Előszó
A portré a szovjet festészet egyik legmegbecsültebb műfaja. Ez szervesen összefügg azzal a világtörténelmi jelentőségű ténnyel; hogy a szocialista társadalom rendkívül magas fokra emelte emberi személyiség jelentőségét és a fejlődés széles távlatait nyitotta meg a dolgozó ember előtt.
A szovjet arcképfestészet, amelynek az a célja, hogy megörökítse a szocialista haza legérdemesebb fiainak alakját, mélységes figyelemmel és szeretettel fordul ábrázolásának tárgya: az ember felé. Ez a szovjet arcképfestészet egyik alapvető sajátossága. A szovjet arcképfestők arra törekszenek, hogy feltárják az élenjáró szovjet ember tipikus jellemvonásait, amelyek a szocializmusban, a kommunizmusért vívott harcban fejlődtek ki és szilárdultak meg.
A szovjet portré, amely - éppúgy, mint az egész szovjet művészet - a szocialista realizmus következetesen valószerű, gyökeréig népi módszerének szilárd talaján áll, ábrázolásain azt tükröz vissza ami az életben valóban létezik, erősödik és fejlődik.
A szovjet arcképfestészet, amely az elmúlt korok klasszikus realista arcképfestészetének - elsősorban pedig a 19. század orosz realista arcképfestészetének legjobb hagyományait folytatja, valóban újító művészet, mivel magának a szocialista valóságnak, az embereknek, a szocializmus és a kommunizmus építőinek új értékeit ábrázolja, s mert a szocialista realizmus kiváló és újszerű módszerét alkalmazna, ez pedig a következetesen tudományos marxista-leninista világnézetre támaszkodik. A szovjet arcképfestészet - éppúgy mint az egész szovjet művészet és maga a szovjet társadalom is - már jelentős múltra tekinthet vissza. A szovjet mesterek a nagy művészettel megalkotott, kiváló képek egész sorát hozták létre. A szovjet nép szereti és becsüli ezeket a művészeket. S őket vették példaképül az egész világ - mindenekelőtt pedig a népi demokratikus országok - forradalmi művészei: ezek a művek tanították meg őket arra, miképpen ábrázolják a békéért, a népek felvirágoztatásáért és boldogságáért vívott harc hőseit. A szovjet művészet eredményei - beleértve az arcképfestészet művészetét is - világtörténelmi jelentőségűek.
A szovjet művészetelmélet azonban mindez ideig nem szentelt elegendő figyelmet a szovjet arcképfestészetnek. Csak a legutóbbi időkben kezdtek olyan művek megjelenni, amelyek megkísérlik, hogy összegeznék a szovjet művészet gazdag tapasztalatait ezen a területen.
Ez a munka nem azzal az igénnyel lép fel, hogy kimerítően megvilágítsa a szovjet portré problémakörét, valamint fejlődésének történetét. Az olvasó csupán néhány alapvető általános elméleti következtetéssel továbbá azoknak a műalkotásoknak elemzésével ismerkedik itt meg, amelyek a következtetéseket alátámasztják, s amelyek, szerző véleménye szerint, a szovjet arcképfestészet mestereinek művészetére a legjellemzőbbek.
Vissza