Előszó
Örömmel adám a Váci Egyházmegye papjainak és lelkipásztori kisegítőinek kezébe az Egyházmegyei preoratorát, amely évek óta tartó hiányt igyekszik pótolni.
A II. Vatikáni Zsinat liturgikus...
Tovább
Előszó
Örömmel adám a Váci Egyházmegye papjainak és lelkipásztori kisegítőinek kezébe az Egyházmegyei preoratorát, amely évek óta tartó hiányt igyekszik pótolni.
A II. Vatikáni Zsinat liturgikus reformája magával hozta azt, hogy a szentmise és a szentségek, valamint a szentelmények liturgiáján kívül újuljanak meg mindazon szertartások is, amelyek Isten népének vallásos életét kísérik, nem szentségi erővel, de lélekemelő formában.
Az imádság kifejezi azt, hogy a hívő ember Urának, de szeretetben Gondviselőjének, élete irányítójának, beteljesítőjének vallja a teremtő Istent. Ez a kifejezés igen sokféle lehet lelkiállapottól, élethelyzettől függően. Az itt közzétett imádságok, szertartások összerendezik ezeket az emberi szív mélyéről jövő megnyilvánulásokat, és igyekeznek a hívek életének minden területét felölelni.
Adja Isten, hogy ez az új kiadvány szerezzen lelki harmóniát, örömet sokaknak és emelje szívünket bizalommal Istenhez.
Ezúton fejezem ki köszönetemet Lukács András c. esperes, turai plébános úrnak, aki a szöveg alapját biztosította.
Vác, 1998. szeptember 12-én, Szűz Mária neve napján,
Vác-Hétkápolna az Egyházmegye
központi zarándokhelyének búcsúünnepén.
Vissza