagy része a Dobos Dezső gyüjtőfogházi tanító fényképfölvétele után készült.
Az ábrákat azokhoz jobbára Neumann Árthur rajzolta.
A klisék a Koblinger Gyula budapesti foto-czinkografus műintézetéből
kerültek ki.)
1. Törvénylátás a Landsknechteknél.
2. Lándsafutás.
3. Lefejezés. Mindhárom kép egy 1571-ben megjelent műből való fametszet. A mű
czímlapja hiányzik. Hátulsó lapján azonban ez olvasható: Getruckt zu Franckfurt am Mayn,
durch Martin Lechler, In verlegung Hieronymi Feyrabends. Sigismundus Feyrabend. 1571.
Ugyanezek a képek - más keretdiszitménynyel - megvannak Leonhardt Fronssperger: „Von Kayserlichem Kriegsrechten" czímü Majna melletti Frankfurtban 1565-ben és 1566-ban Sigm. Feyrabend és Simon Hüter kiadásában megjelent könyvében is.
4. Deresre húzott nő, 1787. Egykorú rézmetszet a pozsonyi városi muzeumban.
5. Deres a selmeczbányai városi muzeumban.
6. Deres a pozsonyvárosi muzeumban. Rajta korbács és régi békóvas.
7. A lőcsei vármegyeházán levő deres.
8. Bártfai deres. A Myskovszky Viktor lovag emlékezetből készült vázlata után
rajzolva.
9. Deres a Koburg berezeg kastélyában Szt.-Antal községben, Hont vármegyében.
10. Szájkörte a steini fegyházból. Szerző tulajdona.
11. A botbüntetésnek a katonai határőrvidéken való megszüntetése tárgyában 1762-ben
kelt legfelsőbb kézirat hasonmása. Eredetije az orsz. levéltár udv. kanczelláriai iratai között
12. Két lapát Körmöczbánya város levéltárából. Egyik lapát a csizmadia czéh tulajdona volt. Ennek hossza 63 cm.; tányérjának szélessége 13 cm.; vastagsága 2-5 cm.;
súlya 500 gr. Bükkfából van. Pirosra volt festve. Egyik oldalán a magyar czimer vörös
pólyás mezői, a másikon magyar csizma, musta, bicskia (csizmadia-szerszámok) és 1778
évszám láthatók. A másik lapát a mészárosok-é volt. Ez jóval nagyobb: 78 cm. hosszú Tányérja 17.5 cm. átmérőjű, vastagsága 2.8 cm. és 850 grammot nyom. Egyik oldalán
piros mellényű mészáros áll, másik oldalán: bárány egyházi zászlót tart, a melynek két
szélső mezeje piros. Ennek a „ferulának" nevezett szerszámnak zöld nyele körül piros
szalag csavarodik, mely a lapát és a nyél kerek végének külső (kerületi) szélét is takarja Tölgyfából van faragva.
13. Ugyanaz a két lapát más oldalról nézve.
A selmeczbányai városi muzeumban is őriznek egy pár lapátot. Melyek közül az
egyik 78 cni hosszú, 2.2-2.5 cm. vastag. Tányérjának átmérője 21 cm. Súlya 1.10 kg.
Gyertyánfából van. A másik szintén 78 cm. hosszú, de 2.7-3.5 cm. vastagságú. Tányérjának átmérője 17 cm. Súlya 0.65 kg. Jávorfából van faragva.
14. Kancsuka a nagybányai muzeumban. Nyele 45, ostora 60 cm. 1849-ben, az orosz
invázió idejében került Nagy-Bányára. Az ottani városi levéltár illetőleg muzeum letéteménye.
15. Talpbőrrel való megverés. Templomi falkép, mely a Szt. Dorottya legendáját
ábrázolja. A XIV. század második feléből való. Lőcsei
16. Farkas gúzs. Szemtanuk magyarázata után készült kép.
17. Ugyanaz oldalról nézve.
18. Nyakló kaloda a kassai muzeumban. (Hegedűnek, brúgónak is mondják.) Ehhez
hasonló példány van Ipolyságon, a vármegyeházán.
19. Nyakló kaloda az Erdélyi Muzeumegylet muzeumában Kolozsvárt.
20. Nyakló kaloda nyitva és csukva. Tölgyfából készült, kis ujjnyi vastagságú, vörösre
volt festve. Olyan könnyű és olyan kicsinyek a lyukai, hogy bizonyára csak nőkre alkalmazták. Férfi kéz nem is fér bele. A Gr. Kreith Béla tulajdona.
21. Álló nyakló kaloda elülről nézve. Emlékezetből rajzolt kép.
22. Ugyanaz hátulról.
23. Lábkaloda. A Myskovszky Viktor tanár emlékezetből készült vázlata után megrajzolva.
24. Kalodában. A hét könyörületes cselekvényt ábrázoló, a lőcsei plébánia templomban levő falképek egyike. „Balra az idegen kalodában ül, balján még más fogolynak
is van helye, mint ezt a lábnak való 2 üres lyuk mutatja. Két keze a kalodához van
bilincselve, nyaka gyűrűvel körülfogva, melytől a láncz a mögötte levő torony falához
nyul el." -) (A XIV. század második feléből.) A kalodában levő alak két kezén henger
alakú lakat látható, olyanszerű mint a milyet az I. kötet 31. sz. képének 10.
ábrája mutat.
25. Thököly Imre a fogságban, kalodában. „Vasárnapi Újság" 1889. évf. 396. lap.
26. Két darab lábkaloda a turócz-szent-mártoni muzeumból.
27. A lábkaloda más alakja elülről. Emlékezetből.
28. Ugyanaz hátulról.
29. Kéz és lábkaloda. A Pálffy grófok Pozsony megyei vöröskői várában a földalatti
börtönben levő kalodáról készült modell után rajzolva. Elülről nézve.
30. Ugyanaz hátulról.
31. Láb- és kézkaloda. Külföldi. „Archiv für Natúr, Kunst, Wissenschaft u. Leben."
Braunschvveig. 1845.
32. A dubniczi (trencsénmegyei) szégyenoszlop.
33. Az ujvároskai (nyitramegyei) szégyenoszlop, az oldalán csüngő szégyenkővel.
34. A Sopron megyében levő Rákos községbeli szégyenoszlop.
35. Szégyenoszlop Szempcz piaczán.
36. A pöstyéni pellengér Nyitramegyében. Sziklai János és Borovszky Samú:
„Magy. Orsz. Vármegyei És Városai" cz. müvéből.
37. A pinkafői pellengér, a pallosjog jelvényével. Fénykép után rajzolva. A mögötte
levő falba illesztett tábla fölirata:
Magyarországi Régészeti Emlékek. Kiadja a Magy. Tud. Akadémia. Bpest. 1874
Athenaeum. III. k. II. rész: Henszlmann J.: Lőcsének Régiségei. 1878. 104. lap.
-) Henszlmann idézett műve. 97. és 98. lap.
Exterisve cunctis;
Consiliis, viisque
Studetur rectis.
38. A nyitrai pellengér 1635-böl. Kubinyi Ferencz és Vahot Imre: „Magyar És
Erdélyorsz. Képekben." Pest 1854. Emich G. III. k. 19.
39. „Kikötőoszlop." Juhász János nyug. fegyőr, volt lovas csendőr előadása után
készült kép. Juhász az 50-es években látott ilyet egy községházának az udvarán. Kikötőoszlopnak hívták.
40. A kis-tapolcsányi pellengér, oldalán szégyenkővel és nyakvassal.
41. A korponai „boszorkány-pellengér". Jelenleg az Alsó Vendéglőben a kapú sarkán
áll, mint kerékvető. Nem rég még rajta volt a nyakvas. Az oszlop 8 szögű, átmérője 42,
kerülete 147 cm. Egy-egy lapja 18-19 cm. széles. Az oszlop egész magassága 2 méter.
Ebből most egy méternyi a földben van.
42. Nyakba akasztó szégyentábla Dévényből. Nyitott szájból kilógó nyelvet ábiázoló
kis fekete tábla, mely a káromkodók és rágalmazók megbüntetésére szolgált.
43. A székes-fehérvári szégyentábla, a városi levéltárból. Szélessége 61 cm., magassága 47 cm. Alapszine fekete, a tehén képe és a betűk rajta fehérrel vannak festve.
44. Tarnóczi (liptómegyei) szégyenoszlop.
45. Szégyentábla ugyancsak Székesfehérvárról. Nagysága és szine olyan, mint az
előbbeni-é.
Mindkettő nyakba való.
46. Gajari szégyenoszlop. A Vasárnapi Újság 1860. évf. 117. lap.
47. A bazini pellengér-álarcz.
48. Nyakvas a selmeczbányai plébánia kertjének bejáratánál, a hova azonban csak
lefényképezése alk.-val tették föl. Eredetileg egy hontmegyei malom ajtaja mellett csüngött.
49. Ugyanaz.
50. A halálraítélt a templom bejáratánál kiállítva. 24 óráig kellett ott állania nyakvasban. Nyakába akasztva az ítélet, előtte égő gyertya, mellette a bakó.
Rossowski W. festményének fametszetü reprodukcziójáról fényképezve.
Ország-Világ 1882. évf. 365.
51. Szégyenkő a budapesti Nemz. Muzeumban.
52. Szégyenkő a szász-sebesi ág. ev. templom sekrestyéjében.
Romer Floris: „Archaeologiai Értesítő." 1870. lí. k. 4. és 1872. VI. k. 122.
53. A lőcsei szégyenketrecz.
54. A trsztenai rácsos börtön (szégyenketrecz), a czinterem bejáratának küszöbe alatt.
55. Fa-szamárra való ültetés mint iskolai büntetés. Rudolf Quanter: Die Leibes
U. Lebensstrafen cz. müvéből. 356. lap.
56. A fa-ló a katonaságnál. Marczali Henrik: „Nagy Képes Világtört." Bpest.
Franklin. IX. k. 418.
57. Bakhuzás. Czéda fehérnépek büntetése. Rud. Quanter: „Sittlichkeitsverbrechen."
Dritte Aufl. 1904. Berlin. Hugó Bermüller.
58. Lovaglás gerenda-élen. A gyulafehérvári Batthyány-féle könyvtár „Esztergomi
Mise-Könyvének" 25ik lapján levő inicziálé. A kéziratos misekönyvet irta és festette
Henrikfia István csukárdi (pozsony-megyei) plébános 1377-ben.-)
A meztelen női alak a vízkereszt ünnepére rendelt mise introitusának inicziáléját
képező E betű -) középső vízszintes tagján vagyis gerendához hasonló tengelyén ül.
Mögötte kék mezőben fekete vonalakkal rajzolt ablakrács látszik.
Az introitus a LXXI. illetőleg a LXXII. zsoltárra vonatkozik, a mely jövendölés a
Krisztus országáról, a Salamon személyének példázatában és a melynek magyar szövege
a Károli Gáspár-féle biblia szerint:
„1. Isten, a te ítéletedet adjad a Királynak, és a te igazságodat a Király fijainak;
2. Hogy ítélje a te népedet igazságban, és a te szegényidet ítéletben.
4. Megítéli a népnek szegényit és megszabadítja a szűkölködőnek fijait; és megrontja a nyomorgatót."
59. Ekklézsiakövetés. Benedek Eleknek „A Magyar Nép Múltja és Jelene" czínűi
művéből. I. k, 252.
60. Egy és négyágú akasztófa. Egy rézmetszetü tábori képről 1571-ből. A művet,
melynek ez a kép illusztráczióját képezi, Sigism. Feyrabend adta ki a Majna melletti
Frankfurtban. Czímlapja hiányzik. Ugyanez a kép megvan a Leonh. Fronsperger „Von
Kayserlichem Kriegssrechten etc" czímű, Frankfurtban Sigm. Feyerabend és Simon Hüter
kiadásában 1566ban megjelent művében is a 110-ik lapon.
61. Fenyegető levél a XV. századból. Melyben a bártfaiakat a husziták, kivégzett
társaikért (cseh nyelven irt levelükben) bosszuállással fenyegetik, ha 400 arany forintot a
technitzi zárdában le nem tesznek értük. A levélre tollal rajzolt „illusztrácziók" között
egy két ágú akasztófa is látható.
62. Paradeiser német ezredesnek és társainak kivégzése 1601 ben Bécsben. Orteliusnak 1613ban Nürnbergben megjelent művéből. Rézmetszet. Az eredeti képmagyarázat:
„Mivel Paradeiser György ezredes Kanizsa jól megőrzött főerősségét--végső szükség
nélkül Kishaja basának esküje ellenére föladta: a bécsi hadi t.szék által társaival halálra
ítéltetett s az ítélet 1601 oktob. 19én végrehajtatott.
Először Paradeiser György urnák mint Kanizsa és bekebelezett határa volt ezredesének, valamint Kugler György zászlótartónak és kanizsai kinevezett kapitánynak mint az
ítélet rendeli, le kell vágni a jobb kezét, azt követőleg karddal ki kell őket végezni és
azután egyiket a másik után el kell takarítani és temetni.
Ohrmüller Vilmos babocsi kapitány és Rasso Hugó zászlótartót mint a kik Babocsot
csüggeteg kislelküségből föladták, mint az ítélet rendeli, karddal végeztessenek ki, és
azután egyik a másikával temettessék el.
Nusch Pongrácznak kanizsai ezredsoltész és főőrmesternek, a ki eskü-kötelezettségéről több ízben nagyon megfeledkezett és a mikor a törökkel értekeztek, rajtakapatott,
hamis bizonyítványok és írások is rábizonyítottak: a hozott ítélet szerint először a nyelvét
nyakából ki kell szakítani, és azután Stöckel Mátyás babocsi őrmester mellett az akasztófáni
a míg mindketten megfulladnak, ki kell őket végezni. A soltész nyelvét föléje, az akasztófára kell szögezni és mindkettőjöket 3 napig süsse a nap, annakutána ismét le kell vágni, és eltemetni és a végrehajtás Bécs városában a Grabennek nevezett téren legott valósággal foganatosíttassék.
--Említett napon az ítéleteket kihirdették és mindjárt rá a végrehajtás meg-történt."
63. Pika Gáspár és 31 társának kivégzése Árvában, 1672-ben. Rézmetszet. Eredetije
az orsz. képtár metszetgyűjteményében.
64. A nagyenyedi két ágú akasztófa, a Holtmarossal átellenben levő u. n. Akasztófadombon, az országút mellett.
A Szegedy- Maszák Hugó iró és festő vázlata után megrajzolva.
Ez akasztófa a 40-es években még fönnállott a város határán. Tölgyfából készülte
Ilyenszerü volt a temesvári két ágú akasztófa is, de annak mintegy méternyi magas lábazata volt, kőfalból.
65. Akasztóhám elűlről. A gr. Kreith Béla ereklye muzeumából.
66. Ugyanaz hátúlról.
67. Akasztóhám vasból. Elülröl nézve. A sepsi-szt-györgyi Székely-Muzeumból.
68. Ugyanaz szinte elülröl nézve, felöltve.
69. Ugyanaz hátulról.
70. Egy ágú akasztófa, melyre hámban húzták föl az elítéltet. 2'/a m. hosszú
18-20 cm. vastag fenyőfából faragott négyszögletű oszlop volt ez, keresztgerenda helyett
vasszerkezettel ellátva. A vasszerkezetnek 60 cm-nyi hosszabb része az oszlop tetejébe
volt belecsavarva. Rövidebb, mintegy 14 cm-nyi vizszintes szára kampóban végzödött.
Erre a kampóra húzták föl hámban az elítéltet.
71. Lélekváltság-harang (a képen látható két harang közül a kisebbik) az Üllei
úton levő fi-árvaház udvarán. Halálváltó-csöngettyünek is hívták. 1845-ben öntötték. Súlya 153 font.
72. Két ágú társas akasztófa.
Két felől két 18-20 cm. vastagságú, 4 m. magas, fenyőfából faragott oszlop állott
egymástól 1 méternyivel távolabb mint a hány ember kivégzésére készült. 3 ember kivégzésére 4 m., 5 ember kivégzésére 6 m. távolságra állították azt föl. A két oszlopot fölül
összekötő vizszintes gerendába voltak belecsavarva a csavarvégű kampós szegek, minden
kivégzendő számára egy, 1 m. távolságra egymástól.
A vizszintes gerendákkal párhuzamos léczet a kivégzés után szegezték a két oszlopra, a hullák dereka táján avvégből, hogy a szél ne lóbálja azokat.
Ezt a társas akasztófát a soroksári út végén levő dombra szokták volt felállítani. Ugy ezen, mint az előbbi ábrára vonatkozó adatokat Dobos Dezső gyűjtőfogház!
tanító gyűjtötte össze, jobbára a Kozárek Ferencz bakó özvegyétől és Bott József ó-budai
állatorvos-gyepmestertől.
73. Akasztó-kötelek, csigák és csavarszegek a Kozárek Ferencz hagyatékából.
Az 1 sz. vastag kötelet az elítélt két lábára kötötték kereszthurokkal. Alúl, csigán
áthúzva a test kinyujtására szolgált.
A 2. sz. vékonyabb kötél a kéz összekötésére használtatott, kettős hurokkal, mely
az elítélt két kezét a czombjához szorította.
A 3. sz. a régi Kornberger-féle kötél, illetőleg nyakhurok.
4. sz. Használt nyakhurok. 9-10 alkalommal szerepelt. Hosszabb az 5. sz. huroknál,,
mivel kinyúlt a használat folytán.
5. sz Egyszer használt nyakhurok.
6. sz. (Czukorspárga vastagságú) vékony nyak- és kéz-kötél Both idejéből.
7. sz. Régi csigák.
8. sz. 100-115 éves, halcsontból készült mérőpálcza. 1/2 öl hosszú. Annak a megállapítására használták, hogy az alsó, (a test kinyujtására való) csigás kampó hova alkalmaztassék?
Szám nélkül: balfelől a csavarban végződő kampós szeggel egy régi csiga.
Jobb felől, szintén szám nélkül egy hasonló kampós szegen az ujabb csiga.
A középen látható 3 kampós szeg a kivégzésnél következőképen használtatott:
egy a nyakhurokhoz,
egy a lábkötél csigájához és
egy a lábkötél végének az akasztófa oldalán való megerősítésére.
74. Ugyancsak akasztáshoz való kötelek és egyéb készülékek, szintén a Kozarek
hagyatékából.
1. sz. Lábkötél, 3 m. hosszú.
2. sz. Női szoknyakötél. Ez a czukorspárga vastagságú 3'/., m. hosszúságú, két
végén ólmozott kötél arra szolgált, hogy a kivégzendő nők szoknyáját térden alul
összekössék vele.^
3. sz. Nyak- illetőleg kéz-hurok. Czukorspárga vastagságú.
4. sz Ugyanaz.
5. és 7. sz. Kozarek nyakhurokja, 1-szer használta.
6. sz. Ugyancsak a Kozarek nyakhurokja. 9-szer volt használva. Azért nyult ki.
8. sz. Csigák. Egy ujabb és 3 régi.
9. sz. Két kéz-összekötő, 3 méteres kötél.
10. sz. Kornberger nyakkötele.
A kötelek alatt a dobozban 6 fiók 3-3 csavaros kampós szeggel, jobbra a mérő
pálczával, balra a csavarhajtó kulcscsal.
75. Oszlop-akasztófa, a melyen Kármán Mátyást 1903. julius 31-én a budapesti kir.
orsz. gyűjtőfogház udvarán kivégezték. Természet után készült fényképről rajzolva.
76. A pesti négy ágú akasztófa.
77. A pelsüczi törvényfa.
78. A nyitrai akasztófa.
79. A nagyszebeni akasztófa.
80. A debreczeni „törvényház".
81. A pozsonyi akasztófa.
82. A korponai akasztófa.
83. A zalaegerszegi akasztófa.
84. A turócz-szt.-mártoni akasztófa.
85. Az egri két ágú kő-akasztófa.
86. Kerékbetörés. Marczali Henrik „Nagy Képes Világtörténet" cz. Bpesten, Franklin
társ. kiadásában megjelent művének VIII. kötetéből. 464. lap.
87. Kerékbetörés. Hogarth-féle rézmetszet. (Hogarth szül. 1697-ben, meghalt
1764-ben.)
88. Kerékbetörés. Pika és társainak kivégzése 1672-ben. Szilágyi Sándornak „A
Magy. Nemzet Története" cz. művéből. VII. K. 313.
89. Hórát és Kloskát kerékbe törik 1785-ben. Benedek Eleknek „A Magy. Nép
Múltja És Jelene" cz. Bpesten lS98-ban, az Athenaeum kiadásában megjelent művéből
1. K. 379.
90. Hóra és Kloska kivégzése. Andr. Brinhauser Augsburgban készült rézmetszete
után. Eredetije az orsz. képtár metszet-gyűjteményében.
91. Előkészület a kerékbetöréshez. A képen 2 „kettős jászol" látható.
Egy XVIII. századbeli rézmetszet után. A metszet a budapesti Nemz. Muzeumból,
egy régi büntető ítéletek gyűjteményét tartalmazó kötetből való.
92. Kettős jászol a Castan Panopticumából Berlinből. Ugyanilyen négy darab jászol
látható a nürnbergi Germán Muzeumban. Ezek mérete:
51 cm. hosszú
29 „ széles
20 „ magas
11 , távolság a két élesre faragott jászolfa között.
93. Nagy jászol a nürnbergi várban levő Criminal Museumban (Folterkamnier)
a mely állítólag arra szolgált, hogy a kerékbetörésre ítéltet ráfektessék. Egészen fából van.
Hossza mintegy 2 méter, szélessége csak 67 cm. Az élesre faragott és élükkel fölfelé
álló keresztfák egymástól való távolsága 10-12 cm., magassága 10 cm.
94. Győr-Szt.-Mártoni törvényfa, a kerékbetöréshez való kereszttel és kerékkel. A
Kovách Ernő volt 1848 49-iki őrnagy és nyug. fegyint. igazgató vázlata után megrajzolva.
95. Büntető és kínzó eszközök a pozsonyi városi muzeumban. Köztük egy pengével
ellátott kerék. A képen fölül egy pallost tartó kéz látszik, a jus gladii jelképe, melyet
vásárok alkalmával ki szoktak tűzni.
Alatta nyakba-akasztó szégyentáblák
Bal felől a „spékelt nyúlnak" nevezett kínzó eszköz és alatta a hóhérszék, melyre
a fővételre Ítéltet a kivégzés alkalmával ráültették és hozzákötözték.
96. A pozsonyi kerék, külön.
97. A korponai csonttörő tuskó. Mocsári tölgyfából faragott, alúl félkör alakban
ívelt, felül két - gömbben végződő - fogantyúval ellátott, 36 cm. hosszú és 16 cm
széles eszköz, melyet bizonyára kerékbetörésre (kerék helyett) használtak. Magassága
10. cm. fogantyúinak hossza 14 cm.. Súlya 6 50 kg.
Felső lapján egy szárnyas angyalfej van szépen domborura kifaragja. Ez alatt egy
ugyancsak domborúan kifaragott körben a következő homorú metszésű fölirat olvasható:
Trestani Dobri Biwaji Creatum sub Gabrielis Bakkjí A. D. 1676.
98. Szegedinecz Pero és társainak kivégzése 1736-ban Budán, a Szt. György-téren.
A szerző tulajdonát képező egykorú rézmetszetnek kisebbített fényképe. A képen látható
mindkét kerék vaspengével van ellátva, ép úgy mint a pozsonyi kerék.
99. A zenggi fonóház romja.
100. Ugyanaz.

Témakörök