A Csehszlovák Szocialista Köztársaság rövid története

Előszó

A mai Csehszlovákia területén az emberi élet legrégibb nyomai - kezdetleges kőszerszámok - arról tanúskodnak, hogy ezen a területen már millió, vagy másfél millió évvel ezelőtt ősemberek éltek. A morvaországi és szlovákiai csontvázleletek a kb. 100 ezer évvel ezelőtti Neander-völgyi embertípus jelenlétét tanúsítják. A jégkorszak zord természeti adottságai közt, amikor az erős eljegesedések időszakai melegebb időszakokkal váltakoztak, az emberek hordákban kényszerültek élni, s közös vadászattal és növénygyűjtögetéssel gondoskodtak létfenntartásukról. Csehszlovákia területén a Homo sapiens típusú ember életéről, munkájának eredményeiről és fejlettségéről már összehasonlíthatatlanul gazdagabb emlékek maradtak fenn. A dél-morvaországi Dolní Véstonicén talált tárgyak, amelyek keletkezését a régészek kb. 25 ezer évvel ezelőttre sorolják, tanúságtételt szolgáltatnak készítőik életéről is. Az elejthető vadat - mammutok és medvék - ábrázoló vésett és faragott figuráknak és női alakokat megörökítő szobrocskáknak, amelyek közül a legismertebb az ú. n. Véstonicei Vénusz, nyilvánvalóan mágikus jelentőségük volt: hatalmat szerezni a vadállat fölött és megerősíteni a nő, az anya, az emberi nem fenntartójának termékenységét. A jégmezők visszavonulásával északra húzódtak a nagy hidegkedvelő állatok, s nemcsak a természeti környezet, de az ember élete is megváltozott. Az égetett, stilizált mintákkal díszített, élelmiszer tárolására szolgáló agyagedények, kezdetleges földművelő szerszámok, amelyek Cseh- és Morvaországban, illetve Szlovákiában kerültek felszínre, tanúsítják, hogy már az időszámításunk előtti 5. és 4. évezredben emberek éltek ezen a területen. Vissza