A községgazdaság statisztikája

Tartalom

ELŐSZÓ 3
I. fejezet. A községgazdasági statisztika tárgya, feladatai és szervezete
1. A községgazdasági statisztika tárgya 5
2. A községgazdasági statisztika célja és feladatai 7
3. A községgazdasági statisztika szervezete 8
II. fejezet A községgazdaság (városgazdaság) állóalapjainak statisztikai vizsgálata
1. Az állóalapok statisztikai vizsgálatának feladatai 12
2. Az állóalapok osztályozása és csoportosítása 12
3. Az állóalapok műszaki leltározása 17
4. Az állóalapok statisztikai tanulmányozása a műszaki leltározás alapján 36
5. A mérleg, mint az állóalapok statisztikai tanulmányozásának forrósa 38
6. A beruházások statisztikája 43
III. fejezet. A városi terület és a városi ingatlanok hasznosításának statisztikája
1. A városi terület meghatározása 48
2. A városi ingatlanok leltározása 50
3. A városi ingatlanokra vonatkozó adatok összesítése 53
4. A városi területet jellemző származékos mutatószámok 54
5. A városi ingatlanokra vonatkozó adatok vizsgálata 54
IV. fejezet. A városi út- és hídgazdaság és az utcai forgalom statisztikája
1. A városi utcák statisztikája 56
2. Az utak és hidak statisztikája 58
3. Az utak és hidak üzemben tartásának statisztikája 60
4. A városi gyalogos-forgalom statisztikája 61
5. A teherforgalom statisztikája 63
6. Az útfenntartási szolgálat számbavétele 66
V. fejezet. A lakásstatisztika
I. A lakóházalap statisztikája 67
1. A megfigyelés egysége a lakóház-statisztikában 67
2. Az épület helyiségei, mint a statisztikai megfigyelés egységei 68
3. Az épületet jellemző ismérvek 69
4. A lakóházalap statisztikai vizsgálatának forrásai 71
5. A lakóházalapra vonatkozó adatok csoportosítása a statisztikai összesítésnél 74
6. A lakóházalap statisztikai vizsgálata 75
7. A lakásgazdálkodási statisztika tárgya és feladata 77
II. A lakásgazdálkodás statisztikája 77
8. A házkezelőség kezelésében levő lakóházalap jellemzése 79
9. A házkezelőségnél bejegyzett lakók nyilvántartása 80
10. A házkezelőség szervezetének statisztikája 81
11. A házkezelőség gazdasági-pénzügyi helyzetének vizsgálata 83
A házkezelőség mérlegének összetétele és annak alakulása (86).
A házkezelőség bevételei és kiadásai (87). A házkezelőségek meghatározott célra történő bevételei és kiadásai (90). A házkezelőségek beszámolójelentéseinek statisztikai összesítésénél alkalmazott csoportosítások (90). A házkezelőségek tevékenységére vonatkozó beszámolójelentések tanulmányozásánál alkalmazott főbb származékos mutatószámok (90)
12. A lakóházalap javításainak számbavétele 92
13. A lakások fűtésére vonatkozó adatok vizsgálata 94
14. A lakosság lakásviszonyainak statisztikája 95
A lakásviszonyok mennyiségi jellemzése (95). A lakásviszonyok minőségi jellemzése (96). A lakáshasználat gazdasági feltételei (99). A lakásviszonyok vizsgálatával kapcsolatos statisztikai munkálatok áttekintése (100)
VI. fejezet. A községi vállalatok üzemstatisztikájának általános kérdései
1. A vállalat minit a statisztikai megfigyelés egysége 102
2. A községi vállalatok törzskönyvezése 105
A törzskönyvezés jelentősége (105). A műszaki törzskönyv tartalma (106). Az egyedi törzskönyv tartalma (106). A komplex törzskönyv tartalma (107). A törzskönyvezési munkálatok megszervezése (107). A törzskönyvek adatainak statisztikai feldolgozása. (108)
3. A községi vállalatok termelési statisztikája 109
A termelés számbavétele természetes mértékegységekben (111). A termelés számbavétele átszámítási mértékegységekben (112). A termelés érték szerint való számbavétele (113)
4. Munkastatisztika a községgazdálkodásban 118
1. A munkaerő és a munkaerő felhasználásának számbavétele 119
A munkaerő felhasználásának statisztikai tanulmányozása (126)
2. A munkatermelékenység statisztikája 133
A munkatermelékenység mérésének egységei (134)
3. A Sztahánov-mozgalom statisztikai tanulmányozása 142
4. A munkabér statisztikája 143
5. A községi vállalatok és az építkezések termelési önköltségének statisztikai tanulmányozása 148
1. A vállalatok termelési önköltsége statisztikai tanulmányozásának jelentősége és feladatai 148
2. A vállalati termelési önköltség fajtái és azok alkotóelemei 149
3. Az önköltségterv teljesítését és dinamikáját kifejező indexek 151
4. Az önköltség dinamikájának elemzése tételek szerint 154
5. A termelési önköltség változása, az árak és normák megváltozásának hatására 155
6. Az önköltség változása a munkabér és a munkatermelékenység változásának hatására 156
7. A termékegységre és a munkaegységre eső ráfordítások termeléstechnikai természetes mutatószámai 157
8. Az építkezések önköltségének statisztikája 158
VII. fejezet. A községi energiagazdaság statisztikája
1. Az energiagazdaság statisztikájának feladatai 165
2. Az energiagazdaság erőgépeinek, e gépek teljesítőképességének, munkájának, kihasználásának számbavétele és az elosztás rendszere 166
Az energetikai rendszer struktúrája és az energetikai berendezések osztályozása (166)
3. A teljesítőképesség és az energia mérésének egységei 168
4. Az erőgépek teljesítőképességének számbavétele 170
5. Az áramfejlesztőtelepek teljesítőképességének számbavétele 172
6. Az erőgépek kihasználási mutatószámai 175
7. A teljesítménytényező (Cosinus alfa) 177
8. A tüzelőanyag számbavétele 173
9. Az energia termelésének ég elosztásának számbavétele 179
10. A munkatermelékenység statisztikája az energiagazdaságban 181
11. Az energiagazdaság termelési önköltségének és a kibocsátási áraknak statisztikája 182
12. A lakotthelyek energiatermelőgazdasággal való ellátottságának statisztikája 183
13. A községi áramfejlesztőtelepek csoportosítása az energiagazdaság statisztikai tanulmányozása során 185
14. A városok villamosenergiagazdaságára vonatkozó statisztikai munkák áttekintése 187
VIII. fejezet. A községi egészségügyi és köztisztasági üzemek statisztikája
A) A községi vízművek statisztikája 188
1. A vízmű szerkezeti felépítése 188
2. A vízművek osztályozása 190
3. A vízművek alapvető építményeinek és berendezéseinek osztályozása 191
4. A vízművek teljesítőképességének mérése 192
5. A vízmű munkájának és teljesítményének fogalma 192
6. A víztisztító építmények teljesítőképességének meghatározása 194
7. A vízvezetékhálózat hosszának, teljesítőképességének és az összekötővezetékeknek (házi csatlakozásoknak) számbavétele 194
8. A vízmű termelése és annak számbavétele 196
9. A munkatermelékenység statisztikája 202
10. A vízvezetéki víz önköltségének és termelői árának statisztikája 203
11. A lakosság vízvezetékkel való ellátottságának statisztikája 203
12. A vízvezetékre vonatkozó adatok csoportosítása a statisztikai összesítésnél 205
A városi vízellátásra vonatkozó statisztikai munkálatok áttekintése (206)
B) A lakotthelyek csatornagazdaságának és köztisztasági szolgálatának statisztikája 207
13. A csatornarendszer általános fogalma 208
14. A csatornázási rendszer 209
15. A csatornahálózat és a szennyvíztisztító berendezések számbavétele 209
16. A csatornarendszer teljesítőképességének, teljesítményének és munkájának számbavétele 210
17. A csatornarendszeren átbocsátott szennyvíz mennyiségének meghatározása 212
18. A munkatermelékenység statisztikája 213
19. A város csatornával való ellátottságának statisztikája 215
20. A városok csatornarendszerére és tisztítására vonatkozó statisztikai munkálatok áttekintése 216
C) A községi fürdők kihasználásának statisztikája 216
21. A fürdő, minit számbavételi egység 217
22. A fürdők befogadóképességének és munkájának számbavétele 217
23. A munkatermelékenység statisztikája 219
24. A fürdőhasználat önköltsége és díja 219
25. A lakosság fürdőkkel való ellátottsági fokának meghatározása 219
26. A fürdőkre vonatkozó adatok csoportosítása 220
27. A fürdőkre vonatkozó statisztikai adatok áttekintése 220
D) A községi mosodák kihasználási statisztikája 221
28. A mosoda, mint számbavételi egység 221
29. A mosodák felszerelésének, teljesítményének, teljesítőképességének és munkájának számbavétele 222
30. A mosodák tevékenységének számbavétele 223
31. A mosodák termelésének számbavétele 224
32. A munkatermelékenység és az önköltség számbavétele 224
33. A lakosság mosodákkal való ellátottsági fokának meghatározása 225
IX. fejezet. A városi közúti közlekedés statisztikája
1. A közúti közlekedés statisztikája 226
2. A pálya- (vágány-) gazdálkodás statisztikája 226
3. A kocsiszínek statisztikája 231
A kocsiszínek és garázsok számbavétele (231). A gördülőállomány számbavétele (231). A gördülőállomány javításainak számbavétele (234). A kocsiszínek minőségi mutatószámai (236)
4. Az utasforgalom statisztikája 237
A forgalom mennyiségi mutatószámai (239). A forgalom minőségi mutatószámai (242)
5. A tehergépkocsik és lófogatú járművek üzemének számbavétele 247
6. A munkatermelékenység statisztikája a városi közlekedésben 248
7. Az önköltség statisztikája a közlekedésgazdaságban 249
8. A lakosság városi személyszállítással való ellátottságának statisztikája 250
9. Az utasáramlás statisztikája 251
10. A városi közlekedésre vonatkozó statisztikai munkák áttekintése 260
X. fejezet. A lakotthelyek komplex vizsgálata
1. A lakotthelyek komplex vizsgálatának lényege és feladatai 262
2. A lakotthely, mint a statisztikai megfigyelés egysége 264
3. A városok komplex leírásának programmja 267
4. A városok csoportosítása a komplex leírás adatainak statisztikai összesítésénél 274
A városok csoportosítása a földrajzi fekvés szerint (274)
5. A városok komplex jellemzésének leszármaztatott mutatószámai 278
6. A városokra vonatkozó statisztikai munkák áttekintése 282
Tartalomjegyzék 285

Témakörök