Zajelhárítás

Előszó

A zajelhárítás célja: megvédeni az iparban dolgozó embereket a zaj káros hatásaitól. A zaj tartós hatása egészségi károsodást okoz: nagyothallást eredményezhet, foglalkozási betegségnek, kártérítési kötelezettséggel járó szakmai ártalomnak számít. A zajnak a hallószerven kívül a vegetatív idegrendszerre is károsító hatása van és ennek következménye, hogy a zajban végzett munka egyébként azonos körülmények között balesetveszélyesebb, mint a csendes környezetben végzett munka. Sok esetben a zaj veszélyessége abban nyilvánul meg, hogy a nagy zajban a veszélyre figyelmeztető jelek nem hallhatók - vagy nem érthetők - és ezáltal a zaj miatt fordulnak elő olyan balesetek, amelyek zaj nélkül nem történtek volna meg. Az emberhez méltó biztonságos és egészséges munkahelyi környezethez tehát hozzátartozik a zaj megfelelő értékének, vagyis annak biztosítása, hogy a zaj szintje a veszélyesnél alacsonyabb legyen. Az ipari zaj káros hatásai ellen elsősorban szervezési és telepítési, másodsorban műszaki intézkedésekkel lehet védekezni. A várható érték előre látása, előre megfontolása talán sehol sem olyan fontos, mint éppen a zaj területén. A rosszul telepített, zajos üzemek /pl. lakótelep mellett/ a későbbiek folyamán már alig-alig megoldható műszaki problémákat vetnek fel, esetleg olyanokat, amelyek helyes telepítés és szervezés mellett fel sem vetődtek volna. Olyan üzemekben, ahol egymás mellett, vagy egymás fölött vegyesen vannak elhelyezve zajos, meg zajtalan munkahelyek, pl. gépműhely és tervező iroda, nem lehet vagy nagyon költséges olyan műszaki megoldást megvalósítani, amely a szellemi munkahely megfelelő csendjét biztosítja. Míg, ha az említett munkahelyek egymástól távol vagy külön épületben nyernek elhelyezést, akkor a zajcsökkentési probléma fel sem vetődik. Vissza