Vajdaság

Tartalom

Ábrajegyzék 14
Táblázatok jegyzéke 17
Bevezetés 23
I. FEJEZET
SZERBIA TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE
1. Szerbia földrajzi helyzete 29
2. Rövid történet a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megalakulásától 30
3. Természeti adottságok, erőforrások 31
4. Szerbia (-Montenegró) makrogazdasági mutatóinak alakulása az 1990-es évektől 32
5. Regionális különbségek Szerbia területén 38
5.1. A népesség térszerkezeti változásai, az urbanizáció területi folyamatai 38
5.2. A foglalkoztatottság és a munkanélküliség regionális különbségei 42
5.3. Az infrastruktúra regionális különbségei 44
5.4. A társadalmi össztermék (nemzeti jövedelem) megoszlása 45
5.5. A környezetállapot regionális különbségei 45
6. Szerbia közigazgatása, különös tekintettel a Vajdaság helyzetére 47
6.1. Köztársasági szervek és közigazgatás 47
6.2. A tartományok helyzete 48
6.2.1. Koszovó és Metohija Autonóm Tartomány 49
6.2.2. Vajdasági Autonóm Tartomány 49
6.3. A körzetek fogalma, felépítése és szerepe 49
6.3.1. Körzeti elöljáró 50
6.4. Községek 50
6.4.1. Az előző rendszer megoldásai 50
6.4.1.1. Alkotmányos megoldások 51
6.4.2. A községek, városok és Belgrád városának általános jellemzői 52
6.4.2.1. A községek belső szervezése (a képviselő-testület, az elnök és a titkár hatáskörei) 53
6.4.3. A polgárok közvetlen részvétele 55
6.5. A Vajdaság közigazgatása 55
6.5.1. A tartományi közigazgatás feladata 58
6.5.1.1. Az Omnibusztörvény 58
6.5.1.2. A Vajdasági Autonóm Tartomány statútuma 61
6.5.1.3. A közigazgatás egyéb szintjei 62
7. Regionális fejlődés, regionális egyenlőtlenségek 62
7.1. Az urbanizáció térbeli koncentrációja, polarizálódási tendenciák 63
7 2. Szerbia városi vonzáskörzeteinek térszerkezete (funkcionális térszerkezet). 65
8. Szerbia regionális politikája 65
8.1. Előzmények 65
8.2. A Vajdaság helye Szerbia makroregionális koncepciójában 67
8.2.1. Városhálózat, fejlődési tengely, a régióközpontok vonzáskörzetei 69
8.4. A makroregionális koncepciók és a tervezési régiók összehangolásában jelentkező eltérések és következetlenségek 69
8.5. A területfejlesztés dokumentumai 71
8.5.1. A területfejlesztési stratégia 71
9. Szerbia nemzetközi kapcsolatai 72
9.1. Szerbia euroregionális együttműködései 72
II. FEJEZET
TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
1. Délvidék, Vajdaság: nevezéktani kérdések 76
2. A középkori magyar állam keretei között, 1000-1526 78
3. A Habsburg állam keretei között, 1526-1918 83
3.1. A török hódoltság kora, 1526-1699 83
3.2. A Rákóczi-szabadságharctól 1848-ig 87
3.3. Az 1848-1849-es szabadságharc és a Délvidék 95
3.4. Az abszolutizmus időszaka, 1849-1867 100
3.5. A dualizmus időszaka, 1867-1918 102
3.5.1. A politikai élet 102
3.5.2. Gazdasági élet: a Délvidék aranykora 103
3.5.2.1. Mezőgazdaság 103
3.5.2.2. Ipar 106
3.5.2.3. Közlekedés és kereskedelem 107
3.5.2.4. Szolgáltatások 108
4. Az első jugoszláv állam keretei között, 1918-1941 112
4.1. Jugoszlávia születése 112
4.2. Az első jugoszláv állam strukturális problémái 113
4.3. A Vajdaság és a jugoszláv állam 116
4.3.1. A magyar kisebbségpolitika helyzete 116
4.3.2. A gazdasági élet jellemzői 120
5. A világháború időszaka, 1941-1945 123
5.1. Az első jugoszláv állam széthullása 123
5.2. A Délvidék Magyarország állami kereti között, 1941-1945, avagy a visszatért Délvidék 124
5.3. Etnikai tisztogatás a Vajdaságban, 1944-1945 129
6. A második jugoszláv állam keretei között 1945-től napjainkig 130
6.1. A második jugoszláv állam strukturális problémái 130
6.2. A Vajdaság a titói Jugoszláviában 134
6.2.1. A társadalmi-politikai élet jellemzői 134
6.2.2. A gazdasági élet jellemzői 137
6.3. A második jugoszláv állam felbomlása 141
6.4. A Vajdaság sorsa a felbomló jugoszláv államban 1987-től napjainkig 142
6.4.1. A , joghurt" forradalom 142
6.4.2. Az utóbbi másfél évtized főbb tendenciái 143
6.4.2.1. Az első dimenzió: a politikai szabadságjogok kibővülése 143
6.4.2.2. A második dimenzió: polgárháborús vérveszteség és elvándorlás 144
6.4.2.3. A harmadik dimenzió: a NATO háborúja és a Vajdaság 146
6.4.2.4. A negyedik dimenzió: a Vajdaság gazdaságának hanyatlása 147
6.4.2.5. Az ötödik dimenzió: a szerb-magyar ellentétek kiéleződése 148
III. FEJEZET
TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, ERŐFORRÁSOK ÉS A KÖRNYEZET ÁLLAPOTA
1. Természeti adottságok és természeti erőforrások 150
1.1. Domborzat 150
1.2. Éghajlat 152
1.3. A tartomány vízrajza 153
1.3.1. Felszín alatti vizek 153
1.3.2. Felszíni vízkészlet 154
1.4. Növény-és állatvilág 157
1.5. Ásványkincsek 161
1.6. Talajok 162
1.7. Védett természeti értékek 163
2. A környezet állapota 167
2.1. Légszennyezettség 167
2.2. A felszín alatti és a felszíni vizek minősége 171
2.3. Talajszennyeződés, talajkárosodás 177
2.3.1. Szélerózió 178
2.4. Zajterhelések 180
2.5. A környezetterhelés potenciális területei 181
2.5.1. A Szabadka-Magyarkanizsa környezetvédelmi terület 181
2.5.2. Felső-Duna mente és a Ferenc-csatorna térsége, mint a környezetterhelés potenciális területe 183
2.5.3. Újvidék-Fruska Gora-i környezetvédelmi terület 184
2.5.4. Dél-Bánát (Pancsova-Temes-Duna) környezetvédelmi terület 184
2.6. A környezetvédelmi intézményrendszer 184
IV. FEJEZET NÉPESSÉG ÉS MUNKAERŐPIAC
1. Bevezetés 188
2. Népesedési helyzet 188
3. Migrációs folyamatok 193
4. A népesség összetétele különböző mutatók szerint 201
5. Munkaerőpiac 209
5.1. Foglalkoztatáspolitika 209
5.2. A munkaerő-piaci viszonyokat szabályozó törvények 210
5.3. A munkaerőpiac jelenlegi helyzete 211
5.4. A munkanélküliek munkavállalásának segítése és átképzésük 212
5.5. Foglalkoztatottsági helyzetkép Jugoszláviában 220
5.6. Foglalkoztatottság a Vajdaságban 216
5.7. Munkanélküliség 223
V. FEJEZET
A VAJDASÁG TELEPÜLÉSHÁLÓZATÁNAK SAJÁTOSSÁGAI
1. A természeti környezet hatása a településhálózat kialakulására 225
2. Régészeti emlékek, történeti előzmények 227
3. Az újkori településhálózat kialakulása és változása az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásáig 230
4. Településhálózati változások az új délszláv államkeretben 1918 után 240
5. A vajdasági községek néhány település-földrajzi vonatkozása 251
VI. FEJEZET
MEZŐGAZDASÁG
1. Általános helyzetkép 256
2. A termelés területi szerkezete 259
3. Birtok-, üzem- és művelésiág-szerkezet 262
4. A vetésszerkezet és mezőgazdasági termelés 264
4.1. Növénytermesztés 270
4.2. Zöldség-és gyümölcstermesztés 272
4.3. Szőlőtermesztés, bortermelés 274
4.4. Állattenyésztés 275
5. Erdőgazdálkodás 277
6. Halászat, horgászat 278
7. Agrárfoglalkoztatottság 279
8. A mezőgazdasági termelésben alkalmazott technológia 280
VII. FEJEZET
GAZDASÁG
1. A gazdaság fejlődése - történelmi visszatekintés 284
1.1. A befektetések hatékonysága 288
1.2. A munka hatékonysága - termelékenység 289
2. Szerbia és a Vajdaság gazdasága az 1990-es években 290
3. Szerbia és a Vajdaság gazdasága az ezredforduló utáni években 293
4. A Vajdaság gazdasági térszerkezete 295
5. Vállalkozások 298
6. Gazdasági szerkezet 304
6.1. Ipar 308
6.1.1. Élelmiszeripar 311
6.1.2. Energiaipar 315
6.1.3. Vegyipar 317
6.1.4. Fémfeldolgozó ipar és gépipar 318
6.1.5. Építőanyag-ipar 319
6.1.6. Textil- és bőripar 320
6.1.7. Egyéb iparágak 321
6.1.8. Reformirányok az ipari szerkezet átalakításában 321
7. Beruházások, külföldi befektetések, privatizáció 322
8. Szerbia gazdaságfejlesztési terve 2010-ig 335
VIII. FEJEZET
KÖZLEKEDÉS ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓ
1. Bevezetés 337
2. Közúti közlekedés 338
2.1. A közúthálózat 340
2.2. Gépjárműállomány 346
2.3. Közúti szállítás 350
3. Vasúti közlekedés 351
4. Folyami közlekedés 355
5. Légi közlekedés 359
6. Logisztikai központok 360
7. Postai szolgáltatás, hírközlés 361
7.1. A szélessávú adatátviteli hálózat és az Internet 362
8. Közlekedésfejlesztési stratégia 363
IX. FEJEZET
SZOLGÁLTATÁSOK
1. Kereskedelem 365
2. Pénzügyi szolgáltatások 372
3. Lakossági infrastruktúra 378
X FEJEZET
IDEGENFORGALOM, KULTURÁLIS IPAR, MÉDIA
1. Bevezetés
2. A turizmusban hasznosuló természeti értékek 381
3. A kulturális értékek szerepe a Vajdaság idegenforgalmi kínálatában 383
4. Az idegenforgalom főbb formái és az idegenforgalom helyzete az ezredfordulón 3 84
5. A kultúra (a kulturális ipar) szerbiai állapota a XXI. század elején 388
6. A Vajdaság kulturális értékei 390
6.1. Régészeti lelőhelyek 391
6.2. Műemlékek és más művészeti alkotások 392
6.2.1. Műemlékek és egyéb építészeti emlékek 392
6.2.2. Képzőművészet 393
6.2.3. Színház-, zene- és filmművészet 394
6.2.4. Sínházak és a vajdasági magyar színházi élet 395
6.2.5. Zenei élet 398
6.2.6. Filmművészet 399
7. Kulturális-történelmi örökség 400
7.1. Történelmi városrészek 400
7.2. Történelmi és művelődéstörténeti emlékhelyek 402
7.3. Pravoszláv kolostorok 403
7.4. Középkori várromok és településmaradványok 403
8 Néprajzi emlékek, néphagyományok 404
8.1. Falusi népi építészeti emlékek 404
8.2. Tárgyi népművészeti alkotások, régi kézműves szakmák 405
8.3. Művelődési és hagyományápoló egyesületek 405
9. Rendezvények 406
9.1. Kulturális-művészeti rendezvények 406
9.2. Gazdasági rendezvények, vásárok 407
9.3. Tudományos rendezvények 407
9.4. Népművészeti, hagyományápoló rendezvények 407
9.5. Sportrendezvények 408
9.6. Egyéb rendezvények 408
10. Kulturális intézmények 409
10.1. Múzeumok 409
10.2. Könyvtárak 410
11. Könyvkiadás 410
12. Tömegtájékoztatás a Vajdaságban 412
12.1. Magyar médi umok 412
12.2. Vajdasági rádiók 415
12.3. Vajdasági televíziók 416
13. A Vajdaság kulturális iparának fejlesztési lehetőségei 417
XI. FEJEZET
HUMÁN SZOLGÁLTATÁSOK
1. Bevezetés 419
2. Közoktatási rendszer 421
2.1. Szerbia oktatáspolitikája (a JSZK idején) 421
2.1.1. Oktatási rendszer 422
2.1.2. Oktatási törvények 424
2.1.3. A vajdasági magyar tannyelvű oktatás 425
2.2. Az oktatási helyzetkép 427
2.2.1. Az iskoláskor előtti intézmények 427
2.2.2. Általános iskolai képzés 427
2.3.2. Magyar nyelvű általános iskolai oktatás 428
2.2.4. Felsőoktatás 429
2.3. A vajdasági magyar tannyelvű oktatás helyzete 433
2.3.1. Iskoláskor előtti oktatás 433
2.3.2. Magyar nyelvű általános iskolai oktatás 433
2.3.3. Magyar nyelvű középiskolai oktatás 434
2.3.4. Magyar nyelvű felsőoktatás 435
2.4. A lakosság képzettségi szerkezete 436
3. Egészségügy és szociális ellátás 439
3.1. Egészségügyi és szociális politika 439
3.2. Az egészségügyi és szociális ellátást szabályozó, valamint más, a témakörhöz tartozó törvények 441
3.3. Az egészségügyi intézményrendszer 442
3.4. A lakosság egészségi állapota 446
3.5. A szociális ellátás alapjai 448
XII. FEJEZET
ÖNKORMÁNYZATI PÉNZÜGYEK
1. Bevezetés 451
2. Szerbia költségvetési rendszere 452
3. Az önkormányzati intézményrendszer 454
4. Az önkormányzatok finanszírozása 454
5. Önkormányzati pénzforrások 455
5.1. Önkormányzatok bevételei 455
5.2. Önkormányzatok kiadásai 457
6. Újvidék város és a Vajdaság községei költségvetésének bevételei 459
6.1. A vajdasági községek és Újvidék város saját bevételei 462
6.2. Újvidék város és a községek költségvetési kiadásai 464
6.2.1. Oktatási kiadások 464
6.2.2. Művelődési költségek 464
6.2.3. A fejlesztés költségei 468
XIII. FEJEZET
A VAJDASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI
1. Gazdasági és kereskedelmi külkapcsolatok 469
2. A tartományi képviselőház és a tartományi végrehajtó tanács (tartományi kormány) nemzetközi kapcsolatai ~
3. A határon átnyúló kapcsolatok
3.1. Testvérvárosi együttműködés 470
3.2. A vajdasági és a magyarországi kamarák kapcsolatai 473
3.3. Egyéb gazdasági, civil és kulturális kapcsolatok 474
3.4. Együttműködés a területi tervezés és a területfejlesztés terén 475
4. Euroregionális együttműködés 477
4.1. A DKMT eurorégió területének földrajzi sajátosságai 477
4.2. Az eurorégió területének környezete - gazdasági különbségek és aszimmetriák 478
4.3. Az eurorégió szervezeti felépítése, működtetése és finanszírozása 479
4.4. Az eurorégió stratégiái 481
5. Az Európai Unió támogatásai 481
XIV. FEJEZET
A VAJDASÁG REGIONÁLIS SZERKEZETE ÉS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI
1. Bácska 486
1.1. Észak-bácskai körzet 487
1.1.1. A körzet történelmi fejlődése, tekintettel a demográfiai változásokra 489
1.1.2. A népességszám alakulása, a népesség kor-, képzettségi és etnikai összetétele 490
1.1.3. Gazdaság 491
1.2. Nyugat-bácskai körzet 493
1.2.1. Népesség 494
1.2.2. Gazdaság 493
1.3. Dél-bácskai körzet 501
1.3.1. Népesség 50i
1.3.2. Gazdaság 504
2. Bánság (Bánát) 597
2.1. Észak-bánáti körzet 510
2.1.1. Népesség 510
2.1.2. Gazdaság 512
2.2. Közép-bánáti körzet 516
2.2.1. Népesség 517
2.2.2. Gazdaság 518
2.3. Dél-bánáti körzet 521
2.3.1. Népesség 523
2.3.1.1. Települések 524
2.3.2. Gazdaság 525
3. Szerémségi körzet 529
3.1. A népesség lélekszámának változása, kor- és foglalkozási szerkezete 530
3.2. A gazdaság fejlettsége és szerkezete 531
3.3. Ipari termelés 533
3.4. Kis- és középvállalatok 533
3.5. Mezőgazdaság 533
3.5.1. Ipari növények termesztése 534
3.5.2. Szőlő- és gyümölcstermesztés 534
3.5.3. Állattenyésztés 535
3.5.4. Erdészet 535
3.6. Bányászat 536
3.7. Fém-, fémfeldolgozó- és gépipar 536
3.8. Vegyipar 536
3.9. Építőanyag-ipar 537
3.10. Fafeldolgozó ipar 537
3.11. Textilipar 538
3.12. Bőripar, lábbeli- és díszműáru-gyártás 538
3.13. Élelmiszeripar 538
3.14. Közlekedés 539
3.15. Kiskereskedelem 540
3.16. Vendéglátóipar és idegenforgalom 540
4. A Vajdaság fejlettségének regionális különbségei 541
5. A népesség életszínvonala (a szegénység) 544
XV. FEJEZET
A REGIONÁLIS FEJLESZTÉS TÁVLATAI
1. A Vajdaság területfejlesztését érintő dokumentumok 546
1.1. Szerbia területfejlesztési dokumentumai 546
1.2. A Vajdaság gazdaságfejlesztési programja 547
1.3. A magyar-szerb határ menti területek fejlesztését célzó magyarországi elképzelések 551
1.3.1. A DKMT eurorégió fejlesztési stratégiája 551
1.3.2. Magyarország szomszédos régiójának (Dél-Alföld) fejlesztési stratégiája 553
1.3.2.1. A Dél-alföldi régió határ menti fejlesztési operatív programja c. projekt 553
1.3.2.2. A Dél-alföldi régió területfejlesztési koncepciója 553
2. A Vajdaság regionális politikájának intézményrendszere 554
3. A határ menti együttműködéshez kötődő fejlesztési elképzelések irányai 555
3 1. A közlekedési kapcsolatok fejlesztése 556
3.2. A gazdasági fejlődés lehetséges területi kapcsolódási pontjai 558
Irodalom 559
Magyar-szerb földrajzi mutató 570
A kötet szerzői 577

Témakörök