Tolna megye évezredei a múzeumainkban (dedikált példány)

Előszó

„A honfoglalás ezredéves ünnepélye fényének emelésére, és ezen ünnep örök emlékének ajánlva, írassék meg a megye története" - szól a rendkívüli közgyűlés határozata és ami elhatároztatott, az meg is írattatott: Wosinsky Mór 1896-ban a millenniumi díszközgyűlés asztalára tette kétkötetes monográfiáját, amely a megye mindmáig első és utolsó történeti szintézise és régészeti topográfiája.
Az alkotó és alkotásai előtt tisztelegve tekintjük át a monográfia utóéletét és a millennium fényében született intézmény múltját, a tárgyiasult kultúra emlékeivel együtt, tekintve, hogy ezek háttérsugárzása a tájainkon élt népek hat-, nyolc-, esetenkint ennél is több ezer éves történetének titkait rejti. Jelen sorok írója múzeumi szolgálatát 1981-ben az alapító igazgató dolgozószobája helyreállításával kezdte. Lehozatta a padlásról hajdani bútorait, s miután a szárazságtól szétesett részeket összeillesztette és az évtizedes port letörölte, annak tudatával ült a neves előd méreteiben - mai szemmel - viszonylag nagy, de emberléptékű íróasztala mögé, hogy aki az ő nevével indul, annak tudnia és viselnie kell ennek emberi, etikai, tudományos és esztétikai következményeit.
Wosinsky Mór múzeuma százéves. A kerek évforduló jó alkalom az emlékezésre, a tisztelgésre meg a számadásra is, annak végiggondolására, hogy miként sáfárkodtunk a ránkbízottakkal.
Könyvünket a múzeumbarátoknak, a tanítványaikkal múzeumba járó pedagógusoknak ajánljuk s mindazoknak, akik szívesen megismernék a kiállított tárgyak mögötti világot azzal a nemes céllal, hogy a „múlt legyen a jövendőé, ismereti forrása pedig hasznos akarat" - ahogy ezt első igazgatónk is gondolta. Vissza