Se vele, se nélküle?

Fülszöveg

Az üzlet új fizetőeszköze az emberi figyelem, az a könnyen kifogyó lehetőség, amelyet az információs túlterhelés a végletekig kiaknáz. Az emberi figyelem voltaképpen tőke, amely a tudástársadalom indusztrializálásával válik hozzáférhetővé, és amelynek megnyerésében a kommunikációs technológiáknak egyedülálló szerepük van. (Aczél Pertra)

A blogok jellemzően radikálisabbak, általánosítóbbak, pártosabbak és pontatlanabbak, mint a nyomtatott sajtó. A tömegmédia és a nagy pártok témáit és érveit visszhangozzák az unalomig, kivéve egy-két véleményiparos megabloggert. A sokféle bullshitgenerátor pontosan azt jelzi, hogy az amatőr tartalomgyártás mennyire felszínes, triviális és önismétlő. Az „önkifejezés" a kapott tartalmak visszaadása, jól-rosszul megrágva. Az állampolgári újságírás a véleményt tényként mutatja be, a pletykát beszámolóként, nincsenek erkölcsi korlátai, de a normasértés amúgy is erény az interneten uralkodó libertárius szellemben. (Molnár Attila Károly)

Abban, hogy az online portálokon a tudományos rovatok állandó menüpontot jelentenek, és szinte naponta termelődnek „címlapos szenzációk", már annak az előjelét láthatjuk, hogy egy tudományos írástudással felvértezett, állampolgári tudományokban jártas, autonóm generáció formálódik. (Z. Karvalics László)

A reklámüzenet kisgyermekkorban legalább annyira egészségromboló, mint a passzív dohányzás. A gyermekek 12 éves korig nem rendelkeznek a reklámokban rejlő rábeszélő szándék azonosításához szükséges készségekkel. Számukra a reklám nem reklám, hanem a felnőttek által közvetített mese, üzenet, felszólítás, ígéret. Ezen pedig az sem változtat, ha a média „okos" fogyasztására tanítjuk őket. Ha ez lehetséges volna, a politikára is taníthatnánk és a szavazófülkéhez is odaengedhetnénk őket. (Antalóczy Tímea-Pörczi Zsuzsanna)

A képernyőn megjelenő szöveg mindig átírható, darabokra tördelhető és áthelyezhető. Az olvasás helyére ebben az értelemben valóban az írás nyomul be: a befejezett voltától megfosztott szöveg értelmezése átalakul a szöveg folyamatos farigcsálásává, barkácsolássá. S mert az utak és olvasatok esetlegesek, természetesen pillanatnyi és esetleges vagyok én magam is. Ami tulajdonképpen van, az egyedül a Hálózat. (Tallár Ferenc) Vissza