Váci képeskönyv

Tartalom

Képek jegyzéke

A fedőlap. A kőkapunak nevezett diadalívet Mária Terézia fejedelmi látogatásának emlékére építette Migazzi püspök 1764-ben a város akkori határán. A diadalívet Canevale bécsi építész tervezte. Magassága 15 m, szélessége 12 m, vastagsága 3.5 m. Az ívnyílás fölött virágfonatot tartó sasok ülnek. A homloklapon pedig az uralkodóház akkori tagjainak domborművű képei vannak elhelyezve. A diadalkapu művészettörténeti jelentőségét az adja meg, hogy az ország egyetlen magában álló műemléke.
1. Vác vára a török uralom alatt. Magyarország küzdelmét a törökkel egész Európa érdeklődéssel figyelte. Harctéri tudósítókat, rajzolókat küldtek a helyszínre, hogy készítsenek a nevezetesebb eseményekről és várakról képeket. Bouttats Gáspár
németalföldi rajzoló 1668-ban lerajzolta Vác várát, mely kép Peeteres Jakab kiadásában Antwerpenben megjelent 1684-ben. A kép közepét város és vár foglalja el, a háttérben hegyek emelkednek. A várost minden oldalról kőfal veszi körül, jobbról még vízzel telt árok is. Előtérben a Szent Endre sziget. A Dunán díszes fahajók úsznak, valószínűleg lakodalmi jelenetet akar ábrázolni.
2. Báthori püspök címertáblái 1485-ből. A kemény mészkőből faragott háromszögalakú művészi dombormű 48 cra széles és 25 cm magas. Tüzet okádó háromnyelvű sárkány veszi körül a címerpajzsot. A csúcsban püspöksüveg van, melynek szalagjai jobbról-balra libegnek.
A 37 cm széles és ugyanolyan magas négyszögű címerlap szintén művészi renaissance alkotás. Ezen is a háromnyelvű sárkány van kifaragva, mely köralakban veszi körül a fordított méhkasalaká címerpajzsot. A szegély stilizált levelekből font koszorú alkotja, a koszorú fölött püspöksüveggel és szalaggal. A címerlapra vésett 1485. évszám a váci
országgyűlés időpontjára emlékeztet. Kár, hogy a gonddal és művészi tökéletességgel faragott még országos viszonylatban is jelentős renaissance emlék a székesegyház homályos kriptafalában van elhelyezve.
3. A székesegyházi régi kripta lejáró falába van befalazva a két Jagello-tábla. E műemlékek 78 cm magas 28 cm széles vörös márványból vannak faragva. A tégla alakú mező közepén keretezett körmélyedésben egy W betű foglal helyet, fölötte háromágú levélkorona. A W II. Ulászló nevének kezdőbetűje (Wladislaus). Pandantj ának körmélyedésében Lengyelországnak címere látható, a stilizált sas kiterjesztett szárnyakkal. A sas fejét korona díszíti, tollazata, lába jellegzetesen van faragva. Tipikus renaissance ízlésű munka. Ezeket
1719-ben a vár helyén találták, amikor a ferencrendiek templomát építették.
4. A Hegyes Bástyatorony. Ma már körül van építve, csak a legfelső része látszik. Ez az egyetlen fennmaradt építészeti emlék a török hódoltság idejéből. Falazata nyers terméskő, határozott építészeti jellege nincs, de nem is igen lehetett, mert mint erődnek a célja a védelem volt.
5. A Szent Háromság szobor. Késői barokk ízlésben épült, mely a maga nemében egyike az ország legszebb emlékműveinek. Határozottan fölülemelkedik a hasonló szobrok megszokott művészi értékén. 1750-1755-ben építették Althan Károly püspök áldozatkészségéből és adományokból. Tervezője ismeretlen. Finom szemcséjű homokkőből faragott szobormű. A jellegzetesen barokk-rokokó motívumokkal ékesített oszlopfőn angyalokkal környezett felhőgomolyok tetején trónol a Szent Háromság. A körülötte lévő egyes szobrok ügyes elhelyezése és csoportosítása valamint a szobrászati dísz alkalmazása teljesen egységes művészi összhangban van. Sajnos, a pompás finom kidolgozású emlékművet a közel két évszázad erősen megviselte.
6. Szent Júdás Tádé apostol szobra. A barokk művészetnek figyelemreméltó alkotása a Gombás patak kőhídján. Gróf Forgách püspök készíttette. Az apostol balkezében Krisztus-képet tart, amihez igen hasonlítanak az ő arcvonásai. Ezzel történik utalás a Dávid családjából való származásra, illetve rokonságra. A jellegzetesen barokk angyal csak díszítő
elem. Még a jobb kéznél lévő dorong a vértanúság eszközét ábrázolja.
7. A Kálvária. Szintén szép barokk ízlésű emlék. 1726-ban épült a városon kívül álló természetes domb tetején. A régi vár köveiből építették. Emeletes várszerű épület a földszintjén kápolnával és Krisztus urunk kínszenvedésének apró állomásaival.
8. A ferencrendi templom főoltára a barokk művészet szép emlékét őrzi. A monumentális oszlopdíszes homlokzat három részre van tagozva. Tetszetős arányaival a szobrok és képek sokaságával pompás hatású. Az oltárt gróf Koháry István állíttatta 3286 forint költséggel. A művésziesen faragott szobrok és jóhatású festmények, a gazdag aranyozás, élénk színezés művészi összhangban egymással nemes ízlés tanúbizonyságai.
9. A piaristák templomának egyszerű és ízléses főoltára a barokk művészet virágzásának korából való. Az oltár tükörkristályüvegből készült aranyozott faragott fadíszítésekkel. Forgách Pál püspök Velencéből rendelte a székesegyház részére. Minthogy azonban oda kicsinek bizonyult, a piaristák templomának ajándékozta 1759-ben. A főoltárnak a legmagasabb boltozatig felnyúló Szentháromság-szobrot ábrázoló fafaragványát Szappancsi Márton nagyprépost költségén építették.
10. A piarista templom portáléja tetszetős barokk munka. A köríves kaput körülvevő barokkizált oszlopok homokkőből faragott erkélyt tartanak. Az ajtó fölött lévő mélyedésben díszes barokk keretben Kalazanti Szent József két kis gyermektől körülvett gondos faragású szobra van elhelyezve.
11. A ferencrendiek temploma és rendháza a régi váci vár helyén a város legmagasabb pontján épült. A templom tornya a hátsó oldalon van s toronysisakja szép formaképzésű barokk hagymasisak. A templommal összefüggő terjedelmes kolostor egészen egyszerű épület, éles ellentétben van a templom gazdagon díszített belsejével. A rendháznak hírneves könyvkiadó vállalata van, a Kapisztránnyomda.
12. A piarista ház és templom különböző időben épült. A piarista ház három részből áll. Homlokzatát Migazzi idejében, a főútra néző részeit már előbb építették. A székesegyháztéri rész falán emléktábla látható, mely hirdeti, hogy ennek az intézetnek volt növendéke Madách Imre 1830-tól 1835-ig.
A templom barokk ízlésű, hatalmas homlokzatának oromfalát közrefogó két tornyának eredetileg barokk sisakfödele volt, 1866-ban építették rá a nyolcszögletű gulatetőt, ami a templom stilszerűségét megrontotta. A templomot 1725-ben kezdték építeni, 1745-ben fejezték be.
13. A püspöki palota építését Migazzi bíboros püspök fejezte be. Kár, hogy a homlokzat nem a székesegyháztérre néz, csak az oldalszárny és annak folytatása, a díszes kapu és kerítés, amely a Dunáig érő püspökkertet veszi körül. A 70 m hosszá és 42 m széles épület alapját Althan Frigyes püspök rakatta le Maizel bécsi építész tervei szerint. A díszes kétemeletes épület első emeleti lakosztályát gróf Csáky Károly püspök fejedelmi fénnyel rendezte be.
14. Szent Domonkos szobra a felsővárosi plébánia-templomban. Fából faragott fehérre festett művészi barokkmunka. A templom eredetileg a Domonkosrendi szerzeteseké volt, akik tudvalevőleg fehér ruhát viselnek, amiért a nép Fehérek templomának nevezte el és hívja még ma is, a felsővárosi templomot.
15. A Fehérek templomának belső díszítésén nem érvényesül tisztán a barokk stílus, sok rokokó motívum van belekeverve. Az oratoriumok cikornyás rácsai fából vannak faragva, határozottan művészi alkotásra vallanak. A prédikáló szék gyönyörű barokkművű faragvány, 1766-ban készült.
16. A Fehérek templomának 1750-ben elkészült barokk homlokzatát fapillérek tagozzák és a fal üregébe illesztett szobrok díszítik. Legfelül a párkánymező csúcsán háromszögű díszítésben Isten szeme, alatta a Szent Szűz, jobbra a rendalapító Szent Domonkos, balra Szent Imre herceg szobrai vannak. Jelenleg a felsővárosi plébánia temploma.
17. A hétkápolnai templomot gróf Althan Frigyes püspök idejében kezdték építeni. Az alapkövét 1718-ban tették le, az építést 1754-ben fejezték be. A hét állomási kápolnát, melytől a templom nevét kapta, Czupin Ilona állíttatta 1758-ban. A Hétkápolna búcsújáró hely, 1958-ban környékét parkozták.
18. A honvédemlék az 1848-49. évi szabadságharcban Vácnál elesett hősök emlékoszlopa. Mesterséges dombon díszes vasráccsal körülvett piramisalakú vasból készült emlékmű, 4 m magas, a tetején ágyúgolyó lángol. Az emlékmű tervét Krenedits Ferenc rajztanár készítette. Leleplezése országos ünnep keretében 1868 július 19-én történt. Az emléken Degré Alajos következő versét olvashatjuk:
Vándor megállj, tekints szét e mezőn,
HONVÉDEINK itt küzdöttek a jogért,
S itt nyugszanak, kik vért és életet
Áldoztak a honért.
19. A hősi emlékművet a világháborúban hősi halált halt 600-nál több vitéz emlékére emelték. Cser Károly szobrászművész alkotása. 1933 október 15-én országos ünnepség keretében leplezték le
20. A városháza régi épülete kedves emlék a barokkkor művészi ízlésének. Homlokzatának párkányfalán a város relief-címere van, a Patronia Hungáriáé. Fölötte az igazság istenasszonyának szobra, szeme bekötve, jobbjában pallos, balkezében az igazság mérlege. A jobboldali szoboralak a magyar címert, a baloldali Migazzi püspöknek, mint a város
akkori földesurának címerét tartja.
21. Az irgalmasok rendháza. Eredetileg papnevelő intézetnek építtette Althan püspök. Mikor Migazzi a mai helyen levő szemináriumot építtette, az irgalmasoknak adta, akik 1780-ban helyezkedtek el eb3en az épületben, kápolnájukat is ekkor építették. Itt van a rend gyógyszertára és jelenleg gyenge elméjű gyermekek nevelőintézete.
22. Vác legszebb terén a város közepén van a székesegyház vagy ahogyan Vácon nevezik, a Nagytemplom. Az olasz renaissance ízlésben épült székesegyház építését Eszterházy Károly gróf püspök kezdte meg 1760-ban, majd két év múlva Migazzi Kristóf folytatta és 1777-ben befejezte Canevale építész tervei szerint. Az építést Oswald Gáspár
piarista fráter építőmester vezette. A templom hossza 76, szélessége 32 m. A kupola magassága 69 m. A kupolánál nem érvényesül az építészet stílszerűsége, mert építője a belső hatás érvényesülésére törekedett. Az előcsarnok jobbról-balról 36 m magas, két ballusztráddal koronázott torony fogja közre. Az oszlopcsarnok fölött 6 kőszobor van. A
templom előcsarnok feletti része az elválasztó kőpárkányt is beleértve a kupolalámpással együtt Bernini klasszicizáló barokkjában épült. Az építés költsége 213.472 forint volt. A székesegyház kincstárában értékes egyházi műkincsek vannak. 1900-ig a templom közepén díszes lejárat vezetett a tágas sírboltkápolnába.
23. A székesegyház oszlopcsarnokát 12 kettős sorban álló díszes korinthusi oszlop díszíti. Az oszlopok 12 méter magasak és 1.2 méter átmérőjűek. Az oszlopcsarnok mögött az ajtók fölött az evangéliumból vett jelenetek és Migazzi címerét ábrázold domborművek vannak elhelyezve.
24. A székesegyház kupolafestménye művészi értékű, munka. Alkotója a híres bécsi festőművész, Maulbertsch Antal, aki képzelő erejének, csoportosító és színező lángelméjének fényét ragyogtatja ezen a pompás festményen. A kép a mennyországot ábrázolja, mintha megnyílt volna az ég. Az eszme nagyszerűsége, az alakok szerencsés és eleven színezése lebilincselő hatást gyakorol a szemlélőre. A színek frisseségüket még ma is megőrizték.
25. A székesegyház szentélykorlátjának kőoszlopai négy kivételével a XV. századbeli Báthori Miklós híres székesegyházából valók és a renaissance-művészet értékes emlékei. A ferencrendiek templomának építése alkalmával kerültek felszínre.
Ezek a finom szemcséjű sárga mészkőből faragott 66 cm magas és 22 cm széles, keretbe foglalt emblémákkal díszített oszlopok, dombormű díszítéseik páratlan elevenséggel hatnak. Rajzaik a renaissanceban szokásos lógódíszt tűntetik fel. Mindegyik egy kis gömbből indul ki, melyről zsineg ereszkedik alá, a zsinegre változatos csoportosítással különböző tárgyak vannak erősítve. Eber László művészettörténész egy tanulmányában olasz analógiából vont következtetések alapján Mátyás király udvarában működő Giovanni Dalmata márvány faragó olasz művész munkájának tulajdonítja e domborművet.
26. A fegyház mai épületét gróf Migazzi püspök a Teréziánumnak nevezett nemesi konviktus céljaira építtette 1768-ban. II. József ezt az intézményt megszűntette, de az épületet a kincstár részére lefoglaltatta. Mikor 1808-ban az országgyűlés elhatározta, a magyar katonai akadémia felállítását, Ferenc király ennek céljaira átengedte. Majd elmegyógyintézetet akartak itt elhelyezni. 1855 óta fegyház, ahol a rabok munkáját ipari és gyári foglalkozásokra használják fel.
27. A Gombás patak hídja, vagy másképpen kőhíd figyelemre méltó barokk művű alkotás. Építését gróf Altban Mihály püspök kezdte meg 1753-ban, gróf Forgách Pál püspök 1758-ban barokk talapzaton álló szobrokkal díszítette. Az 1849. évi április 10-iki ütközetben ennek a hídnak elfoglalásától függött Vác bevétele, miért is heves ostromnak volt kitéve.
Ekkor rongálódtak meg szobrai, a rongálás nyomai ma is láthatók.
28. Az országos siketnéma-intézet eredetileg püspöki palota volt, Althan Károly építtette. Migazzi még itt fogadta Mária Terézia királynőt. Portáléja, szép ablakkeretei kedves barokk emlékek.
29. Vác képe a Dunával. A széles folyan túlsó oldalán emelkednek a Vértesek Visegrád felé húzódó lábai, melyek a messzeségben a Duna kanyarulatát látszólag elzárják. Nagyon szép a Dunapart e részlete, mikor a leáldozó nap alkonypirja az esetleg ott húzódó felhőket megfesti és a környező hegyeket festői színváltozatbán megvilágítja.
30. A szemináriumot Váczi Hübschl Kálmán műszaki tanácsos tervei szerint Hanauer István püspök átépíttette és kibővíttette. A homlokzaton szerencsés megoldással a régi épület fölhasználásával sikerült a barokk jelleget megvalósítani.
51. A piarista gimnázium új épülete 1941-ben épült Hültl Dezső tervei szerint a régi iskolának a Schuszter Konstantin-féle teljesen átépített szárnyának folytatáskép. A nemesen egyszerű homlokzat harmonikusán illeszkedik be a székesegyháztér barokk környezetébe. A második emeleten van az iskola dísze és büszkesége, a díszterem. A hatalmas merész ívű vasbetonboltozatú termet két márvány- oszlop és a szép színpad három részre tagolja.
Az első emeleten és a földszinten vannak a szertárak és a tantermek, az alagsorban a cserkészotthon, raktárhelyiségek és egy 50 méteres lőpálya.
A váci gimnázium már 1717-ben megnyílt. Ekkor csak négy osztályos volt, 1755-ban hat osztályos lett, 1880-tól nyolc osztályos intézet. A régi iskola helyiségeit most a rendház céljaira használják.
52. Szent István szobrát 1959-ben Hanauer István húsz éves püspöki jubileuma alkalmával emeltette. A szép bronzszobor Hiesz Géza alkotása. Szent István felemelt jobbjában keresztet tart, baljában kardot.
Az alapzaton elhelyezett relief-képen a váci püspökség alapításának jelenete van ábrázolva.

Témakörök