| Kiadó: | Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Vászon |
| Oldalszám: | 427 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| A probléma felvetése | 11 |
| Az elmélet és gyakorlat közötti összhang hiánya a ráfordítások mérésénél | 12 |
| Az érték módosulása mint a munkaráfordítások módosulásának következménye | 15 |
| Az elmélet és gyakorlat közötti összhang hiánya a munka hozamának mérésénél | 20 |
| A ráfordítások és hozamok mérésének jelentősége | 24 |
| Az optimális tervezés és irányadó normatívái | 32 |
| A szovjet tudomány úttörő szerepe az optimális tervezés elméletének megteremtésében | 34 |
| A demokratikus centralizmus, és fejlődésének általános törvényszerűsége | 38 |
| A szovjet népgazdaság irányítása az 1965. évi reform előtt | 44 |
| Az optimális gazdaságirányítás: a legnagyobb fokú demokratizálás a népgazdasági fejlődés legteljesebb tervszerűsége mellett | 48 |
| A munkaráfordítások relatív hatékonyságának mérése népgazdasági eredményük mérése nélkül | 57 |
| A társadalmi munka hatékonysága | 58 |
| A munkaráfordítások hatékonysága összemérésének legfontosabb szabálya | 61 |
| A tervvariánsok közös eredményre hozása | 64 |
| Példák a tervvariánsok közös eredményre hozására | 67 |
| A tervvariánsok közös eredményre hozásának nehézségei | 75 |
| A közös eredményre hozás mint a szocialista vállalatok alapítási tervei megalapozásának módszere | 77 |
| A közös eredményre hozás gyakorlatban alkalmazott rejtett formái | 79 |
| A beruházási eredmény maximuma megállapításának módozatai a szocialista gazdaságban | 84 |
| A maximális hatékonyságot biztosító beruházási mérleg modelljének kiindulótételei | 85 |
| A beruházási eredmény összmaximuma megállapításának legegyszerűbb példája | 91 |
| A beruházási eredmény összmaximuma megállapításának bonyolultabb esete | 94 |
| Variánsok amelyek hatékonysága tetszőlegesen magas lehet, de soha nem kerülhetnek be a beruházások maximálisan hatékony mérlegébe | 99 |
| Bonyolultabb példa a beruházási eredmény összmaximumának megállapítására | 103 |
| Az optimális variánskombináció lehetséges pontatlansága | 107 |
| A beruházáshatékonysági norma annak mutatója, hogy az egyes beruházások mennyiben vannak összhangban összeffektusok maximumával | 109 |
| A korszerűbb, de korlátozottan rendelkezésre álló termelési eszközök maximálisan hatékony felhasználása | 115 |
| Potenciálisan optimális variáns-kombinációk | 123 |
| Miért nem tekinthetjük az átlagos hatékonysági szintet a beruházások hatékonysági normájának | 128 |
| Következtetések | 132 |
| A ráfordítások mérésének törvényei | 135 |
| A differenciális ráfordítások | 138 |
| A különböző rendeltetésű ráfordítások közötti fordított kapcsolat | 139 |
| Fordított kapcsolatú ráfordítások - differenciális ráfordítások | 142 |
| A fordított kapcsolatú differenciális ráfordítások elterjedésének köre | 145 |
| A differenciális ráfordítások mérése - a változó nagyságok matematikájának alkalmazása - a ráfordítások számbavétele | 151 |
| A diferenciális ráfordítások mérése valamelyik termelési eszköz volumenének korlátozottsága esetén | 153 |
| A differenciális ráfordítások mérése több korlátozottan felhasználható termelési eszköz esetén | 161 |
| Az újratermelés tényleges költségei és minimalizálásuk matematikai eszközei | 168 |
| A ráfordítások mérése a kommunizmusban | 175 |
| A ráfordításmérés fejlődésének törvényei és tendenciái a szocialista gazdaságban | 190 |
| A differenciális ráfordítások mérése a tőkés gazdaságban | 198 |
| A munka és kifejtésének feltételei | 205 |
| A munkatermelékenység növekedési maximuma (az időtényező a közgazdasági számításokban) | 211 |
| A minőségi analízis szerepe az optimális gazdaságfejlesztés tervezésekor | 212 |
| Az időtényező jelentősége a gazdságban | 214 |
| Az időtényező számbavételéhez szükséges mutatók | 216 |
| A ráfordítások és a termék azonos időre hozása mint az időtényező számbavételének alapja | 220 |
| A ráfordítások és a termék szinkron összemérésének fő funkciói | 223 |
| Az időtényező számbavétele az egyes termékek előállítására jutó ráfordítások hatékonyságának meghatározásakor | 227 |
| Küszöbök a termelés növekedésének útján | 234 |
| A beruházáshatékonysági norma jövőbeli változásainak számbavétele | 242 |
| A munkamegtakarítás törvénye és az időtényező | 249 |
| Az időtényező számbavétele a tervszámításokban | 251 |
| Befejező megjegyzések | 253 |
| A munkaeszközök hatékonysági normatívái és használati idejük | 256 |
| Alapvető különbség a meglevő munkaeszközök újakkal való kicserélésének hatékonysági számítása és az új munkaeszközök viszonylagos hatékonyságának számítása között | 257 |
| A meglevő munkaeszközök hatékonyságcsökkentésének tényezői | 258 |
| A kopás határait meghatározó alapvető egyenlőségek | 259 |
| A munkaeszközök optimális használati idejének meghatározása a technika változásainak figyelembevétele nélkül | 262 |
| A többszörösségi szabály | 263 |
| Az optimális használati idő és a munkaeszköz kopása (első megközelítés) | 268 |
| Az alkatrészek optimális kiselejtezési ideje | 271 |
| A munkaeszközök fizikai kopása szerinti optimális használati ideje (második megközelítés) | 271 |
| A munkaeszközök használatának közgazdasági határait meghatározó feltételek elemzése | 274 |
| A munkaeszközök optimális használati ideje a műszaki fejlődés számbavételével (harmadik megközelítés) | 276 |
| A munkaeszközök kopásának mérése | 280 |
| Az optimális használati idő megállapítása | 284 |
| Milyen feltételek mellett okozhat kárt az erkölcsi lopás? | 288 |
| A technikai fejlődés hatása a gépek és az alkatrészek optimális használati idejére | 290 |
| Az ismertetett módszerek gyakorlati alkalmazása és az anyaggyűjtés módszerei | 291 |
| Az erkölcsi kopás, az árképzés és az eszközlekötési járulék | 293 |
| A munkahozamok mérése a szocialista gazdaságban | 296 |
| A különnemű használati értékek összemérése | 297 |
| A társadalmi termék értékének minimalizálása és a jólét maximalizálása | 308 |
| Az élő munka hozamának és hatékonyságának mérése | 312 |
| Az értéktörvény és a tervszerű árképzés | 320 |
| Az értéktörvény és az optimális szocialista gazdaságirányítás | 323 |
| Az értéktörvény mint termelésszabályozó | 326 |
| Az árképzés matematikai modellje kidolgozásának alapjai | 328 |
| A társadalmilag szükséges munkaidő | 335 |
| A társadalmilag szükséges ráfordítások sora és a legfontosabb jellemzői egy korlátozott erőforrás estén | 338 |
| A társadalmilag szükséges munkaráfordítások több erőforrás korlátozottsága esetén | 349 |
| Az árak és a társadalmilag szükséges határráfordítások egyenlősége és a hamis társadalmi érték | 350 |
| Az érték módosulása | 353 |
| A társadalmilag szükséges munkaidő meghatározása | 357 |
| A társadalmilag szükséges munkaráfordítások fejlődési tendenciája és az árképzés általános törvénye | 363 |
| A differenciális társadalmilag szükséges munkaráfordítások modellje az optimális tervezésben | 370 |
| Az árképzés általános képlete | 380 |
| A társadalmilag szükséges munka és az árak a szocialista gazdaság fejlődési modelljeiben | 384 |
| Válasz a kritikára | 388 |
| Akik szerint a népgazdaság tervezési feladatokban szorzók nem léteznek | 389 |
| Más félreértések a differenciális ráfordítások helytelen értelmezések talaján | 391 |
| A szorzók alkalmazása az árképzésben és a marxizmus | 393 |
| A legtöbb ellenvetés a szorzók tervszerű árképzésben történő felhasználása ellen | 396 |
| Ellenvetések a szorzók távlati tervezésben történő felhasználásával szemben | 398 |
| M. V. Kolganov ellenvetései | 402 |
| A bírálók öncáfolata | 403 |
| A formának tűnő lényeg, a lényegnek tűnő forma (hogyan értelmezik külföldön a szorzók szovjet gazdaságbeli alkalmazását) | 405 |
| Befejezés | 418 |
| A legfontosabb gyakorlati következtetés | 418 |
| A legfontosabb elméleti következtetés | 420 |
| Az árképzési vitáról | 422 |
Könyvtári könyv volt.
A borító enyhén elszíneződött.
A borító enyhén kopott, a lapélek foltosak. Két lap vágáshibás, szakadt.
Folytatás Microsoft-tal