Üzleti etika

Előszó

Habent sua fata libelli - a könyveknek megvan a maguk sorsa - mondták a régi bölcsek. Tegyük hozzá - a tankönyvekre mégúgy érvényes ez. Jelen tankönyv előző kiadásában még azt írtam: a menedzsment tudományok közül az egyik legfejletlenebb terület az üzleti etika. Akkori állításom ma már módosításra szorul: az üzleti etika éppenséggel egyike lett azoknak a diszciplínáknak, amelyek a leggyorsabb fejlődésre kényszerülnek, ha lépést akarnak tartani fejlődő gazdaságunk szükségleteivel. Jól mutatják ezt tankönyvünk tartalmilag bővülő fejezetei. Ha visszatekintünk a jelen tankönyv első kiadására s a magyar gazdaságban akkoriban eluralkodott állapotokra, a helyzetet azzal jellemezhetjük, hogy a közgazdászok a business ethics szóösszetételben a contradictio in adjecto, az önellentmondás, a jelzett szó és a jelző ellentmondása logikai hibáját vélték felfedezni, mert - állították - a gazdaság akkori állapotában, ami gazdaságos és jövedelmező volt, az nem mindig lehetett etikus, illetve ami etikusnak látszott, az nem mindig lehetett gazdaságos és jövedelmező. Pontosan egytucat év telt el az első kiadás óta. Elmondhatjuk, hogy a magyar gazdaság - elsősorban országunknak az Európai Unióhoz való csatlakozása, a jogharmonizáció, a nagymúltú külföldi cégeknek a magyar piacra történő bevonulása, s nem utolsó sorban a hazai vállalkozások fejlődése következtében - ma már érdemleges garanciákat látszik nyújtani arra, hogy az üzleti korrektség, a megbízhatóság szélesebb útján fog közlekedni. Ennek a folyamatnak az egyik nem elhanyagolható eleme az a feladat, ami ránk hárul, hogy a jövendő menedzsereinél létrehozzuk a szakmai morális indíttatást a képző intézményekben, ezen belül elsajátíttassuk azokat az etikai magatartás-formákat, amelyek átláthatóvá, ellenőrizhetővé teszik majd a vállalkozások és menedzsereik tevékenységét. A tankönyv ötödik bővített, átdolgozott kiadását tartja kezében az Olvasó. Szerzői nem csupán a Gazdasági Főiskola oktatói. Munkaközösségük a hagyománynak megfelelően változatlanul kiegészül az elmélet és a gyakorlat - a pénzintézetek: a bank, a biztosítás, a tőzsde, továbbá az adó, a reklám s más szakmák - szaketikáinak legjobb magyarországi művelőivel. A szerkesztő, az első és a további kiadások kezdeményezője, s továbbvivője - lévén maga is főiskolai tanár - ugyancsak nem változtatott az előző kiadások elvi megfontolásból elhatározott módszerén, a hallgatók által gyűjtött esettanulmányok közzétételének gyakorlatán: hallgatóinkat magukat is humán erőforrásnak tekintve. Budapest, 2006. június Dr. Roóz József PhD tanszékvezető tanár, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora Vissza