Előszó | 5 |
A militarista diktatúra veszélye | |
A militarizmus célja és feladatai | |
A militarizmus marxista és burzsoá értelmezése | 12 |
Haladó háborúk és reakciós háborúk | 14 |
Hogyan használják ki a militaristák a haladó háborúkat? | 15 |
A militaristák az agressziót a hódító "magas kultúrájával" próbálják igazolni | 17 |
A militarista diktatúra és történelmi tanulságai | 22 |
A militaristák a legújabb haditechnikára alapozzák számításaikat | 25 |
A militarizmus felrúgja a nemzetközi jogot | 26 |
A militarizmus nemzeti válfajai | |
A militarizmus három formája: a terjeszkedő a revanista és az álcázott militarizmus | 30 |
Az Amerikai Egyesült Államok militarizmusának történelmi talaja | 31 |
A japán és a német militarizmus történelmi gyökere | 37 |
Az angol militarizmus történelmi forrása | 41 |
A militarizmus veszélyezteti a kis tőkésországokat | 44 |
A militarizmus ideológiája | |
Reakciós tudósok a militarizmus szolgálatában | 46 |
A militaristák idealista filozófiája | 49 |
Agnoszticizmus, irracionalizmus és miszticizmus | 52 |
Az ideológia próbaköve az előrelátás | 56 |
A militarista terror | |
Hogyan értelmezi az erőszakot a proletariátus és hogyan a burzsoázia? | 65 |
A népirtó háború régebben és ma | 66 |
Az irtóháború veszélye a militaristákra nézve | 70 |
Történelmi tanulságok és burzsoá történészek beismerései | 74 |
A népek önvédelme a militarizmussal szemben | |
A marxizmus klasszikusai a forradalmi háborúkról | 77 |
Rabszolgafelkelések az antik Rómában | 78 |
A japán parasztok és kézművesek felkelései | 80 |
A francia jobbágyok felkelése a középkorban | 85 |
Az angol jobbágyok felkelése | 87 |
A németországi "nagy parasztháború" a XVI. században | 91 |
A népek önvédelme a militarizmussal szemben (Befejezés) | |
Sztyepan Razin és Jemeljan Pugacsov parasztháborúja | 94 |
Az indiai szipojok felkelése | 98 |
A kínai tajping-felkelés | 99 |
Az 1871. évi párizsi kommün | 103 |
Az 1905-1907. évi oroszországi forradalom | 106 |
A forradalmi háborúk történelmi tanulságai | 108 |
A militarizmus ereje és gyengesége | |
A marxizmus klasszikusai az ellenségről | 114 |
A reakciós tudósok értékes gondolatainak és megfigyeléseinek felhasználása | 114 |
A buzsoá katonai művek megtiszítása a történelmi ferdítésekről és rágalmakról | 116 |
A burzsoá katonai művek stílusa és tartalma | 125 |
A svájci, japán, francia és német fegyveres erők nemzeti sajátosságia | 134 |
A militarizmus ereje és gyengesége (folytatás) | |
Milyen jelentőséget tulajdonítanak az angolok a hadműveletek anyagi biztosításának? | 152 |
Az angol felderítés, kémelhárítás, hadicsel | 159 |
Hadműveleti kutató munka ("operational researches") | 161 |
A katonai diplomácia művészete | 162 |
Az angolok hagyománytisztelete | 164 |
Hogyan takarékoskodott Anglia az erejével és hogyan növelte azt a szövetségesek rovására? | 165 |
A militarizmus ereje és gyengesége (befejezés) | |
Az angol és az amerikai fegyveres erők közös vonásai | 169 |
A hadműveletek anyagi túlbiztosításának amerikai elmélete | 170 |
Az Egyesül Államok polgári "életformája" és annak hatása a fegyveres erőkre | 175 |
Az amerikai szabványosítás kiterjesztése a hadügyre | 177 |
A kényelemszeretet és a fegyelem | 182 |
A nemzeti sovinizmus, a gigantománai az Egyesült Államok militaristániak erkölcsi normái | 187 |
Bizánc, az amerikai militaristák történelmi példaképe | 190 |
A militarizmus a gyakorlatban | |
A győzni tudás ("Fittnes to win") | |
A háború népi jellegének elsőrendű jelentősége | 198 |
A katona akarata és lelkiismerete elleni militarista erőszak módszerei | 200 |
Frederic Jane angol katonai szakíró beismerései | 206 |
A reakciós háborúk mesterei és a haladó erők győzni tudása | 208 |
A cárizmus háborúi 1828-1878-ig | |
Az 1828-1928. évi orosz-török háború | 216 |
Az 1853-1856. évi keleti háborúk | 219 |
Az 1877-1878. évi orosz-török háború | 221 |
A cárizmus háborúi 1904 és 1917 között | |
Az 1904-1905. évi orosz-japán háború | 226 |
A cári tábornoki és tengernagyi kar az első világháborúban | 228 |
A cári militarizmus néhány sajátossága | 234 |
Szuvorov-Usakov "győzelmi tudománya" és a cárizmus katonai doktrinái | |
Péter katonai hagyatéka | 239 |
Oroszország XVIII. századi háborúinak jelentősége a társadalmi haladás szempontjából | 241 |
A cárizmus és a Szuvorov-Usakov-féle hadtudományi iskola | 243 |
D. A. Miliutyin tábornagy tevékenysége és annak tanulságai | 245 |
A külföldi militarizmus háborúi (1823-1898) | |
Az 1823. évi francia-spanyol háború | 250 |
Franciaország és Piemonte 1859. évi háborúja Ausztria ellen | 251 |
Poroszország és Ausztria 1864. évi háborúja Dánia ellen | 255 |
Poroszország és Olaszország 1866. évi háborúja Ausztria ellen | 257 |
Az 1870-1871. évi francia-porosz háború | 260 |
A külföldi militarizmus háborúi (1898-1943) | |
Az amerikai imeralizmus első háborúja 1898-ban | 266 |
Az 1899-1902. évi angol-búr háború | 268 |
Az olasz imperialisták 1896-1943. évi háborúi | 273 |
Az első és a második világháború (1914-1945) | |
A német militarizmus agresszív erőinek növekedése a második világháborúban az első világháborúhoz képest | 280 |
Hogyan segítették Oroszország és a Szovjetunió népei Európa és Amerikai népeit? | 282 |
A monopoltőke és hadászata a második világháborúban | 286 |
A "kihasználatlan lehetőségek" háborúja | 291 |
A második világháború (1939-1945) | |
Az 1940-1945-ös évek legfőbb hadjáratai és hadműveletei nyugaton és a csendes-óceáni hadszíntéren | 302 |
"Csata Franciaországért" 1940 tavaszán | 302 |
Hadművelet "El-Alameintól a Szangro folyóig | 310 |
Az angol fegyveres erők öt különösen fontos hadművelete | 315 |
Az amerikai monopolisták hadászata a csendes-óceáni hadszíntéren 1941-1945 között | 318 |
A japán militaristák erő- és készlethiánya | 322 |
A "tengeri uralom" elmélete a második világháború gyakorlatában | 327 |
A militarizmus elméletei | |
A XIX-XX. század militarista elméletének három szakasza | |
A katonai elméletek virágkora a napoleoni háborúk után | 342 |
A katonai elméletek változásai a monopóliumok előtti kapitalizmus korában | 346 |
A "háború megreformálása" a monopolkapitalista korszakában | 350 |
Katonai elméletek 1816-1871 között | |
A militarizmus régi dogmái | 355 |
A háború társadalmi-gazdasági feltételeinek elhanyagolása | 357 |
A Napóleon után hadvezér-kultusz | 357 |
Willisen, Jomini, Gneisenau és mások műveinek katonai axiómái | 359 |
Clausewitz tétele: "A háború a politika folytatása" | |
Clausewitz mint katona, hazafi és gondolkodó | 371 |
"A háború a politika folytatása" | 372 |
Jormininak, Willisennek és Clausewitz más ellenfeleinek ellenvetése | 373 |
A reakciós politikát továbbfolytató háború | 374 |
Clausewitz tétele leleplezi a militarista elméleteket | 376 |
Katonai elméletek 1871-1917 között | |
A militaristák visszatérése a korábbi ítéletekhez | 382 |
Mahan, Colomb, Corbett és mások haditengerészeti elméletei | 383 |
Erőhadműveletek Brialmonte, Velicsko és mások elvei szerint | 391 |
Schlieffen eszméje: "Cannae" és a "villámháború" | 396 |
Dragomirov és von Scherff művei a hadsereg fegyelmének biztosításáról | 397 |
Joffre, Foch és mások dogmatizmusa | 401 |
Az ellenség győzelmes bekerítésének "axiómája" | 404 |
Delbrück elmélete a "felőrlő" ("kimerítő") háború | 408 |
Katonai elméletek 1917-1957 között | |
A legújabb militarista elméletek zavarossága és következetlensége | 420 |
Az "atom-stratégia"- az előző elméletek örököse | 422 |
A militarizmus ma újra visszatér az axiómákhoz | 424 |
A döntetlen háború új "axiómája" (A "patt-stratégia") | 426 |
A szovjet "kis földek" tapasztalatainak átvétele | 428 |
A népi demokratikus országok támaszpontokkal való bekerítésének tervei | 432 |
A militaristák mai felfogása az erődökről és a hajóhadról | 434 |
Katonai elméletek 1917-1957 között (folytatás) | |
A militarista főparancsnokságok átszervezése ez első világháború alatt és után | 452 |
A fasizmus mint tömeghadsereg-szervező | 455 |
A káderek problémáinak újabb reakciós megoldásai | 458 |
Az elméleti nézetletérések mint a reakciós rendszerek válságának jelei | 465 |
Katonai elméletek 1917-1957 között (befejezés) | |
A militaristák politikai törekvései a korszerű háborúban | 473 |
Ellenforradalmi és partizánellenes hadműveleti művészet | 480 |
A meglepetésre alapozott militarista számítások | 483 |
A hátország problémája az "atomháborúban" | 492 |
A militaristák racionalizáló törekvései | 494 |
Fuller fontos beismerése | 497 |
A militarizmus ellentmondásai | |
A hadsereg | |
Burzsoá szaktekintélyek beismerései a hadseregszervezés nehézségeiről | 513 |
A dolgozók gyűlölik a reakciós hadsereget | 515 |
A militaristák és a katonatömegek | 515 |
A kizsákmányoló osztályok félelme a katonáktól | 517 |
A "vonalharcászat" rejtett okai | 521 |
Kísérletek a hadsereg lekenyerezésére | 523 |
A katonák "önfenntartási ösztönének" kihasználása | 531 |
A nép hősiességére alapított számítások | 532 |
A hadvezér | |
A kizsákmányoló osztályok nézete a hadvezéri tulajdonságokról | 536 |
A népi támogatás jelentősége a hadvezér számára | 538 |
Amikor a kormány akadályozza a hadvezér tevékenységét | 539 |
A reakciós rendszerek befolyása a hadvezér képességeire | 541 |
A méltó hadvezér kiválasztása | 544 |
A reakciós rendszer megmentő hadvezérbe vetett remények | 549 |
A törzs | |
A kollektív és a kollégiumi katonai vezetés | 555 |
A törzs és a hadműveletek egyesítése, összehangolása | 558 |
A törzs feladatai a szövetségesek közti egység fenntartása terén | 564 |
A katonai szabályzatok és törvények betartása | 570 |
A tőke kozmopolitizusa és katonai tanácsadóinak "hazafisága" | 573 |
A fegyverzet | |
A militaristák kísérletei a haditechnikának az embertől való függetlenítésére | 577 |
Az arcvonal függése a hátországtól | 579 |
A mai katona és a korszerű fegyverek viszonya | 581 |
A harc törvénye: minél tökéletesebb a fegyver, annál nagyobb erkölcsi erőt követel | 583 |
Az arcvonalnak a polgári hátország termelésétől való függése mind rövidebb ciklusokban nyilvánul meg | 595 |
A hadszíntér | |
A hadszíntér leküzdhetőségének két fajtája | 598 |
Néhány történelmi tanulság | 601 |
A hadszíntér leküzdhetőségének időbeli, és térbeli változása | 603 |
A militaristák háborús előkészületei saját népük ellen a hazai hadszíntéren | 605 |
A militaristák tapasztalatai a partizánellenes háborúban | 607 |
Az idegen hadszíntér leküzdhetősége | 611 |
A földi közlekedés fokozódó sebezhetősége és a légi közlekedésre való átállás | 614 |
A militaristák számításai az "ötödik hadoszlopot" illetően | 618 |
A tengeri hadszínterek könyebb leküzdhetősége | 621 |
A militaristák szervezési és műszaki erőfeszítései a jövő háború közlekedési viszonyainak biztosítására | 623 |
Befejezés | 627 |
Névmutató | 637 |