Vadrózsa

Előszó

Különös írói pálya Végh Antalé. Különös, mert úgy jegyzi el magát az irodalommal, hogy környezetéből erre senki - talán még ő maga sem - gondol. Tanítóként, már a 60-as évek elején jelentek meg írásai a Kelet-Magyarországban, ám amikor 1962-ben az írószövetség ösztöndíjasa lett, megváltozott az élete. Tudta, érezte, az osztálykönyvet fel kell cserélnie igazi könyvekre, kötetekre, a katedrát pedig egy székre és egy íróasztalra. Mennyivel más, mennyivel rögösebb ez az út, mint egy vidéki tanítóé! És mennyivel szebb, gyönyörűbb is! Hiszen, ha a fiatal író, akinek írásaira felfigyeltek az akkori irodalmi élet nagyjai, továbbra is a tanítás mellett dönt, jó néhány irodalmi élménnyel lennénk szegényebbek. Gondoljuk csak el, hány, de hány embernek szerzett felejthetetlen perceket novelláival, regényeivel, színdarabjaival, karcolataival?! És hány, de hány emberi sorsot rajzolt meg segítő szándékkal! Mert a tenni, a jobbítani akarás, a mindenért harcolva elmélet vezette tollát valamennyi írásában. Ezért szerették sokan, és ezért nem szerették, legalább ennyien. De írói kvalitásáról, kivételes látásmódjáról, költőien szép jelzőiről, mondatairól mindenki elismeréssel szólt. És hogy sokan miként őrzik Végh Antal emlékét, arról mindennél többet mond, hogy több száz tisztelője volt jelen, amikor halálának első évfordulóján emléktáblát avattak egykori lakása előtt. Vissza

Fülszöveg

Egy trilógia harmadik kötetét tartja kezében a kedves Olvasó. A közelmúltban megjelent: Hol jártál, mikor az ég zengett? című kötete az író azon karcolatait, portréit tartalmazza, amelyeket nem sokkal halála előtt kezdett írni, de befejezni már nem tudta. Ezzel egy időben jutott el az irodalmat kedvelőkhöz a Gyémánthó, Végh Antal novelláiból készült válogatásalbum. Ám akárhányszor a kezünkbe vettük a ragyogó írások sorát felsorakoztató könyvet, úgy éreztük: sok kitűnő novella hiányzik a vaskos összeállításból. Így természetessé vált, hogy csokorba gyűjtsük további emlékezetes novelláit, és megjelentessük az első kötet folytatásaként. Aki elolvassa majd a Vadrózsa című válogatást, bizonyára egyetért azzal: Végh Antal remek író volt. Egyéni hangulata van szinte minden mondatának. Erről nemcsak a kötetben szereplő írások tanúskodnak, hanem az író valamennyi regénye, szociográfiája, portréja, karcolata is. Ő ugyanis tömören, egyszerűen, és olyan szépen fogalmazott, ahogy csak nagyon kevesen képesek. Jelzői kifejezik az író érzelemgazdagságát, amely nemcsak szerelmes novelláiban, hanem a vidéki emberek életét feldolgozó írásaiban is megmutatkozik. Végh Antal valamennyi alkotásában páratlan eszközökkel formálta meg regényei, novellái szereplőinek portréját, és sajátos látásmódját vetette papírra, sajátos írói eszközökkel... Vissza