Vahtangov rendez I. (töredék)

Előszó

Részlet a könyvből:
"AZ ELSŐ ÓRÁK
A színházzal való találkozásom Vahtangov nevéhez fűzödik - ő ismertetett meg azzal a színházzal, amelyet a színdarabok megtekintése vagy a színészek életéről szóló elbeszélések alapján soha el nem képzeltem volna.
A színház Vahtangov értelmezésében nem csupán a nagy kezdőbetűvel írott Színház - amint Vahtangov és Sztanyiszlavszkij szívesen emlegettek -, hanem egységes kollektíva is, amelyet a nép szolgálatának célja és feladata egyesít; kollektíva, amelynek életünket, minden gondolatunkat áldozzuk; kollektíva, amely feszült figyelemmel kíséri színpadi munkánkat.
Vahtangov a színházat a kollektíva elve alapján építette fel, s e fogalmon olyan nagy családot értett, amelyben a tagok alkotómunkája elválaszthatatlanul összefügg a színház falain kívül zajló életükkel. Állandóan arra nevelt minket, hogy magánéletünk elszakíthatatlan a színházi kollektíva életétől. A színház magasrendű vahtangovi értelmezéséről azért kell beszélnünk, mert különben rendezői óráinak e könyvben ismertetett sok elve egyoldalúnak tűnhet fel.
Vahtangovhoz nemcsak azért jártunk, hogy szakmai tudásra oktasson - élni is tanított bennünket.
Mindig arról álmodoztam, hogy a gyermekkorom óta hőn szeretett színháznak szenteljem életem, de világosan tudtam, hogy jó színész soha nem lesz belőlem. Tudtam, hogy vannak bizonyos szervezői adottságaim /ez a gyakorlatban is bebizonyosodott a szovjet hatalom első éveiben és a polgárháború során/, s elhatároztam, hogy erőmet a rendezés területén próbálom ki." Vissza