Előszó
Konyhánk a vadhúsnak a megérdemeltnél kevesebb figyelmet szentel. Ezért hasznos lenne, ha étlapunkon gyakrabban szerepelnének vadhúsból készült ételeke, és elkészítésüket változatosabbá tennénk.
A vad húsa nagyon ízletes, és jellegzetes illata van. Ügyelnünk kell arra, hogy az elkészítése előtti helytelen kezelés következtében ne veszítsen értékéből, és készítésekor is tartsuk meg a helyes munkamenetet.
Az öregebb vad húsa meglehetősen kemény, ezért tollában vagy bőrében (de kibelezve), hideg helyen legalább egy hétig pihentetjük ("érleljük"), s csak ezután készítjük el. A szárnyas vadat óvatosan, szárazon kopasztjuk, és közvetlenül a kopasztás után el is készítjük. A prémes vadat megnyúzzuk, és még néhány napig hideg helyen állni hagyjuk. A vadhúsokat többnyire tejföllel készítjük. A húst felhasználás előtt gondosan lehártyázzuk, eltávolítjuk róla a zsíros részeket, majd a tiszta húst egy kevés ecetet öntünk (0,75 l vízhez kb. 2 kanál ecetet), megsózzuk, aztán megtisztított, megmosott, felszeletelt gyökérzöldséget, karikára vágott hagymát, néhány szem egész borsot és fehér borsot, babérlevelet, egy kevés citromhéját teszünk hozzá. Csak annyi páclevet készítünk, amennyit az étel elkészítése közben el is használunk. A páclében a húst gyakran megforgatjuk.
Az öregebb vad húsát nagyon előnyös kuktában főzni, így gyorsabban elkészül. A fiatal vad húsa ízletes, és villanygrillezőn vagy gyors ételként (hirtelensültként) is rövid idő alatt elkészíthető. A vad húsa zsírban szegény. Hogy ne legyen száraz, füstölt szalonnával megtűzdeljük.
A vadhúst különféle fűszernövényekkel ízesítjük, ezzel növeljük amúgy is kiváló zamatot. Fűszerezzünk mindig mértékkel! Manapság már vannak olyan speciális boltok, ahol különféle tisztított és részben érlelt vadhúsokat árusítanak. A háziasszonyokon múlik, hogy a vadpecsenye háztartásukban kedvelt étellé váljon, és minél gyakrabban szerepeljen a család étlapján.
Vissza