Fülszöveg
Egy pókmajmocska odamegy az állatkerti ápolóhoz, és gyengéden átkarolja a vállát. A kutya lehajtja a fejét és nyüszít, ha azt látja, hogy bánatos a gazdája. Vajon a ragaszkodás és az együttérzés őszinte jelei ezek, ahogyan mi értelmezzük őket, vagy sokkal bonyolultabb - és érdekesebb - mechanizmusok működnek itt?
Az ember újra és újra megpróbálja értelmezni és megérteni az állati viselkedés rejtelmeit. Miért kötnek önvédelmi szövetséget a delfinek és a csimpánzok, miközben más fajok ezt nem teszik? Hogyan képesek az oroszlánok kilométerekről felmérni a rivális falka létszámát? Miért párosodnak a törpecsimpánzok, ha találnak egy tápláléklelőhelyet? Miért képes némelyik faj fölismerni a saját tükörképét, miközben a többség erre képtelen? Az ilyen kérdések vezettek el annak mélyreható vizsgálatához, hogy miképpen tesznek szert az állatok azokra az alapvető eszközökre, melyek összességét gondolkodásnak nevezzük: a számolás, a tájékozódás, az egyedfelismerés, a kommunikálás és a társas...
Tovább
Fülszöveg
Egy pókmajmocska odamegy az állatkerti ápolóhoz, és gyengéden átkarolja a vállát. A kutya lehajtja a fejét és nyüszít, ha azt látja, hogy bánatos a gazdája. Vajon a ragaszkodás és az együttérzés őszinte jelei ezek, ahogyan mi értelmezzük őket, vagy sokkal bonyolultabb - és érdekesebb - mechanizmusok működnek itt?
Az ember újra és újra megpróbálja értelmezni és megérteni az állati viselkedés rejtelmeit. Miért kötnek önvédelmi szövetséget a delfinek és a csimpánzok, miközben más fajok ezt nem teszik? Hogyan képesek az oroszlánok kilométerekről felmérni a rivális falka létszámát? Miért párosodnak a törpecsimpánzok, ha találnak egy tápláléklelőhelyet? Miért képes némelyik faj fölismerni a saját tükörképét, miközben a többség erre képtelen? Az ilyen kérdések vezettek el annak mélyreható vizsgálatához, hogy miképpen tesznek szert az állatok azokra az alapvető eszközökre, melyek összességét gondolkodásnak nevezzük: a számolás, a tájékozódás, az egyedfelismerés, a kommunikálás és a társas viselkedés képességeire.
Ezeket a kérdéseket vizsgálja az állatok érzelem- és gondolatvilágában tett lebilincselő tudományos kalandozása során Marc Hauser, az állati intelligencia jeles kutatója. Megmutatja, hogy a fajok evolúciós környezetének szemrevételezésével miképpen kezdhetjük megérteni agyuk működését, s hogy az evolúcióbiológia és a kognitív pszichológia így szerzett felismerései hogyan forradalmasítják az állati intelligenciáról alkotott korábbi elképezéseinket. Hauser elkalauzol bennünket a szabad természetbe és a laboratóriumokba is, s elmeséli, hogy a kutatók miképpen vetik be a pszichológia, az idegélettan, az evolúcióbiológia, a nyelvészet és még sok más tudomány módszereit, és eszelnek ki olyan kísérleteket, amelyekkel pontosan meghatározható, mire képes egy állat egy adott területen, s gyakran közvetlenül is összevetik ezeket az állati képességeket az embergyermek képességeivel.
Korunkban a szórakoztató sajtó tele van beszélő majmok és zokogó elefántok romantikus történeteivel. Hauser üdítően éles látású témakezelése leleplezi a téves elképzeléseket, s új és nagy jelentőségű felfedezésekkel gazdagítja az állatvilággal kapcsolatos ismereteinket.
Vissza