Vác

Előszó

A harmadik évezred első éveit éljük. Ez a történelmi pillanat alkalmat ad arra, hogy - kilépve a mindennapok forgatagából - számvetést végezzünk. Tudatosítanunk kell magunkban múltunkat, ezt a hihetetlenül gazdag értéktárat, amely azzal, hogy meghatározza hovatartozásunkat, eligazít bennünket világunkban. És ha megtaláltuk helyünket, ha felmértük, milyen adottságaink vannak, mivel gazdálkodhatunk, elkezdhetjük megalkotni jövőképünket, amely szervesen kapcsolódik a múlthoz, arra építkezve szolgálja a fejlődést egy teljesebb, boldogabb városi élet felé.
Mi, váciak, büszkék vagyunk hatalmas történelmi múltunkra. Közel ezer éve alapította Szent István a püspökséget, 1075-ben I. Géza király már városként szól a településről. A magyar történelem minden szeletéből őrzünk itt relikviát - legszembetűnőbb talán az a műemlékgazdagság, amely a belvárosban található.
A századok során több mű is született városunk történetéről. Nagy örömmel tapasztalom, hogy napjainkban egyfajta reneszánszát éli a váci helytörténetírás, amiért köszönettel tartozunk a lelkes lokálpatrióták és szakemberek tiszteletre méltó elszántságának és kutatómunkájának.
Ennek a könyvnek, amelyet most az olvasó szíves figyelmébe ajánlok, más szerepet szántak az alkotók. Speciális kortörténeti emlék: azt vizsgálja, hogy a közel kilencszáz éves városi fejlődés eredményeképpen milyen is a mai Vác. Segítségével hiteles képet kaphat az olvasó a Dunakanyar bal partjának gyöngyszeméről, a váci lakos pedig tükörbe nézve láthatja városát.
Köszönet a sorozat szerkesztőinek, az alkotónak és mindazoknak, akik segítségükkel hozzájárultak ahhoz, hogy ez a könyv elkészülhessen! Kívánom, hogy a Tisztelt Olvasónak is ugyanakkor élményt okozzon átlapozni ezt a művet, mint nekem! Vissza